A baloldalon már Gyurcsány Ferenc van

„Schiffer András haverom és ideológiai ellenfelem a következőket írta a Facebook által törölt posztjában: „akkor most, ha jól látom, egy bírákat listázó, ellenfeleit leb***zó ember az aktuális messiás, aki helyreállítja jogállamot és mindeközben az egykulcsos adórendszer megtartásával igazságot is tesz”. A Facebook a kicsillagozott rész miatt törölte a bejegyzést, mert az algoritmusok, amelyek az Új Felvilágosodás szerint olyan szépen elrendezik majd az életünket, képtelenek egy bővített mondatot értelmezni, nem értik az iróniát, a különféle retorikai alakzatokat és úgy általában semmit, ami emberi, míg a nyugati (beleértve a magyart) intellektuális elit, amelyhez Schiffer az egyre hevesebb filippikáit intézi, nem hajlandó a kérdést súlyához méltóan kezelni, mert mindenféle partikuláris csipcsupság köti le az energiáit. Az algoritmusokat és az intellektuális elitet illetően, azt hiszem, teljes a nézetazonosság köztem és Schiffer között, a konkrét helyzetet illetően azonban szerintem téved. Nem, Schiffer András nem látja jól.

1. Nincs messiásvárás. Zavar van és kétségbeesés. A Schiffer által közelebbről meg nem nevezett, de azért eddigi munkásságából beazonosítható kör (urbánus értelmiség + üzleti partnerei) egyik fele pontosan úgy reagált az előválasztáson és után történtekre, mint az elmúlt harminc évben minden másra. Megsértődött. Megsértődött azon, hogy miként tudott alulmaradni a házi bajnokságnak tekintett megmérettetésen az, aki mögött fölsorakozott a magyar szellem és kellem színe-virága. Most pedig nagy sértettségében fújja átkait az ellenzéki választókra és talpon maradt jelöltekre, illetve támogatóikra. Egy másik rész csöndes beismerésben, de legalábbis beletörődésben van azt illetően, hogy ha nem ment a számukra kedves gondolkodású, fizimiskájú és viselkedésű jelöltekkel, akkor talán valami egészen mással kéne próbálkozni. A harmadik rész meg elkeseredetten igyekszik békíteni, az egységnek legalább a látszatát fönntartatni, hogy ne legyen végleges összeveszés, elkerüljék a szakítást. Azt viszont nehéz lesz.

2. András posztjában a szokásos következetlenséget hánytorgatja föl, hogy a máskor elvágólagos népnevelők és zsinórmérték-tartók milyen könnyen fogadják el a szerintük bárdolatlan stílust és kirekesztő nézeteket, ha az megítélésük szerint az a győzelemhez vezető út. Én ennek az ellenkezőjét tapasztalom. Az ellenzékkel szemben valóban komoly kifogás volt – sok más mellett –, hogy nem következetes, nem hiteles. Nem döntötték el politikusai, szellemi vezérei, hogy mi fontos: különféle elvek/rögeszmék/hóbortok érvényesítése vagy Orbán mindenáron való bukása. Most minden eddiginél tisztább helyzet körvonalazódik (ami persze megint zavarossá válhat). Akiknek a feltételnélküli alapjövedelem, a píszí, a vegán étkezés, az érzékenyítés, az interszekcionális feminizmus fontos (ezt nem gúnyolódásból mondom, mindezekért lehet lelkesedni, csak azt nem lehet követelni, hogy a kormányellenesség nevében mindezeket kötelező legyen elfogadni), Karácsony Gergely döntésével tudathasadásos helyzetbe kerültek. A 2010 előtti elitcsoportok politikailag aktív és elkötelezett tagjai viszont nem kerültek abba, esetükben az a motiváció, hogy a hatalom birtokosaihoz legyenek csatornáik, tehát számukra szinte érdektelen egy kormánybukás, ha az nem az „övéik” hatalomba való visszatérését hozza, csak éppen ez a hozzáállás gyökeresen és kibékíthetetlenül eltér azokétól, akik szerint minden mindegy, csak bukjon a rezsim, és azokétól is, akik a teljes politika személyi megújulását szeretnék.

3. Márki-Zay Péter az utóbbi két társaságnak kínál alternatívát. Számukra az sem baj, ha a Fideszt, a Fidesz módszereivel győzik le, hiszen a kérdés nekik nem elvi és nem stiláris. Így teljesen fölösleges nekik szegezni Márki-Zay szavait, ami amúgy sem b…zás (anyádat fészbuk!), legföljebb a közönséggel való kaján összekacsintásban van némi homofóbia, abban viszont van. Ám alapvetően az álszentséget kezdi ki. Ráadásul a Fidesz sem szólhat egy árva szót sem (ettől függetlenül fog), mert azonnal fölvetődik a kérdés, hogy ők véletlenül nem b…zták-e folyamatosan ellenfeleiket. Dehogynem. Márki-Zay programja nem túl bonyolult és nem túl izgalmas, de tökéletesen megfelel a kétirányú elitellenességnek. ...”