Panaszkodtak a szomszédok a hangoskodó albérlőre – pisztollyal próbálta őket meggyőzni, hogy nincsen semmi baj
Nem értettek egyet az albérlővel. A rendőrök sem.
Ilyen magas árakat még nem láttunk az európai gázpiacon – de mi minden okozza az energia drágulását? Szakértőket kérdeztünk a példátlan fejleményekről!
Az egekbe szökő gázáraktól hangos hetek óta a nyugat-európai közvélemény, Magyarország pedig nemrég új hosszútávú gázszerződést kötött Oroszországgal.
Szénhidrogén-ipari szakértőktől próbáltuk megtudni, mire számíthatunk a gázkáoszban – és arra is kíváncsiak voltunk, miért van egyáltalán gázhiány ma az európai piacon.
– vázolja a helyzetet Horváth Ágnes vezető közgazdász, a Guruló Hordó blog főszerkesztője. Ehhez képest most „historikusan alacsony a tárolók feltöltöttsége, kevés kínálat van rövidtávon, és a kereslet még mindig nagyon magas annak ellenére, hogy az árak az egekben vannak. Ilyen magas árakat még nem láttunk az európai gázpiacon” – utal a szakember a novemberre megawattóránként 100 euró körüli gázelőjegyzésekre, amelyek rendkívül messze vannak a tavalyi év 10-20 euró közötti megawattonkénti gázáraitól.
A magas gázárak ráadásul a világszerte folyó szén-dioxid kibocsátáscsökkentési próbálkozásoknak is betehetik a kiskaput, hiszen a gáz most az olajnál és a szénnél is drágább, így aki teheti, inkább azokból nyeri most az energiát.
De vajon miért merültek ki ennyire a tárolók, ha mind az amerikai, mind az orosz gázmezők maradtak a helyükön, vezetékből pedig csak több lett Oroszország és Európa között? Iparági szakértők a koronavírust sejtik a helyzet mögött: a járvány miatt az olaj- és gázvállalatok visszafogták termelésüket, de az idei tél utolsó pár hónapja is hideg volt, így az eltárolt gázból nagyon sokat kellett felhasználni.
– a termelés viszont nem állt vissza. Ráadásul Amerikából érkező cseppfolyósított palagázra (LNG) is alig számíthatunk.
Horváth Ágnes figyelmeztet, „eddig az LNG-forgalom kipótolta a vezetéken érkező gázmennyiségeket, de ez az LNG most nem Európába, hanem Ázsiába megy, akik egyxelőre még nem megújuló energiával, hanem gázüzemű erőművekkel járulnak hozzá a dekarbonizációhoz”. Nemzetközi gázkereskedelemben járatos szakértőink pedig jelzik azt is, hogy hiába épült meg az Északi Áramlat 2, amely a jelenlegi Északi Áramlat kapacitását duplázni tudja, egyelőre nem jöhet rajta gáz. Csak most végzik rajta a nyomáspróbát, és a német hatóságoktól sem kapta még meg az engedélyt arra, hogy a német infrastruktúrára rákapcsolódva gázt szállíthasson.
„Az Északi Áramlat 1 vezetéknél évekig tartott, mire megkapták ezt az engedélyt. A mostani négy hónapos előirányzatot augusztusban kapták, azaz még mindig két és fél hónapba telhet, amíg papírozva elindulhat a gáz Európa felé” – szól szakértőink egybehangzó véleménye.
Ami az alacsony gáztermelést illeti, ebben a kérdésben az OPEC, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete is hunyó lehet:
„Az olajtermeléshez járul úgynevezett társult gáz, amikor olajat termelnek, akkor jön fel gáz is. Ez jelentős forrása az összes gáztermelésnek. Az alacsonyabb olajkitermelés jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a gázkitermelés is kisebb globálisan” – mutat rá az olaj- és gázárak közötti összefüggésre Horváth Ágnes. Az OPEC márpedig igencsak szorosra húzta a nadrágszíjat, termelése még mindig közel napi hatmillió hordóval marad a 2019-es átlag alatt, nyári bejelentésük szerint pedig a hatalmas kereslet ellenére is csak négyszázezer hordóval emelik majd havonta a termelést, ebben az ütemben csak jövő szeptemberre érheti el a korábbi szinteket az OPEC kőolaj-kitermelése, már ha addig a helyzet változatlan marad.
Orosz gáziparral foglalkozó szakértőink úgy látják, az Európába érkező alacsonyabb orosz exportnak az a fő oka, hogy először a saját tárolóikat kell feltölteniük, ugyanis azok is rendkívül alacsony szinten állnak. Azt a szakértők ugyanakkor nem tudják kizárni, hogy az oroszok az Északi Áramlat 2 engedélyezési folyamatára is igyekeznek nyomást gyakorolni azzal, hogy
Ami a magyar-orosz gázmegállapodást illeti, szakértőink hangsúlyozzák, hogy a most megkötött szerződés szerinti gázárról semmilyen információval nem rendelkeznek – ugyanakkor az ilyen szerződésekben tapasztalataik szerint jellemzően nem konkrét ár, hanem az olajárhoz, illetve nagy európai gázkereskedelmi csomópontok gázáraihoz indexált árképlet szerepel. Az pedig, hogy a magyar állam gázvásárlását mennyire érinti majd a nagy európai gázárrobbanás, csak attól függ, milyen súllyal szerepelnek a senki által nem ismert árképletben az egyes olaj- és gázárfolyamok.
A szakértők az olaj- és gázárakat fenntarthatatlanul magasnak tartják, és arra spekulálnak, hogy olyan országok, ahol jelenleg politikai zavarok akadályozzák az olajkitermelést – Venezuela, Irán, Líbia –, bevonhatók még a kínálatnövelésbe. Szerintük
ami enyhíthet a gázpiaci feszességen is. A keresletbővülés is lassulhat a globális értékláncok akadozása és a logisztikai szűk keresztmetszetek, a járvány és a világszerte egyre durvább infláció miatt.
A finomítói kapacitás felfutásával mérséklődhetnek majd az amúgy is magas olajárra rárakódó magas finomítási felárak, csökkentve a közfelháborodást és populista ellenzéki szólamokat kiváltó magas üzemanyagárakat.
Nyitókép: gázvezeték Ukrajnában (REUTERS/Gleb Garanich/File Photo)