A világ legsikeresebb országait követi Magyarország – de a mindenszaristáknak ez se jó
Nevetséges érvekkel támadják a magyar kutatási hálózat átalakítását, amely Nyugat-Európa és Ázsia legjobb modelljeiből merít. Kohán Mátyás írása.
Sokkal nagyobb esélye lesz a Nobel-díjra Karikónak Katalinnak egy-két év múlva – véli a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Freund Tamás Széchenyi-díjas agykutató szerint már az is óriási öröm és büszkeség minden magyar számára, hogy magyar kutatónő került ilyen közel a legnagyobb tudományos elismeréshez. Freund elmondta a véleményét a magyar kormány járványkezeléséről, szerinte itt az idő a kötelező maszkviselés bevezetésére. Azt is elárulta, kiknek tenné még kötelezővé az oltást.
Mit gondol, miért nem a nagy esélyes Karikó Katalin kapta meg a Nobel-díjat? Karikó a világ legaktuálisabb és egyik legnagyobb problémájára adott választ felfedezésével.
Ismerve a Nobel-díj bizottság működését, hagyományait, inkább az lett volna meglepetés – egy nagyon kellemes meglepetés –, ha már idén megkapja. Az alapkutatás területén történt felfedezések, vagy azok hasznosulása után általában több év, akár évtized is eltelik, mire a Nobel-díj bizottság úgy érzi, kellőképpen meggyőződött a felfedezés valós értékeiről, időtállóságáról. Időközben sok minden kiderülhet, például, hogy kik tettek még alapvető jelentőségű felfedezéseket ugyanabban a témában. Ilyenkor megosztott díjat adnak ki, akár három díjazottnak. Az is megeshet, hogy csak néhány év után derül ki egy-egy felfedezésről, hogy nem egészen úgy igaz a dolog, vagy újabb felfedezések hamar meghaladják. Az orvostudományok területén új gyógymódok, gyógyszerek felfedezése esetén különösen fontos a gyakorlati alkalmazás sikeréről, a lehetséges mellékhatások spektrumáról hosszú távon meggyőződni.
és a díjnak az oltási hajlandóságot növelő hatása miatt. Arról nem is beszélve, hogy Karikó Katalin több évtizede dolgozik az mRNS emlősszövetekbe juttatásán, így a hosszabb távú mellékhatások is már kiderültek volna.
Nem lehet összehasonlítani kutatások fontosságát, de az mRNS-technológia felfedezése nemcsak a covidra, hanem egy sor más civilizációs betegségre – akár a daganatos megbetegedésekre – is gyógyír lehet. Nem fontosabb ez, mint a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok?
Valóban, Karikó Katalin felfedezése a rák immunterápiájában is áttörést hozhat. Azonban erre az áttörésre még várni kell, úgyhogy a Nobel-díjat én inkább a covid – és bármi más jövőbeni járvány – elleni küzdelemhez történő meghatározó hozzájárulásáért várom. A felfedezések jelentőségét egyébként nem lehet összehasonlítani. David Julius és Ardem Patapoutian a fájdalomérzékelésben is szerepet játszó érzékelő (receptor) fehérjéket fedeztek fel, aminek szintén óriási jelentősége van. Még hosszú az út, de akár a krónikus fájdalom terápiájáig is elvezethet, ami szintén sok millió ember szenvedését enyhítené.
Reménykedtünk benne, hogy ha az orvosit nem, akkor a kémiai Nobel-díjat megkapja, nem így történt. Beszélt Karikó Katalinnal azóta?
Nem, de ismerve őt, biztosan nem szomorította el a döntés.
Őt egyébként is a felfedezés öröme hajtja, és nem a díjak.
Mi a véleménye arról, hogy magyar kutató került ilyen közel a legnagyobb tudományos elismeréshez?
Már ez is óriási öröm és büszkeség minden magyar számára. Igazán szívet melengető érzés, amikor például a Washington Post azt írja, hogy az emberiség megmentőjeként kell tekintenünk Karikó Katalinra. Ő lehetne az első Nobel-díjas magyar kutatónő.
Hogyan értékeli a kormány járványkezelését?
Biológusként, a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként a járványkezelésre az élettudományok szemszögéből van rálátásom. A kormánynak viszont számos egyéb nézőpontot figyelembe véve kell felmérnie a helyzetet, szintetizálni a különböző forrásokból érkező előrejelzéseket. Ennek előre bocsátásával én úgy gondolom, eddig komoly hibát nem követett el a kormány. A negyedik hullám azonban újabb kihívást jelent, és amint arra a napokban megjelenő akadémiai nyilatkozatban is felhívjuk a figyelmet, megint
Az éttermek, nyilvános szórakozóhelyek látogatásához pedig újra elő kellene írni az oltási igazolványok felmutatását. Ez része lehetne az oltás melletti kampánynak, nyomásgyakorlásnak is. Látványos javulás hosszú távon sem várható, amíg nem lesz nagyobb az átoltottság. Ennek érdekében az Akadémia is mindent megtesz, ugyanis a hajlandóság elakadásának legfőbb oka a tudatlanság. Amíg nem tudjuk a társadalom minden rétegéhez közérthető formában eljuttatni az oltással kapcsolatos tudományos tényeket, addig tovább terjednek a rémhírek, az áltudományos elméletek. A Magyar Tudományos Akadémia ma is a társadalom által leghitelesebbnek tartott intézmény, és ez az oltás népszerűsítése esetében is kötelez.
Mit lehet tenni a tudatlansággal szemben?
Akik hisznek a tudományban, a kutatói közösség véleményének hitelességében, azok már beolttatták magukat. Most újabb falat kell áttörni, a tudatlanság, az alulinformáltság és a közöny falát. Erre nincs jobb mód, mint az ismeretterjesztés. A társadalom minden rétegéhez meg kell találni a megfelelő kommunikációs csatornát, érvrendszert, ami nehéz feladat. Ahol ez végképp nem működik, ott megfontolnám direkt motivációs eszközök, az oltásra jelentkezőknek szóló kedvezmények bevetését is.
Javasolta korábban az oltási regisztráció eltörlését, mit gondol, mennyivel többen oltatnák be magukat, ha nem kellene regisztrálni? Javasolta továbbá az oltások széles körű beadási lehetőségének bővítését. Hogyan képzeli el ezt pontosan?
Továbbra is úgy gondolom, sokan vannak, akiknek a regisztráció adminisztratív vagy egyéb akadályt jelent. Vidéki kistelepüléseken pedig az oltási helyekre való eljutás is probléma lehet. Én legalább 10-20 százalékos javulást jósolnék az átoltottsági rátában, ha eltörölnék a regisztrációt, és oltásra felszerelt buszokkal járnák körbe a kistelepüléseket.
A kormány szeptember közepétől tette kötelezővé az egészségügyben a koronavírus elleni védőoltást. A rendelet szerint az oltást megtagadókat azonnal, felmondási idő és végkielégítés nélkül kell elbocsátani. Egyetért ezzel?
Az egészségügyi dolgozók nagyobb százalékának kiesése a fertőzés miatt felboríthatja az egész ellátórendszert, ráadásul éppen a következő hullám csúcsán, amikor legrosszabb esetben akár meg is telhetnek a kórházak. Ennek megakadályozása a kormányzat felelőssége, döntésük teljes mértékben érthető.
Az orvosok körében az átoltottság magas, de az egészségügyi dolgozók között még mindig vannak 2-3 ezren, akik nem oltatnak. Mi a véleménye erről?
Ha valakinek orvosilag méltányolható oka van az oltás elutasítására, azt tudomásul kell venni. Azonban az egészségügyi dolgozóknak a hivatásából is az következik, hogy élen járjanak a példamutatásban és a húzódozók meggyőzésében. Szerencsére az egészségügyi dolgozók esetében az átoltottság lényegesen jobb, mint az egész lakosság esetében.
Mely munkakörökben lenne célravezető bevezetni a kötelező oltást, hogy minél kisebb veszteségekkel ússzuk meg a negyedik hullámot?
A pedagógusok esetében mindenképpen. Ők könnyen megfertőződhetnek, mert a gyerekek gyakran tünetmentes hordozók. Ugyanakkor a pedagógusok kiesésének gazdasági következményei is súlyosak, hiszen az otthon maradó gyerekek egy szülőt is kivonnak a munkavégzésből.
A nyilvános szórakozóhelyek, éttermek alkalmazottai szintén szóba jöhetnek, de ott az arcmaszk viselése talán még fontosabb.
Képek: Földházi Árpád