Tényleg olcsóbb a Lidl külföldön?

Miután a G7 portál munkatársainak már több mint másfél éve van egy havi rendszerességgel levásárolt, mindig ugyanazt és ugyanakkora mennyiségben tartalmazó fogyasztói kosara, elérkezettnek látták az időt, hogy ennek segítségével a magyar árakat összevessék egy konkrét külföldi példával. Az volt a tervük, hogy a Lidl egyik franciaországi boltjában levásárolják ugyanazokat a termékeket, amelyeket 2020 januárja óta minden hónapban virtuálisan Magyarországon is megvesznek.

A magyarok kevesebbet fizetnek

A 33-ból összesen kilenc olyan terméket találtak, amely Franciaországban olcsóbb volt (akció nélkül, a rendes árakkal számolva). A francia vásárlónak tehát abszolút értékben is olcsóbb a Lidlben a vaj, a tejföl, a paradicsom, az alma, a kávé, a spagetti, a vöröshagyma és a maasdam sajt, mint a magyarnak itthon. Ugyanakkor a grafikonon is jól látszik, hogy a termékek többségénél a francia árak jóval magasabbak, ezért nem meglepő, hogy ha a fenti bevásárlólista teljes költségét nézzük,

Ez azt jelenti, hogy a nem reprezentatív és nem hivatalos, szubjektív alapon összeállított nagy bevásárlásnál a francia Lidl 38 százalékkal drágább, mint a magyar. Érdemes azonban rögtön egy érdekes dolgot kiemelni a képletből: a csirke és a pulyka a magyarhoz képest olyan borzasztóan drága a francia Lidlben, hogy ha ezt a két terméket kivennénk a listából, akkor egyből 18 százalékra esne vissza az eltérés, írják, ami már nem tűnik annyira vállalhatatlannak.

A franciák kicsit kevesebbet költenek élemiszerre, ha az átlagkeresetet nézzük

Hangsúlyozták: maradva a 38 százalékos különbözetnél, rögtön jogos lehet a reakció, hogy Franciaországban a fizetések jóval magasabbak a magyarnál. Ha tehát azt szeretnénk megnézni, hogy mekkora terhet jelent egy francia és egy magyar családnak ez a bevásárlás, írják, akkor viszonyíthatjuk az árat például a hivatalos nettó átlagkeresetekhez, vásárlóerő paritáson számolva. Eszerint a magyar nettó átlagkereset (nem abszolút értékben, hanem vásárlóerő paritáson) 594 ezer forint, a francia viszont 948 ezer forintnak megfelelő euró. A bevásárlásunk tehát a magyar átlagkereset 2,4 százalékát viszi el, a franciának viszont csak a 2,1 százalékát. Nem meglepetés, hogy

Nagyon tanulságos megnézni az árösszehasonlítást nettó értékben, azaz áfa nélkül is, írják. A magyar számlánk általános forgalmi adó tartalma 2760 forint volt, míg a franciaé ennek csak majdnem a harmada, 1036 forint lett. A rekorder 27 százalékos magyar áfával (kivéve a sertéshús termékeknél) szemben a francia adó a (nem étteremben árult) élelmiszerekre mindössze 5,5 százalék, ezért fordulhat elő, hogy ugyanazon bevásárlásunk után a magyar állam 2,7-szer több adót szedett be, mint a francia. Hozzáteszik, hogy ugyanez a másik oldalról is megközelíthető: a Lidl nettó árbevétele a bevásárlásunk eredményeképpen Magyarországon 11 633 forint, Franciaországban azonban 18 829 forintnak megfelelő euró volt, vagyis ott majdnem 62 százalékkal nagyobb bevételt könyvelt el a cég.

Fotó: MTI/Branstetter Sándor