Vajon miért politizálódott át a család fogalma az előző évtizedekben? Erre a kérdésre kereste a választ a baloldali ideológiákat középpontba helyező panelbeszélgetés a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson.
Család és demográfia az ideológiai szorítások fogságában – ez volt a témája a Novák Katalin családügyi miniszter által szervezett IV. Budapesti Demográfiai Csúcs második pénteki panelbeszélgetésének, melyet Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese moderált. A résztvevők között ott volt Phillip Blond brit filozófus, a ResPublica think-tank igazgatója; Frank Füredi akadémikus, a University of Kent szociológus emeritus professzora; Dan Schneider, az American Conservative Union ügyvezető igazgatója és Michael A. Blume érsek, apostoli nuncius.
Blume érsek hangsúlyozta: Ferenc pápa Szlovákiából hazafelé a repülőúton leszögezte, hogy a házasság Krisztustól származó intézmény, amit támogatni kell. A család különösen is megérdemli a figyelmet. A főpap rámutatott arra is, hogy a családalapításhoz és fenntartáshoz megfelelő lelki attitűdök kellenek, és ha ez nem sikerül, annak következményei lesznek.
Frank Füredi kiemelte: vannak olyan erők, amelyek szerint a család inkább probléma, mintsem a megoldás. És sokan nem igazán értik, hogy
Füredi felemlegette azt a közkeletű mondást is, miszerint „négy láb jó, két láb rossz”. Szerinte ez a mondás azt a gondolatot képviseli, hogy az emberiség csak teher a Földnek, és jobb lenne, ha nem lennénk.
Schneider csatlakozott: ha megfelelő a családpolitika, nincs túlnépesedés. Szerinte a baloldal arra a célra használja fel a túlnépesedés fogalmát, hogy dekonstruálja a családot.
A mai ideológiák elválasztják egymástól az embert és a természetet – fejtette ki Philip Blond. – Az ember az egyetlen teremtmény, ami meg tudja változtatni természetét. Az ökológia, a fenntarthatóság, a természet szeretete konzervatív hozzáállás – tette hozzá. Szerinte ma azért baloldaliak a fiatalok, mert ők úgy látják, hogy a jobboldal fenntarthatatlan privilégiumot véd; miközben valójában a teremtést védi. Blond leszögezte: Közép-Európa, főleg a lengyelek és a magyarok rengeteget tettek a hagyományos értékekért. Blond szerint
Orbán Balázs emlékeztetett: a család elképzelése és fogalma pár évtizeddel ezelőttig nem ideologikus, nem volt vitatott, hanem egy természetesen elfogadott valóságként tekintettek rá. Hozzátette: a magyar közvélemény erről nagyjából azt vallja, amit az egyház, ami egy semleges álláspont. De a nyugati társadalmakban a család fogalmát túlpolitizálták, átideologizálták. A baloldal megtörte a konszenzust. De nem volt ez így pár évtizeddel ezelőttig. Mi történt? – tette fel a kérdést a miniszterhelyettes.
Blond szerint a modern baloldal projektje a radikális autonómia projektje. Ez arra az elképzelésre alapoz, hogy a szabadság korlátlanságot jelent. De családba születni nem demokratikus, olyan testbe születünk, amit nem választunk, és az élet számos körülményét sem lehetséges megválasztani. De mégis a modern baloldal mindent, ami nem választott, illegitim korlátnak tart. Blond úgy látja, hogy
hiszen az is voluntarista, azaz elsősorban az akaratban hisz.
Frank Füredi nem értett egyet, szerinte ma már nincs ilyen baloldali projekt. Volt, de ma már nincs, és amikor volt, akkor könnyebb volt küzdeni is ellene. A baloldal projekt alapvetően 19 századi megszületése óta társadalommérnökösködés és szcientizmus (a tudomány abszolutizálása). Azt mondja, ne hallgass nagyanyádra, mert ő régimódi és tudománytalan. A hagyomány és a múlt lényegtelen.
Füredi a konzervatívok nagy hibájaként említette, hogy mindig csak reagáltak. Hozzátette:
ő tematizál, nem pedig reagál, és így lépéselőnybe került a baloldalhoz képest.
Dan Schneider szerint utópikus ideológiákkal van dolgunk. Nincs ugyanis tökéletes állapot, amit el tudunk érni. A baloldal mégis erre törekszik, egy tökéletes állapot létrehozására, aminek része a radikális autonómia is.
Lehetséges-e nagyon migrációpárti és nyitott határokkal operáló társadalmat fenntartani? merült fel a kérdés.
Schneider, mint amerikai, kifejtette: az alapvető amerikai hozzáállás az, hogy Amerikába bárki költözhet, és bárkinek joga van amerikaivá válni. De a nyitott határok más kérdés. A nyitott határok összeomlasztják a nemzeteket. Mint mondta, az is probléma, hogy a vállalatok nem érdekeltek többé a nemzet, a szabad piac és a választás szabadságának fenntartásában.
Füredi is hozott egy példát: Nagy-Britanniában nem divat többé hazafinak lenni, büszkének lenni az angol mivoltra, és lengetni a brit zászlót. Ma ugyanis britnek lenni apológia. Ezt a hozzáállást így lehet összefoglalni: „brit vagyok, elnézést”.
Orbán Balázs azzal replikázott: van egy póló, aminek az a felirata, hogy „Magyar vagyok. Neked milyen szupererőd van?” A magyar politikus inkább ezt ajánlja a brit hozzáállás helyett.
Végül a nuncius emlékeztetett: nem szabad elfelejtenünk Istent sem, nem feledkezhetünk el ő igéjének olvasásáról és ünnepléséről, hiszen ha elveszítjük a transzcendens dimenziót, akkor ideologikussá válunk.
...A helyszínre ekkor odaérkezett az afgán édesanyja is, és lekevert néhány pofont – a földön vérző áldozatnak, aki nemsokára belehalt sérüléseibe. Francesca Rivafinoli írása.
A végén még összejöhet a közös nevező, hiszen a pápa valóban békét akar, engedmények árán is.
A miniszterelnök szerint Magyarország és a családok békéje lesz a tét a június 9-ei választáson.
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
Fabrice Leggeri arról is beszélt az MCC eseményén, hogy bár minden jogszabály adott, az EU-s intézmények egyszerűen nem akarják megállítani a migrációt.
Valérie Hayer kiszervezné a migrációt Közép-Európába.
Thierry Breton szerint az EU Ukrajna iránti elkötelezettsége „szilárdabb, mint valaha”.
A területfejlesztési miniszter szerint mindenki jól jár azzal, ha Magyarország versenyképesebbé válik.
