2 millió 250 ezer forintra emelkedik a bírák átlagjövedelme

Az Igazságügyi Minisztérium pénteken közölte a részleteket.

Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát, a két ország közötti megállapodás szerint konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap forrásait elosztó szervezetet – írta a Miniszterelnökség közleményében.
„Hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt. Norvégia ezzel megsérti az EGT tagságból származó kötelezettségeit, ezért a kormány jogi lépéseket fog tenni. A kormány az ezzel kapcsolatos feladatokról nyilvános határozatot fogadott el. Magyarország rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak” – áll a Miniszterelnökség közleményében.
„Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai”
– erősítette meg a oslói külügyminisztérium. A Népszava kérdésére a norvég tárca egyértelművé tette:az összesen 77 milliárd forintos támogatás nem csúszik, nem átmenetileg került veszélybe, hanem végérvényesen elveszett. A támogatás elveszítéséhez több éves vita vezetett a norvégok szerint, mert bár a civil szervezeteknek járó támogatás csak töredéke az alap teljes összegének, a vita gyakorlatilag arra szűkült, hogy ki koordinálja ezeknek a pénzeknek az elosztását. A kormány beleszólást akart ebbe, a norvégok pedig ragaszkodtak a kabinettől független szervezethez.
(MTI)
Fotó: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt