A jogtudós úgy véli, bár szerencsétlen volt a Kúria elnökének nyilatkozata az alkotmányos puccs kapcsán, az ellenzék naponta nyilatkozik arról, hogyan kerülné ki az Alaptörvényt.
Egy nagy politikai vita közepén hangzott el az Alaptörvény kapcsán az azóta sokat vitatott kijelentés, miszerint alkotmányos puccsra készül az ellenzék. Hack Péter nem osztja azt a véleményt, hogy illegitim lenne az Alaptörvény, és felhívja arra is a figyelmet, hogy elfogadása óta már két választást is rendeztek, ahol a 2011-ben még meglévő ellenzéki hangok is elhallgattak ennek kapcsán, és nem tették fő témává az alaptörvény megváltoztatását.
„A magyar bíróság független, és az ellenzéki politikusok is fordulnak hozzá, és nyernek pereket a kormánnyal szemben” – mondta Hack Péter.
Hack Péter szerint az ellenzék kritikájában, mely arra vonatkozik, hogy erőteljesen a Fidesz felé lejt a pálya, sok igazság van, de azt mindenképp túlzásnak érzi, hogy azt állíthassa valaki, hogy hazánkban megszűnt a jogállam, és minden hatalmat magához ragadott a Fidesz. Hack Péter szerint ennek pont az ellenzéki önkormányzatok adják a bizonyítékát, amelyek a jogállami feltételek között működnek, és az ellenzék jelentős városokban tudott győzni a jelenlegi keretek között is. Az ellenzéki önkormányzatok helyzete Hack Péter szerint egy harmadik vita témája lehetne.
Ezért gondolkodnak azon, hogy egy új alkotmány, melyet népszavazás erősítene meg, legitimebb lenne a mostaninál. Hack Péter szerint azonban egy egyszerű többséggel elfogadott Alaptörvényt nagyon nehéz lenne megerősíteni bármiféle népszavazással, ezáltal az ellenzék által létrehozott Alkotmány formailag sem lenne legitim, nem csak tartalmilag. Ezt a kísérletet lehet – némi túlzással – alkotmányos puccsnak tekinteni – véli Hack Péter.