Az eredetihez képes nagy változások vannak a lakástörvényt módosító javaslat átdolgozott változatában. Kíváncsi, ki, mikor, mit, mennyiért vehet meg? Összefoglaltuk a legfontosabb részleteket.
Nagy változások vannak a lakástörvény-módosítás újabb változatában. Eszerint az állami és önkormányzati tulajdonú bérlakások eredetileg tervezettnél jóval szűkebb körét vásárolhatják meg a benne lakó bérlők.
Az újabb lakástörvény-módosító javaslat legfontosabb részletei:
A lakástörtvény-módosítás, amely Június 10-én, csütörtökön kerül a Törvényalkotási Bizottság elé, és valószínűleg 15-én, kedden szavaznak róla a Parlamentben. A törvénymódosítás első változatát május 12-én nyújtotta be Böröcz László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A javaslat akkor komoly politikai vitákat váltott ki, a jobboldali önkormányzatok vezetői is kifogásolták, hogy a tervezet ehetővé tette volna az önkormányzati tulajdonú bérlakások nagyjából hatvan százalékának bérlői részére az általuk használt ingatlan kedvezményes megvásárlását.
Kevesebb lakást érint a módosító
Az új módosító a világörökségi területeken és azok védőövezetében elhelyezkedő ingatlanok közül azokat az önkormányzati és állami tulajdonú bérlakásokat érinti, amelyek az 1993-as lakásprivatizációt lehetővé tevő törvény alapján akkor valamiért nem voltak megvásárolhatók (ennek oka lehet – például a vári lakások esetében – műemléki védettség alatt állnak, vagy épp korábban le akarták bontani, de végül másképp alakult).
ezek közül körülbelül 900 az I. kerületben, nagyrészt a várban található, de az V. kerületben is van 200-300, a VI. kerületben pedig 300-400 ilyen lakás.
A budavári lakásokra speciális szabályok vonatkoznak majd:
Régi problémát kívánt orvosolni a lakástörvény módosítása
Az eredeti javaslat indoklása szerint egyik célja, hogy magyar állampolgárok, családok minél szélesebb körben szerezhessenek lakástulajdont, emellett egy történetileg előálló helyzetet is orvosolni kívánt. A rendszerváltozást követő szabályozás alapján az 1993-as lakástörvény értelmében az önkormányzati és állami tulajdonú lakások bérlői a legtöbben megvásárolhatták az általuk lakott bérleményt.
A rendszerváltozást követő szabályozás alapján az 1993-as lakástörvény értelmében az önkormányzati és állami tulajdonú lakások bérlői a legtöbben megvásárolhatták az általuk lakott bérleményt. Volt azonban, aki ezt akkor nem tehette meg, a törvény ugyanis Budapestnek az épített világörökség részét képező részein, többek közt az I., a II., az V., a VI. és a XIII. kerület egyes részein található műemlék épületek esetében kivételt tett. Ezek az államtól az önkormányzatokhoz kerültek, a bérlők pedig kompenzációként nagyon alacsony – szociális alapúként emlegetett –lakbér fizetése mellett határozatlan idejű és örökölhető bérleti jogot kaptak. A javaslat célja, hogy e lakásokat bérlőik az 1993-as törvényben rögzített kedvezményes feltételekkel vásárolhassák meg.
Szerencsére vannak olyan polgármesterek is, akik ezt jól tudják. Büszke vagyok rá, hogy gyermekkori otthonom kerületének vezetője, Böröcz László is ilyen.
Gerzsenyi Gabriella köszöni a Bizottságnak, hogy együttműködik a pártjával. Francesca Rivafinoli írása.
Értem én a többpártrendszer lényegét és fontosságát (magam is skandáltam 1989 tüntetésein, hogy „többpártrendszert!"), de végzetes megosztottságot okoz(hat). Ungváry Zsolt írása.
A szakértő szerint a 2026-os választás ráadásul nem csak a két nagy párt miatt lesz izgalmas.
A politikus emlékeztetett: a családjának is szándékosan kárt okozott, a családját is elárulta a saját politikai karrierje érdekében.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
A Kisvárda futballistája akkor csúszott alá ellenfelének, amikor a labda már a közelben sem volt.
A hivatalos kommunikáció szerint a világviszonylatban is páratlan gyűjtemény történelmi, technika- és kultúrtörténeti szempontból is felbecsülhetetlen.
