Az eredetihez képes nagy változások vannak a lakástörvényt módosító javaslat átdolgozott változatában. Kíváncsi, ki, mikor, mit, mennyiért vehet meg? Összefoglaltuk a legfontosabb részleteket.
Nagy változások vannak a lakástörvény-módosítás újabb változatában. Eszerint az állami és önkormányzati tulajdonú bérlakások eredetileg tervezettnél jóval szűkebb körét vásárolhatják meg a benne lakó bérlők.
Az újabb lakástörvény-módosító javaslat legfontosabb részletei:
A lakástörtvény-módosítás, amely Június 10-én, csütörtökön kerül a Törvényalkotási Bizottság elé, és valószínűleg 15-én, kedden szavaznak róla a Parlamentben. A törvénymódosítás első változatát május 12-én nyújtotta be Böröcz László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A javaslat akkor komoly politikai vitákat váltott ki, a jobboldali önkormányzatok vezetői is kifogásolták, hogy a tervezet ehetővé tette volna az önkormányzati tulajdonú bérlakások nagyjából hatvan százalékának bérlői részére az általuk használt ingatlan kedvezményes megvásárlását.
Kevesebb lakást érint a módosító
Az új módosító a világörökségi területeken és azok védőövezetében elhelyezkedő ingatlanok közül azokat az önkormányzati és állami tulajdonú bérlakásokat érinti, amelyek az 1993-as lakásprivatizációt lehetővé tevő törvény alapján akkor valamiért nem voltak megvásárolhatók (ennek oka lehet – például a vári lakások esetében – műemléki védettség alatt állnak, vagy épp korábban le akarták bontani, de végül másképp alakult).
ezek közül körülbelül 900 az I. kerületben, nagyrészt a várban található, de az V. kerületben is van 200-300, a VI. kerületben pedig 300-400 ilyen lakás.
A budavári lakásokra speciális szabályok vonatkoznak majd:
Régi problémát kívánt orvosolni a lakástörvény módosítása
Az eredeti javaslat indoklása szerint egyik célja, hogy magyar állampolgárok, családok minél szélesebb körben szerezhessenek lakástulajdont, emellett egy történetileg előálló helyzetet is orvosolni kívánt. A rendszerváltozást követő szabályozás alapján az 1993-as lakástörvény értelmében az önkormányzati és állami tulajdonú lakások bérlői a legtöbben megvásárolhatták az általuk lakott bérleményt.
A rendszerváltozást követő szabályozás alapján az 1993-as lakástörvény értelmében az önkormányzati és állami tulajdonú lakások bérlői a legtöbben megvásárolhatták az általuk lakott bérleményt. Volt azonban, aki ezt akkor nem tehette meg, a törvény ugyanis Budapestnek az épített világörökség részét képező részein, többek közt az I., a II., az V., a VI. és a XIII. kerület egyes részein található műemlék épületek esetében kivételt tett. Ezek az államtól az önkormányzatokhoz kerültek, a bérlők pedig kompenzációként nagyon alacsony – szociális alapúként emlegetett –lakbér fizetése mellett határozatlan idejű és örökölhető bérleti jogot kaptak. A javaslat célja, hogy e lakásokat bérlőik az 1993-as törvényben rögzített kedvezményes feltételekkel vásárolhassák meg.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A Tisza és szövetségesei már nem maradhatnak kívülállók Budapest irányításában, ha valóban változást akarnak.
A budapesti Fidesz-KDNP új frakcióvezetőjével készült interjúnkban szó esik a főváros finanszírozási gondjairól, a cégátvilágításokról, az előre hozott önkormányzati választások esélyéről és a Fidesz megújulásáról is.
Az Európai Bizottság közvetlenül a választások előtt megmérte, a magyarok hány százaléka elégedett az életével. Francesca Rivafinoli írása.
Bizonyítani kívánja, hogy iszonyodik az ÁVH-tól? Akkor talán ne telepítsen ki másokat a szép új házukból azért, hogy beköltöztesse helyükre az elvtársait. És pláne ne hallgassa le a szeretteit. Francesca Rivafinoli írása.
A leköszönő miniszterelnök megszólalt a megújulásról és a politikai szövetség jövőjéről.
Segítség, a szakmai és a családi életükben egyaránt válaszokat találó középosztálybeli értelmiségieket akarnának faragni a XXI. századi lányokból! Francesca Rivafinoli írása.
Alig néhány napon belül derült ki, hogy a kabinet kivezeti a kamatstopot, megszünteti az üzemanyagok védett árát, és átalakítja a vállalkozók fix, kedvezményes hitelét. A spórolás jegyében született döntések további intézkedéseket is elővetíthetnek a következő hónapokra.
Egy kezdő képviselővel szemben ott áll a rutinos minisztérium, lobbista, az uniós apparátus: azok kapnak tehát még nagyobb befolyást, akiket senki sem választott meg. Sebestyén Géza írása.
