Itt az új lakástörvény-módosító javaslat!

Nagy változások vannak a lakástörvény-módosítás újabb változatában. Eszerint az állami és önkormányzati tulajdonú bérlakások eredetileg tervezettnél jóval szűkebb körét vásárolhatják meg a benne lakó bérlők. 

Az  újabb lakástörvény-módosító javaslat legfontosabb részletei:

• A lakásokat a legalább öt éve fennálló, 2020 december 31-ét megelőzően, határozatlan időre létesített bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlők vásárolhatnák meg kedvezményes áron
• A kedvezmény mértéke a bérleti jogviszony időtartamától és a bérleti jog megszerzésének  függően eltérő lehet 
• A legalább 25 éve fennálló bérleti jogviszony esetén a lakást a becsült piaci ár 15 százalékáért
• 15 évesnél hosszabb, de 25 évet még nem elérő idejű bérleti jogviszony esetén 50 százalékáért
• 5 és 15 év közti időtartamú bérleti jogviszony esetén 80 százalékáért lehetne megvásárolni
• A ingatlancserével bérleti jogot szerző lakók, az szintén a lakás piaci árának 35 százalékáért juthat az általa bérelt ingatlanhoz
• A bérlőnek egy éven belül kérnie kell az ingatlan értékbecslését
• Amennyiben ezt megteszi, az értékbecslést a tulajdonos állam, vagy önkormányzat köteles elvégezni
• A bérlőnek ezt követően fél éve van eldönteni, él-e vásárlási jogával
• A megvásárlást követően az ingatlanokat további négy évig elidegenítési tilalom terheli

A lakástörtvény-módosítás, amely Június 10-én, csütörtökön kerül a Törvényalkotási Bizottság elé, és valószínűleg 15-én, kedden szavaznak róla a Parlamentben. A törvénymódosítás első változatát május 12-én nyújtotta be Böröcz László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A javaslat akkor komoly politikai vitákat váltott ki, a jobboldali önkormányzatok vezetői is kifogásolták, hogy a tervezet ehetővé tette volna az önkormányzati tulajdonú bérlakások nagyjából hatvan százalékának bérlői részére az általuk használt ingatlan kedvezményes megvásárlását.

Kevesebb lakást érint a módosító

Az új módosító a világörökségi területeken és azok védőövezetében elhelyezkedő ingatlanok közül azokat az önkormányzati és állami tulajdonú bérlakásokat érinti, amelyek az 1993-as lakásprivatizációt lehetővé tevő törvény alapján akkor valamiért nem voltak megvásárolhatók (ennek oka lehet – például a vári lakások esetében – műemléki védettség alatt állnak, vagy épp korábban le akarták bontani, de végül  másképp alakult). 

ezek közül körülbelül 900 az I. kerületben, nagyrészt a várban található,  de az V. kerületben is van 200-300, a VI. kerületben pedig 300-400 ilyen lakás. 

A budavári lakásokra speciális szabályok vonatkoznak majd:

• Cégek nem vásárolhatnak ilyen ingatlant
• A Várnegyedben kizárólag az Európai Unió állampolgárai vásárolhatnak lakást
• A lakásfunkciót a földszinti ingatlanok kivételével nem lehet módosítani, de ezek esetén is szűk a lehetőségek köre (például vendéglátás, kereskedelem)

Régi problémát kívánt orvosolni a lakástörvény módosítása

Az eredeti javaslat indoklása szerint egyik célja, hogy magyar állampolgárok, családok minél szélesebb körben szerezhessenek lakástulajdont, emellett egy történetileg előálló helyzetet is orvosolni kívánt. A rendszerváltozást követő szabályozás alapján az 1993-as lakástörvény értelmében az önkormányzati és állami tulajdonú lakások bérlői a legtöbben megvásárolhatták az általuk lakott bérleményt.

A rendszerváltozást követő szabályozás alapján az 1993-as lakástörvény értelmében az önkormányzati és állami tulajdonú lakások bérlői a legtöbben megvásárolhatták az általuk lakott bérleményt. Volt azonban, aki ezt akkor nem tehette meg, a törvény ugyanis Budapestnek az épített világörökség részét képező részein, többek közt az I., a II., az V., a VI. és a XIII. kerület egyes részein található műemlék épületek esetében kivételt tett. Ezek az államtól az önkormányzatokhoz kerültek, a bérlők pedig kompenzációként nagyon alacsony – szociális alapúként emlegetett –lakbér fizetése mellett határozatlan idejű és örökölhető bérleti jogot kaptak. A javaslat célja, hogy e lakásokat bérlőik az 1993-as törvényben rögzített kedvezményes feltételekkel vásárolhassák meg.