„Hajnal Tamás tökéletes párost alkot Szerhij Rebrov vezetőedzővel, nyilatkozta az FTC korábbi játékosa, Zoran Kuntic tavaly szeptemberben. Pár hónappal később Rebrov már nem a Fradi edzője, és bár nem nevesítette, de a Blikk szerint Hajnal Tamásra gondolt, amikor azt nyilatkozta, hogy volt valaki a klubnál, akivel nem jött ki. Mitől romlott meg ez a viszony, ami szeptemberben, kívülről, még tökéletesnek tűnt?
Talán furán hangzik, de soha nem éreztem, hogy megbomlott volna a párosunk, és soha nem is így tekintettem kettőnkre. A munkám során mindig az vezérel, hogy a klub érdekeit nézzem, azt tegyem, ami a Ferencvárosnak a legjobb, mert a végén nem a vezetőedző vagy a sportmenedzser számít, hanem a klub. Szerhij utolsó napjáig a lehető leglelkiismeretesebben dolgoztam együtt vele, úgyhogy őt kellene megkérdezni arról, miért romlott meg a kapcsolatunk.
Az irodája ajtaján már ott az új vezetőedző, Peter Stöger neve, gyanítom, néhány hete még Rebrov névtáblája volt kint ugyanott. Azt mondja, Rebrovot kellene megkérdezni, de azért a napi munka során éreznie kellett, hogy valami megváltozott az ukrán edzőnél, nem?
Szerhij nem az a kommunikatív, nagyon nyitott ember, nem könnyű vele megbeszélni dolgokat. A kinevezése után másfél hónappal kerültem ebbe a pozícióba, és az első pillanattól az vezérelt, hogy minél jobb szakmai munkával háláljam meg a bizalmat, amit megkaptam. Folyamatosan próbáltam kezdeményezni beszélgetéseket, akár négyszemközt, akár kisebb csoportokban, ahol olyan fontos témákat érintettünk, mint a keret kialakítása, vagy, hogy milyen fejlődési lehetőségek vannak a csapat előtt. De ahogy mondtam, Rebrov nem az a típus, aki igényli ezeket a megbeszéléseket.
Az edző és a sportigazgató esetében hogy néz ki a hierarchia? Az ügynökök beajánlanak játékosokat a klubnak, és ön ezekről a focistákról egyeztet az edzővel, vagy az edző szól, hogy Tamás, kellene egy balbekk, és akkor ön a kapcsolatrendszerét latba vetve prezentál számára néhány lehetséges jelöltet?
Vannak játékosmegfigyelőink, leginkább az az ő munkájukra támaszkodunk, de természetesen az ügynökök javaslatait is megvizsgáljuk, mert egyetlen lehetőséget sem szeretnénk elszalasztani, úgyhogy nagyon alapos munkát végzünk ezen a téren. Fontos hangsúlyozni, hogy közösen határozunk, együtt vitatjuk meg, hogy milyen stílus, játékrendszer illik a csapathoz, és ha az irányt kijelöltük, akkor ennek megfelelően keressük az adott játékosokat, akik beleillenek a képbe. A futballban sosem lehet tudni, hogy egy adott edző meddig marad a klubnál, éppen ezért nem is lehet a teljes stratégiát hozzáigazítani, figyelembe kell venni a Fradi tradícióját, a klub felé támasztott elvárásokat, és ezek alapján kell felépíteni a csapatot, összerakni egy stabil alapot, amin aztán még lehet az edző elképzelései szerint alakítani. Mindenkinek megvan a szerepe és saját felelőssége, de a végén szeretünk együtt dönteni, úgy, hogy megtaláljuk azt a megoldást, ami a legjobb a klub szempontjából.”