A mesterséges intelligencia így vagy úgy, de átformálhatja Afrika jövőjét
Segítő kezet, vagy épp akadályt jelent a mesterséges intelligencia Afrikának?
Így látják a kortárs művészek az evés jövőjét.
A Qubit arról ír, mennyit változott az evéshez való hozzáállásunk néhány év alatt. A portál felhívja a figyelmet a Kádár-korszak egyik dokumentumfilmjére, amelyben kisiskolások mesélik el, hogy nekik a csigatészta, a kirántott hús vagy a mákos tészta a kedvencük. A cikk szerint ezek sok családban továbbra is a menü szerves részét képezik, de bekerülhetett melléjük a bolognai, a pizza vagy a vegán rizskoch is.
A szerző ezután felteszi a kérdést, hogy a Kárpát-medence klímaváltozása miatt a 2050-es évek óvodásainak menüjében már paprikás manióka lesz vagy addigra már úgyis mind az enyészeté válunk, és szabadon garázdálkodnak majd a gombák? Az is elképzelhető, hogy addigra ezen a téren is a mesterséges intelligencia és a robotok veszik át az uralmat, netán a nyersanyaghiány miatt földet kell ennünk vagy a levágott szőreinkből növő növényeket.
Ezeket a kérdéseket is az OFF-Biennále május 30-ig látogatható kiállításán azok a dizájnerek, képzőművészek és filozófusok is felvetik, akik spekulatív gasztrofuturológiai projektjeiken keresztül igyekeznek új nézőpontokat adni korunk legnagyobb élelmezési és fogyasztási problémáinak. Marie Caye és Arvid Jense holland művészpáros például a S.A.M.-nek, vagyis Szimbiotikus Autonóm Masinának keresztelt szódarobot-installációján keresztül az ember igényeit kiszolgáló cselédrobotokról és azok társadalomban elfoglalt helyéről elmélkedik.
Fotónk illusztráció: Vendégek egy londoni sörözőben 2021. május 17-én. MTI/EPA/Andy Rain