Miért fontos, hogy a papokat, lelkipásztorokat soron kívül beoltsák? Hogyan élte át egy plébános a járványt? Ezekről kérdeztük Hatházi Róbert kecskeméti lelkipásztort.
A történelmi keresztény egyházak kérésének megfelelően a papok, lelkészek is megkapják a koronavírus elleni oltást tömbösítve, mint az egészségügyi dolgozók vagy pedagógusok – szóltak a hírek április közepén.
Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke fordult a kormányhoz azzal a kéréssel, hogy mivel a lelkipásztorok fontos tevékenységet végeznek, többek között kórházakban látnak el feladatokat, iskolákban oktatnak és temetési szertartásokat végeznek a járvány idején is, ezért részesüljenek ők is oltásban.
Ugyan a papok soron kívüli oltása alig jelent valamit, mivel az oltás annyira felgyorsult, de megkerestük Hatházi Róbert atyát, a kecskeméti Szentcsalád Plébánia plébánosát, hogy erről kérdezzük.
Aki már találkozott lelkipásztorral, az tudja, hogy mindannyian az emberek között mozgunk. Nem pusztán gyerekek között: a kisgyerektől az idősekig mindenkivel találkozunk. Jó néhány olyan atya halt meg koronavírusban, aki tette a dolgát, betegekhez ment, iskolában tanított, lelkileg ellátta azt ezt kérőket. „Mi, papok sok emberrel találkozunk, fontos számunkra a védettség, akár a pedagógusoknak” – mondta Hatházi atya.
Hozzátette:
Ugyanakkor most, hogy az oltás halad, azért kezdenek visszatérni a hívek. Az online közvetítések viszont megszaporodtak az előző időszakban, és azokat sokkal többen nézik, mint amennyien egyébként misére járnak.
Emellett a papok betegeket látogattak otthonaikban és kórházaikban, bár az idősotthonokba nem mehettek be. Kecskeméten van kórházlelkész, ő koordinálta a kórházi betegek látogatását. A Covid-osztályra csak védőfelszereléssel lehetett bemenni.
Mindenkit megviselt a járványidőszak, főleg hogy már elég hosszúra nyúlt, több mint egy éve élünk együtt vele. „Február környékén kezdett szaporodni a misére járók száma, úgy érzékeltem, hogy kezd a bezártásgból elege lenni mindenkinek, aztán a márciusi szigorításokkor visszacsökkent a templomba járók létszáma” – meséli Hatházi atya.
S hogy mit csinál járvány idején egy plébános? Ugyanazt, mint máskor, csak nehezebben. „A kereteink eléggé le vannak szorítva. Különleges feladatunk nincs, ugyanazt csináljuk, mint mindig: szentmise-bemutatás, szentségek kiszolgálása, Biblia-óra, csak most online, lelkibeszélgetések. A temetések száma megnövekedett, és ez mindannyiunkra nagy terhet ró.”
A Szentcsalád Plébánia papját már beoltották, épp szerdán kapta meg a második oltást egy kecskeméti oltóponton. Az első oltást öt hete kapta. Mint mondja, kedvesek voltak az orvosok, ápolók és a katonák is.
A legnagyobb kihívás pedig az, hogy azt sem tudjuk, mi lesz három hét múlva, nemhogy három hónap múlva. Azaz az állandó bizonytalanság.
Pröhle Gergely, Stefano Bottoni és Szilvay Gergely arról beszélgettek, hogy a kereszténység tette-e a Nyugatot gazdasági, kulturális szempontból a világ vezető hatalmává.
Nikitscher Tamás sajnálja, hogy nehéz helyzetben hagyja el második otthonát.
Hosszú távú partnerség van kilátásban.
A spanyol sajtó szinte biztosra veszi, hogy a kecskeméti Nikitscher Tamás hamarosan a Valladolid játékosa lesz.
Megnéztük magunknak a német városok mintapéldáját, amely megszűnt németnek lenni. Varga Mátyás Zsolt írása.
Az egyház az ókor óta megkülönbözteti a mentális problémákkal küzdőket a megszállottaktól.
Bosszant az a trend, hogy mostanában divatja lett a nemzetünk kigúnyolása, csúfolása, leszólása.
George Simion reakciójában azt írta: „a hatalom honatyái” gúnyt űznek a parlamenti procedúrákból, és azzal fenyegette őket, hogy hamarosan üt az ő órájuk”.
