Elbukott a a hercegi család ausztriai alapítványának a pere.
A Fővárosi Ítélőtáblán is elvesztette az Esterházy-kincsekért indított pert a hercegi család ausztriai alapítványa, az Esterházy Magánalapítvány, így továbbra is a magyar állam tulajdonában maradnak a több milliárd forintot érő kincsek, azt viszont még nem tudni, hogy azok mikor kerülhetnek a nyilvánosság elé.
Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyva elutasította az Esterházy Magánalapítvány keresetét az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért indított perben április 14-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével a Fővárosi Ítélőtábla – közölte az MTI-vel kedden a Fővárosi Ítélőtábla sajtótitkársága. A Fővárosi Ítélőtábla a járványügyi veszélyhelyzet miatt tárgyaláson kívül bírálta el a fellebbezéseket, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó ítéletet hozott, kiemelve abból azokat a releváns indokokat, amelyek a kereset elutasításához vezettek.
A perben az Esterházy Magánalapítvány, vagyis közvetve az Esterházy család a 20. század elején a fraknói várból Budapestre átszállított 260 műtárgyat, vagyis a valaha volt legjelentősebb magyar főúri műtárgyegyüttest szerette volna visszaszerezni. Az Esterházy család 300 éven át gyűjtötte ötvös-, érem- és textiltárgyakból álló gyűjteményt, amit utoljára 2006 és 2008 között láthatott a közönség az Iparművészeti Múzeumban. A gyűjtemény 70 darabját egy kormánydöntés értelmében 2016-ban a fertődi Esterházy-kastélyban helyezték el.
A kincs kalandos útja
Az Esterházy-kincsek bonyolult birtoklási ügye 1918-ban, a Monarchia felbomlásával indult. Ekkor Esterházy Miklós herceg döntésére a kivételes gyűjtemény legjobb darabjait Budapestre szállították a fraknói várból – a kollekció ekkor szakadt szét. Budapestre kevesebb, ám minőségét tekintve értékesebb darab került, több, de kevésbé értékes tárgy pedig Fraknón maradt, de még ezek is jelentős turistalátványosságnak számítanak.
A Budapestre került gyűjteményt a Tanácsköztársaság idején államosították, majd az Iparművészeti Múzeumba szállították. A Tanácsköztársaság bukása után, a jogrend helyreállásakor a tulajdonjog visszaszállt az Esterházyakra, ők viszont meghagyták, hogy a kincsek a múzeumban maradjanak, sőt, 1923-ban meg is újította ezt a letéti szerződést Esterházy (V.) Pál herceg. Csakhogy 1944-ben ismét jelentősen megváltozott a helyzet Magyarországon.
A szovjetek fosztogatásától tartva az Esterházy család a kincseket a Várnegyedbe, azon belül az Esterházy-palota pincéjébe szállította, ahol sérülésekkel vészelték át a bombázást. Eközben viszont Esterházy Pált arisztokrata származása miatt letartóztatta az ÁVO 1948-ban, 1956-os külföldre meneküléséig börtönben is maradt. A magyar állam 1949-ben államosította a kincseket – a gyűjtemény ausztriai, mindezek ellenére Esterházy tulajdonában maradtak.
Jogvita
Itt jön a jogvita érdekes része. Világos, hogy a magyar állam jogsértő módon jutott a kincsekhez, csakhogy azok megmentése nem valósult volna meg az Iparművészeti Múzeum több évtizedes restaurálása nélkül. A perben végül mégsem emiatt nyert a magyar állam.
Az Esterházy által 1923-ban meghosszabbított letéti szerződésre utalva ezt írják:
„Ez a letéti szerződés megszűnt azzal, hogy a hitbizományi birtokos Budapest 1944-es ostroma idején – ugyancsak saját akaratából – az összes műtárgyat visszavette a letétből, és azokat a budavári Esterházy-palota pincéjébe rejtette el. Ezzel azonban a műtárgyak nem kerültek ki a hitbizományi vagyonból, azok jogi értelemben továbbra is hitbizományi kötöttség alatt maradtak.
A jogszabályoknak megfelelő vagyonfelszabadításra a magyarországi hitbizománytest tekintetében nem került sor, így a perbeli műtárgyak kivétel nélkül a hitbizományi vagyonba tartoztak, amikor 1949-ben hatályba lépett az államosításukról szóló törvény. Ezzel a műtárgyak a magyar állam tulajdonába kerültek. Az államosítás folytán a műtárgyak nem tartoztak bele az utolsó hitbizományi birtokos hagyatékába, így azok nem kerülhettek be az Esterházy Magánalapítvány vagyonába sem. A felperes tulajdonjogi igénye ezért megalapozatlan” – érvelt ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla.
(MTI)
Fotó: MTI/Filep István
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A Fásy család több sajtópert is megnyert a 444-gyel szemben az NKA-támogatások körüli állítások miatt.
A magyar vállalat azt állította, hogy a horvát állam megsértette a gázüzletágról szóló szerződést és annak első módosítását.
Ruszin-Szendi Romulusz megsértődött a fideszes képviselő egyik korábbi videóján.
Konok szerint nem őt fogták perbe, hanem azokat, „akik nem hajlandók hallgatni Izrael népirtó háborújáról és az általa okozott humanitárius katasztrófáról”.
Az Európai Unió Bírósága elé kerül az ügy.
A Tisza-vezér ráadásul azt hazudta, hogy az ügyben jogerősen pert nyert. Az igazság ezzel szemben az, hogy két jogerős ítélet született az ügyben, és egyik sem Magyar Péternek ad igazat.
A hétvégéken és a munkaszüneti nappal bővült hosszú hétvégéken továbbra is egész nap autómentes a rakpart.
Filep Dávid hozta létre a Nemzeti Kommunikációs Hálózatot.
