Tényleg a Szputnyik a legjobb? – szakértőket kérdeztünk

Konopás Noémi és Veczán Zoltán cikke

Nagy figyelem irányult arra a táblázatra, amelyet a kormány hozott nyilvánosságra a hétvégén. Ebben korábban ismeretlen adatokat közöltek arra vonatkozólag, hányan betegedtek meg, illetve hányan hunytak el azok közül, akik már felvették nem csak az első, de már a második koronavírus elleni vakcinát is. A táblázat az oltási kampány legelejétől, azaz december 26-ától egészen múlt hét keddig, április 20-ig elérhető adatokból készült, ráadásul a különböző vakcinatípusokra külön is kitér.

Az adatok szerint

százezer oltottra vetítve mindössze 95-en betegedtek meg az oltást követően, míg százezer oltottból egy halálozás történt. Százezer Pfizerrel beoltottból 555-en betegedtek meg és 32-en vesztették életüket, míg a Sinopharm esetében utóbbi szám 356, előbbi pedig 16.

Fontos leszögezni: a nyilvánosságra hozott adatsor nem veszi figyelembe az érintettek életkorát, társbetegségét, amelyek jelentősen befolyásolják a betegség súlyosságát és kimenetelét, ahogy az oltástól eltelt időt sem – ismert, a vakcinák nem azonnal a felvétel után adnak védettséget, típustól függően heteknek is el kell telniük ahhoz, hogy megóvjanak a vírustól. 

– értékel lapunknak Rusvai Miklós virológus. Mint mondja, meglepték az adatok, különösen az, hogy ilyen jó hatásfokkal védenek a vakcinák. Rámutat: „Ez a hatékonyság rendkívül ritka, például az influenza elleni oltások teljesítőképessége messze elmarad a koronavírus elleni oltóanyagokétól.”

Életmentő vakcinák nagy hatásfokkal

A számok valóban nagyon biztatóak: még ha a legkevésbé hatékonynak tűnőket nézzük (hogy miért csak tűnő, arra később majd kitérünk), akkor is elmondható, hogy az oltás nélkül, vagy csak az első oltással 6,7-szer akkora esély volt elkapni a kórt, mint két dózis AstraZeneca után, és 8,5-ször akkora, mint dupla dózis Pfizerrel immunizálva. És így tovább: oltatlanként vagy egydózisosként 13,3-szor nagyobb eséllyel fertőződtek meg az emberek, mint dupla Sinopharmmal, 26,7-szer gyakrabban, mint dupla Modernával, és csaknem ötvenszer gyakrabban, mintha dupla Szputnyikot kaptak volna. 

Az elhalálozásnál is hasonlók az eredmények, az oltatlan vagy egy oltást kapott emberek 5-ször gyakrabban haltak bele a fertőzésbe, mint azok, akik Pfizert kaptak,

A Moderna mindkét dózisát megkapott embereknél nyolc emberből, aki belehalt volna a fertőzésbe, hét menekült meg, ez a szám a Sinopharmnál tízből kilenc, az AstraZenecánál 23-ból 22, a Szputnyiknál pedig egészen elképesztő, 163-ból 162.

Ha átlagot nézünk, az derül ki, hogy az, aki nem, vagy csak egy dózist kapott, 11,6-szor akkora eséllyel betegedett meg, és 8,3-szor akkora eséllyel hunyt el, mint azok, akik megkapták mindkét dózist az oltóanyagok valamelyikéből. Ugyanakkor a nem oltott és oltott populáció közötti különbség ennél is jóval magasabb lehet. Hiszen már az első dózis ad némi (méghozzá elég jó) védettséget. Ez viszont nem derül ki a kormányzat által közzétett számokból, mert az csak a két dózist felvett személyekre vonatkozik, velük szemben viszont nincs olyan adatbázis, ahol szét lenne választva hasonló adatsor azokra, akik egy dózist kaptak, és azokra, akik nem oltakoztak.

Márpedig, mivel hazánk élen jár a vakcinációban, további kétmillió viszonylag védett (tehát első dózisát megkapott) ember igencsak felfelé húzhatja a „mindenki más” (nem oltottak és egy dózissal oltottak) kategóriájának átlagát. Ahogy azon két dózist kapottaké meg lefelé viheti a táblázatban szereplőkét, akiknél még nem alakulhatott ki a védettség – de erről mindjárt bővebben.

Mit nem szabad elhanyagolni az adatok elemzésekor?

Mint arról a Mandiner is beszámolt, Karikó Katalin, a Pfizer-vakcina mögött álló, úgynevezett mRNS-technológia egyik kifejlesztője is állást foglalt az ügyben. Közösségi oldalán rögzítette, hogy a beoltottak korát is fel kellett volna tüntetni. Mint írta: „Azt kellett volna feltüntetni, hogy Magyarországon négy hónap alatt százezer idős krónikus beteg emberből hányan haláloznak el az öregek otthonában. Illetve krónikus betegséggel nem rendelkező százezer emberből hányan halnak meg négy hónap alatt.”

Ugyanerre hívta fel figyelmünket Rusvai Miklós virológus: „A Pfizer-vakcinát az idősek és a legkritikusabb helyen dolgozó egészségügyi dolgozók immunizálására használták még az oltási kampány kezdetén.” Mint mondja,

több alapbetegségben is szenvednek, mint a fiatalabbak”.

Ráadásul nem csak hogy más korcsoportokat oltottak a különböző vakcinákkal, hanem más időpontokban is kezdték el azok alkalmazását: a keleti vakcinák jóval később kerültek lakossági használatba, mint a Pfizer vagy mondjuk a Moderna – emeli ki a virológus. Példaként említi a számok alapján legjobb helyen végző Szputnyikot, amivel február végén, március elején kezdték meg a lakosság immunizálását. Ez tehát azt jelenti, hogy két hónappal több ideje oltanak itthon Pfizerrel, mint Szputnyikkal, ez a két hónap pedig sokat módosíthat az adatokon is, nyilvánvalóan a Pfizer hátrányára. 

Tovább árnyalja a képet, hogy a kormány által nyilvánosságra hozott táblázat nem tér ki arra, hogy mennyi idő telt el a második oltás és a megbetegedés vagy a halálesetek között. Márpedig nem mindegy, hogy volt-e már az oltott elhalálozottaknak immunitásuk, vagy annak kialakulása előtt vesztették életüket, ám ennek ellenére mégis szerepelnek a statisztikában.

Például, annak, hogy ha valaki csütörtökön megkapja a vakcinát, és szombaton megfertőződik, diagnosztizálják nála a covidot, majd sajnálatos módon belehal a fertőzésbe, semmi köze a vakcinához, hiszen ennyi idő alatt nem is alakulhatott ki immunitás, őket mégis covid-halottnak tűntetik fel a statisztikában. Ezért lenne fontos tudni, hogy a második oltás után mennyivel idővel történt a haláleset.

egészen pontosan azon, hogy a második Pfizer oltás felvétele után hazánkban 32 ember hunyt el százezer beoltottból, addig az Amerikai Egyesült Államokban mindössze 0,1” – mondja lapunknak Boldogkői Zsolt szegedi virológus. Megerősíti: ez az óriási különbség nagyrészt abból adódhat, hogy Magyarországon a haláloki besorolás módszertana más, mint az USA-ban, és másutt.

Vagyis nálunk jelenthetnek olyanokat is, akik covidosak voltak, de nem feltétlenül a vírus miatt haltak meg. (Ezzel a Mandiner több cikkben is foglalkozott. Megírtuk, miért nem mindegy, hogy covidban vagy coviddal hal meg valaki; megnéztük, hogyan nem érdemes és hogyan kellene összehasonlítani egyes országok koronavírus-halálozását, és azt is, hogyan áll Magyarország az EU tagállamok között).

„A miniszterelnök is erről beszélt, amikor azt mondta, hogy nálunk a covidban és coviddal haltakat nem különítik el.

– mutat rá Boldogkői. 

A szegedi virológus is egyetért Rusvaival abban, hogy az oltottak életkora, kísérőbetegségei, és az is befolyásolja az adatokat, hogy mennyivel történt az oltás után a megbetegedés és az elhalálozás.  „A Pfizer vakcina statisztikáját nyilván nagymértékben rontja, hogy ezzel kezdték a nagyon idősek oltását. Sőt, az igen nagy fertőzési kockázatnak kitett egészségügyieket is ezzel a vakcinával oltották be.” Szerinte az se világos, milyen időintervallumot vettek figyelembe. Nyilván, ha Pfizerrel hosszabb ideje oltanak, nagyobb a valószínűsége annak, hogy több idő alatt többen is halnak meg.

Ráadásul az sem mindegy, mikor alkalmazzuk az adott vakcinát: tavaly decemberben, vagy idén abban az időszakban, amikor a brit mutáns nagy erővel támad – mutat rá. Nyilván rontja egyes vakcinák hatékonysági számait ez a körülmény is. Boldogkői hiányolja a módszertan és az oltatlanok adatainak közzétételét, és javasolja, hogy ezeket pótolják, mert ebben a formában ezek az adatok egy magaslabdát jelentenek nemcsak a szakmai kritikák számára, hanem az oltáselleneseknek is.

Szakértői vélemény a hétvégi terasznyitásról

a társaságnak jelentős része oltott volt és igyekeztünk tartani a távolságot is” – mondja Rusvai, hozzátéve, bízik abban, hogy minden csoda három napig tart, és a hétköznapokra mérséklődik a hétvégén tapasztalt szabadságélmény és tömegjelenetek. „Nagyon reméljük, nem lesznek súlyos következményei két hét múlva ennek az egy hétvégére korlátozódó fegyelmezetlenségnek, és bízom abban, hogy a javulni kezdő járványtani adatokban csak kicsi megtorpanásként fog majd jelentkezni” – hangsúlyozza.

A szakember szerint, mivel főleg fiatalok vettek részt ezeken az összejöveteleken – márpedig továbbra is áll az a megfigyelés, hogy kevésbé betegszenek meg a fertőzés hatására –, így vélhetően nem fog jelentősen növekedni az egészségügy terhelése emiatt a hétvége miatt. „Valamivel megugrik a fertőzöttek száma, de a kórházban ápoltak, lélegeztetőgépen lévők száma nem fog jelentősen emelkedni” – véli.

Annak kapcsán, hogy sokan diszkriminációnak nevezték a közösségi médiában, azt, hogy a kormány védettséghez köti egyes szolgáltatások igénybevételét, Rusvai azt mondja, hogy

Mint rámutat, nagyon sok ilyen diszkrimináció van, például nem lehet dohányozni a vendéglátóhelyeken, a konyhai személyzet számára elő van írva a szalmonellaszűrés, vagy az erdészeti dolgozóknak kötelező felvenni a kullancs elleni oltást.

„Vannak ilyen részben foglalkozáshoz, részben bizonyos helyek látogatásához köthető korlátozó intézkedések, amiket a többiek egészségének érdekében el kell fogadnunk. A koronavírus-fertőzöttek sem veszélyeztethetik a nagyközönség egészségét, és azok sem, akik nem oltatták be magukat, utóbbiak ugyanis jobban üríthetik a vírust” – hangsúlyozza. A virológus szerint helyes a négymillió oltotthoz kötött lazítás is.

Nyitókép: MTI