„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
...nem a klímaváltozás. Interjú.
„Az előző két alkalommal konkrét konfliktusokról beszélgettünk, azok mozgatórugóiról, lehetséges következményeiről. Induljunk most messzebbről kicsit! Mik a legfontosabb történelemformáló tényezők, hatások körülöttünk?
A hagyományos hatalmi politikán túl két alapvető drivert, mozgatórugót érdemes kiemelnünk, amelyek tulajdonképpen a modern ember megjelenésétől máig hatnak. Az egyik egy korábban tőlünk alapvetően független, ma viszont már az embertől nagyon is függő tényező, a bolygó klímájának alakulása. Nem kérdés, hogy a klíma mindig nagy hatással volt az emberi történelemre, egyik mozgatóereje volt, ez ma is így van. A nagy civilizációk kialakulása az előző sok tízezer éves eljegesedés lezárultával és egy melegebb, stabilabb éghajlat megjelenésével indult el. Ez biztosan nem véletlen. Persze az elmúlt tízezer évben sem volt minden állandó: a sztyeppei szárazságok népvándorlásokhoz vezettek, az esők elmaradása, a folyók kiszáradása teljes civilizációkat tett tönkre. A másik nagy mozgatórugó a demográfia.
Egyes régiók túlnépesedése a történelemben már vezetett súlyos konfliktusokhoz, és a következő évtizedekben újra rendkívüli jelentőségű lesz a kérdés. De máshogy, mint korábban: egyszerre tapasztalható népességrobbanás és népességcsökkenés egymáshoz igen közel lévő térségekben. Ugyanakkor viszont könnyebb elvándorolni, mint valaha!
Kezdjük az elsővel akkor, manapság egyébként is divatos téma a klímaváltozás.
Hogyne, több, mint divatos, és ez nem véletlen. Világosan látszik, hogy a klímával kapcsolatos közbeszédet bizonyos körök igyekeznek tudatosan saját politikai érdekük, ideológiájuk és missziójuk szerint alakítani. Tudatosan használják a szót: »klímakrízis«. A gyors, ember indukálta klímaváltozás tény, önmagában nem negatív dolog a veszélyekre akár nagyon erőteljes szavakkal rámutatni, de egyesek politikai fegyverként használják ezt a fontos ügyet.
Klímaváltozás van, volt, lesz, és most jelentős részben az emberi tevékenység okozza, de problematikus egyedüli és mindent felülmúló egzisztenciális fenyegetésként bemutatni, mert egy sokkal akutabb problémától vonja el a figyelmet, a már említett népességrobbanásról.
A klíma gyors megváltozása kétségtelenül komoly fenyegetés lehet. Nagyjából 2,6 millió éve folyamatos jégkorszakban élünk, glaciálisok és interglaciálisok váltják egymást. Jelenleg egy utóbbi végén tartunk, egy szokatlanul hosszú, több mint tízezeréves viszonylag stabil időszak végén. Érdekes kérdés egyébként, hogy emberi behatás nélkül mikor kezdődne el a következő nagy lehűlés – azaz mikor lenne újra olyan jeges tundra Magyarországból, amilyen tizenötezer éve volt. Ma csak a melegedéstől tartunk, pedig előbb utóbb szembe kell néznünk egy újabb eljegesedéssel is.”