„Már nyugaton sem lehet elhallgatni az üldözött keresztények ügyét” – Azbej Tristan a Mandinernek

Sztáray Júlia írása

Nemrég Irakban járt, mi volt az utazás apropója?

Csatlakozni Ferenc pápa történelmi jelentőségű iraki látogatásába. A Hungary Helps Program szempontjából azért volt jelentős ez az esemény, mert Magyarország elsőként indított kormányzati programot a közel-keleti, illetve az iraki keresztények megsegítésére. Emellett humanitárius tényfeltáró misszióra indultunk. Egyébként

Ez időszerű volt, hiszen Irakot több évtizede fegyveres konfliktusok sújtják, háborúk, valamint az Iszlám Állam uralma és a pusztítása is sebeket ejtettek az országon. Ez a konfliktus a leghátrányosabban a kisebbségi közösségeket, így a kereszténységet érintették

Hányan vannak most a térségben keresztények?

Kétezeréves közösségről van szó, amely átélte a történelem viszontagságait, ennek ellenére az elmúlt másfél évtized alatt majdnem eltűnt. Drámaian, alig egy ötödére zsugorodott az iraki kereszténység: 2004-ben még másfél milliós volt a lélekszámuk, most 300 ezer fő alatti.

A külvilág felé milyen üzenetet hordozott a pápai látogatás?

Lehetőséget kínált arra, hogy egyrészt a világ végre szembesüljön az üldözött keresztények létezéséről és szenvedéséről. Másrészt be tudtuk mutatni a Hungary Helps Programot, nemcsak a Szentatyának, hanem a közfigyelmet és a médiaérdeklődést kihasználva, az egész világnak példaként állíthattuk be az egyedülálló kezdeményezést. Ezt sikerült is elérnünk. Élőben adhattam interjút a világ egyik legnagyobb hírcsatornájának, a BBC World News TV-adónak Iraki Kurdisztán fővárosából.

Milyen élmény volt a pápával való találkozás? Tudtak váltani néhány szót?

Életre szóló és meghatározó élmény volt. Rendkívül büszke vagyok, hogy elmondhattam neki azt, hogy a magyarságot képviselem. Azt a magyarságot, amelynek a sokszor tragikus történelme okán van egy, a néplélektanba ágyazott együttérzése a világon ártatlanul szenvedőkkel és üldözöttekkel. Beszámoltam arról is, mit tudtunk tenni az iraki keresztények érdekében az elmúlt évben. Ezen a ponton Moszul szír rítusú katolikus érseke közbeszólt, és megerősítette: a magyarok voltak azok, akik a ninivei fennsíkon újjáépítették a településeiket, miután Moszul az Iszlám Állam által elkövetett ostrom során szinte teljesen megsemmisült. A magyar emberek tehát büszkék lehetnek a programra.

Talán ennek a beszélgetésnek is köszönhető, hogy másnap a hazafelé úton a repülőn tartott sajtótájékoztatóján megerősítette: szeptemberben ellátogat Magyarországra a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra.

Irak ma is kifejezetten instabil régiónak számít. Mennyire kockázatos egy ilyen utazás?

Egy 2020-as kimutatás szerint Irak a világ harmadik legveszélyesebb országa. Az Iszlám Állam, amely egy szunnita szélsőséges irányzatot képvisel, sejtek formájában újra aktivizálódik. Ezen kívül síita szélsőségesek is jelen vannak. A pápalátogatást próbálták ellehetetleníti, a megelőző hetekben több rakétatámadást, terrorakciót is indítottak elrettentési célból, ezeknek halálos áldozatai is voltak. Az ország jelentős részében szabályozatlan milíciák uralkodnak, továbbá számolni kell azzal is, hogy a kurd regionális kormányzat, valamint az iraki szövetséges fegyveres erők között is feszült a viszony.

A módszerét tekintve miben más a Hungary Helps Program, mint a többi segélyakció?

Azért tudunk hatékonyabban segíteni, mert szemben a több évtizedes nagy nyugati programokkal, mi nem bízzuk rá egy nemzetközi szervezetre az adományokat, hanem elmegyünk a közösséghez. Miután az erőforrásaink korlátozottak, arról kell gondoskodni, hogy az adományaink valóban életek, illetve közösségek megmentéséhez járuljanak hozzá. Tehát ebben az esetben is, a terrorfenyegetettség ellenére sem adhattuk fel, hogy a helyszínre menjünk.

Hogyan garantálták a biztonságukat?

A kurd fegyveresektől kaptunk biztosítást, illetve miután elég gyakran előfordul a program munkatársaival, így velem is, hogy válságövezetekbe és veszélyes helyszínekre megyünk, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a felkészülésre. Kiváló az együttműködésünk a Magyar Honvédséggel, a szolnoki Béketámogató Kiképző Központ szervezésében egyhetes veszélyes-környezettudatossági képzésen vettünk részt. Emellett, minden veszélyesebb utazás előtt külön felkészítést és biztonsági tájékoztatót kaptunk a TEK munkatársaitól. Szerencsére nem ért minket semmilyen inzultus vagy atrocitás az utunk során.

Amikor nem a helyszínen tartózkodnak, miből áll az államtitkárság itthoni munkája?

Magyarország humanitárius segítségnyújtási politikáját irányítjuk. Tudnunk kell, mi történik a világban, milyen humanitárius válsághelyzetek állnak elő, ezeknek mik a mögöttes társadalmi, biztonsági és egyéb okai.

az üldözött kereszténynek nyújtott segítség mellett emberi jogvédelmi tevékenységgel is foglalkozunk

Ez mit takar?

Diplomáciai feladatunk, hogy a különböző nemzetközi emberijogi és más szervezetekben képviseljük az érintett közösségek ügyét. Erre azért van szükség, mert noha a lélekszámát tekintve a keresztények közül –, ami a világon a legküldözöttebb vallás – több mint 340 millió ember szenved diszkriminációt vagy más atrocitást a hite miatt, nyugati diplomáciai szinteken mégsem hajlandóak foglalkozni ezzel az emberi jogi válsággal. Mindennapos tevékenységi körünkbe tartoznak a kormányközi tárgyalások, és együttműködések indítása, például a lengyelekkel. A legnagyobb diplomáciai eredményünk mégis az volt, hogy az Egyesült Államok iraki üldözött keresztények megsegítését célzó humanitárius programot indított, deklaráltan magyar mintával és együttműködésben.

Milyen eredményeket ért még el a program az elmúlt években?

Jelentős támogatásokat biztosítottunk, amik a belső menekültek humanitárius ellátását szolgálta, újjáépítettünk teljes egészében lerombolt keresztény településeket, lakóépületeket, templomokat, egészségügyi intézményeket és iskolákat. Az elmúlt négy évben százezer embernek tettük lehetővé azt, hogy szülőföldükön megmaradjanak, vagy akár visszaköltözzenek és ott folytathassák vagy kezdhessék újra az életüket.

Négy jószolgálati nagykövete is van a Hungary Helps Programnak. Nekik mi a feladatuk?

Sok adomány-felajánlást kapunk, s ezért tartottuk fontosnak, hogy a programnak olyan arcai is legyenek, akik nem kifejezetten a kormányzathoz kapcsolódnak. A négy jószolgálati nagykövet teljesen különböző világból érkeztek. A politika világához tartozik Hölvényi György Európai Parlamenti képviselő, aki tagja a vallásközi párbeszéd munkacsoportnak, és szakterülete a nemzetközi segélyezés és fejlesztés. Ő maga is több olyan misszióban vett részt, amely során személyesen látogattunk el a keresztény közösségekhez. Szintén jószolgálati nagykövetünk Böjte Csaba testvér és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes atya. Mind a ketten a szív bajnokai. Mélyen átérzik az ügyet. Olyannyira mélyen, hogy a veszélynek a felvállalásával ők is ellátogattak az üldözött keresztény közösségekhez úgy, hogy még zajlottak a harcok. Nagy megtiszteltetés, hogy a köztársasági elnök felesége, Herczeg Anita asszony is jószolgálati nagykövetünk.

A MOL is jelen van Észak-Irakban. A keresztények védelme és a szülőföldükön való boldogulás elősegítése mellett vannak-e más szempontok, ami miatt Magyarország érdekében áll, hogy segítséget nyújtson a Közel-Keleten?

Ennek a támogatáspolitikának csak másodlagos szempontja Magyarország külgazdasági vagy kereskedelmi térnyerésének a megalapozása. Ennek ellenére arra több példa is van, hogy a magyar gazdaság szereplői hozzájárulnak a munkánkhoz. A Hungary Helps nem egy jószolgálati, hanem egy kormányzati program, amely oly módon szolgálja a magyar érdeket, hogy a helybe vitt okos segítséggel megelőzi a Magyarország irányába induló migrációt. Ezzel útját állja a bevándorlásból származó biztonsági kockázatoknak és szociális problémáknak.

A gazdasági szempontok is emellett a megközelítés mellett szólnak. Kimutatták: ugyanabból az összegből, amelyből Magyarországon egy betelepült migráns családnak fel lehet építeni egy házat, a Közel-Keleten öt, szubszaharai Afrikában akár 10 házat is fel lehet húzni. Tehát, aki a program filozófiájával szemben a betelepítést és a migrációt támogatja, az nem mást tesz, mint a magyar emberek zsebéből húz ki pénzt.

Az egyik projektjük az Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak. Tud Magyarország olyan képzést biztosítani ezeknek a fiataloknak, amelyet majd a hazájukban kamatoztathatnak?

Jellemzően olyan közösségekből hívunk magyarországi egyetemekre fiatalokat, akik kisebbségben élnek, üldözött keresztény közösségek tagjai vagy terrortámadások által fenyegetettek. Az alap- és mesterszak mellett most már doktori képzést is ajánlunk nekik. A programban való részvételnek feltétele a támogatott keresztény közösséghez tartozás, az általános felvételi követelményeinknek való megfelelés, továbbá feltétel, hogy a diploma megszerzése után visszatérjenek a közösségeikbe, azzal a céllal, hogy ott vegyenek részt a társadalmi közösség megerősítésében, újjáépítésében.

Általában milyen típusú képzésekre jelentkeznek ezek a fiatalok?

Szíriából sokan tanulnak szociális munkásnak vagy segítőnek, afrikai országokból egészségügyi szakembereknek, Libanonból régésznek tanulnak többen. Több iraki fiatal kőolaj-kutatást, szénhidrogénipart tanul. Mára 16 egyetem csatlakozott. A cél az, hogy ezek a fiatalok a közösségeik vezető személyiségeivé váljanak ezért úgy alkottuk meg ezt a programot, hogy a saját hazájukba használható szaktudást szerezhessenek.

Visszatérve Ferenc Pápa múlt heti iraki látogatására: lát-e esélyt arra, hogy ezek hatására a nyugat-európai országok változtatnak jelenlegi szemléletükön, és inkább az üldözöttek helyben való boldogulásának megsegítését favorizálják?

Ebben bízom. Eddig a nyugati világ nem volt hajlandó, nemhogy az üldözött keresztények üldöztetéséről, egy két kivételt leszámítva, de még csak a puszta létezésükről sem tudomást venni. Nem egyszer találkoztam olyan ignoráns hozzáállással nyugati tárgyalások során, totális műveletlenségről és tájékozatlanságról tanúbizonyságot téve, hogy úgy tekintettek rájuk, mint valami modern térítésből származó közösségre, amikor már 2000 éve ott élnek. A pápalátogatás eredménye látszik: a mainstream média, amit eddig hidegen hagyott az üldözött keresztények témaköre, arról értekezik, hogy mi történt ezekkel a közösségekkel az elmúlt években, és mekkora veszteségeket szenvedtek.

Mik a kilátások a jövőre nézve? Hogyan látja az elkövetkező 5-10 évet az iraki keresztényeket és a Hungary Helps Programot illetően?

Közel-Keleten az emberáldozatot követelő keresztényüldözés mérséklődött, az Iszlám Állam, mint kalifátus megsemmisült, legyőzték, a másik tragikus ok pedig az, hogy lényegesen megcsappant a közösségek száma. Ám a maradék megtartása, segítése továbbra is kiemelt célunk. Ugyanakkor Afrikában egyre rosszabb a helyzet. Mozambik északi részén, Észak-Nigériában vagy a Száhel térségben tömeges és gyilkos atrocitásokat követnek el a keresztények ellen az Iszlám Állam úgynevezett afrikai kalifátusának tagjai. Ez milliós számú menekültáradathoz vezet, és lassan kezdi elérni a népirtás szintjét.

Együttműködésben az MCC Média Iskolájával

Képek forrása: Azbej Tristan Facebook-oldala