erősödött a Jobbik, amely így a legnépszerűbb ellenzéki párttá vált – 2018 után ismét.
„Mindemellett az ellenzéken belül az erőviszonyok nagyságrendileg nem sokat változtak, két különálló blokk alakult ki, négy, nagyjából hasonló támogatottságú középpárt (Jobbik, DK, Momentum, MSZP) és négy tartósan jelen lévő, de kitörni egyelőre nem tudó kisebb párt (Párbeszéd, LMP, MKKP, Mi Hazánk)” – írja a Telex.
A Republikon mérése alapján úgy lehet összefoglalni a mostani belpolitikai helyzetet, hogy a hatpárti ellenzéki összefogásra többen szavaznának, mint a kormánypártra, a teljes népesség körében 35-31 százalék, a pártválasztók esetében pedig 52-46 százalék az ellenzék előnye a mérés szerint.
A kutatásban rákérdeztek a választási részvételre, itt is érdekes eredmények jöttek ki: a megkérdezettek 71 százaléka igennel felelt arra a kérdésre, elmenne-e szavazni, ha most vasárnap tartanák a választásokat, további 11 százalék pedig valószínűsítette ezt. 10 százaléknyian vannak, akik biztosan nem mennének el most vasárnap. Ha ezek az arányok kitartanának a választásokig, akkor bőven megdőlhet az eddigi részvételi rekord (2002: 70,5-73,5 százalék).
A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2021.02.22-i ülésnapján elfogadott "Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás módosításáról szóló megállapodás kihirdetéséről" szóló törvény zárószavazása az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 28-án. MTI/Illyés Tibor