A tavaly bevezetett hitelmoratórium legfontosabb tapasztalatairól az államtitkár elmondta:
a jelenlegi moratórium 1,6 millió lakossági ügyfelet és félmillió vállalkozást véd,
s átmenetileg a teljes hitelállomány 42 százaléka, vagyis 4300 milliárd forint után nem kell fizetni a törlesztőrészletet. A magyar hitelmoratórium összesen 15 hónapon keresztül garantálja, hogy az érintetteknek ne kelljen a hitelükkel foglalkozniuk. A lehetőség automatikusan járt, ha az ügyfél mégis folytatná a fizetést, azt csak jeleznie kell bankjánál. Adminisztráció szinte nincs, a fizetési moratórium miatt a törlesztőrészlet nem növekedhet, s a kamat módosulása is csupán a változó kamatozású hiteleknél jöhet szóba, ami a moratórium igénybevételétől teljesen független – sorolta.
Kiemelte, hogy a hazai lehetőség részletei azért is lényegesek, mert más kormányok ennél jóval szűkebb körű segítségről határoztak. Németországban például csupán három hónapra, Franciaországban mindössze négyre függesztették fel a hitelek fizetésének kötelezettségét, a lehetőség nem is volt mindenhol automatikus, akadtak olyan államok, ahol vaskos adminisztrációval kellett megküzdeniük az ügyfeleknek. A hazai bankok magatartásáról szólva a miniszterhelyettes úgy fogalmazott: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy
a pénzintézetek a hitelmoratóriumnál a jogszabály előírásait követve járnak el, szem előtt tartva az ügyfelek érdekeit.