A kormánybiztos szerint a bürokratikus szabályoktól megszabadulva, a piacra nyitottabban működhetnek az egyetemek.
A felsőoktatási modellváltás arra teremt lehetőséget, hogy a bürokratikus szabályoktól megszabadulva, a gazdaságra és a piacra is jóval nyitottabban tudjanak az egyetemek működni, és mindenkit érdekeltté tegyenek abban, hogy valóban versenyképesek legyenek az intézmények – nyilatkozta Stumpf István, a felsőoktatás modellváltásáért felelős kormánybiztos a Világgazdaság pénteki számában megjelent interjúban.
Itt lesz a lehetőség a kitörésre a szigetszerűségből
Stumpf István hozzátette: a felsőoktatási rangsorok azt mutatják, hogy egyetlen magyarországi egyetem sem tud bekerülni az első ötszáz közé a világon. Hiába vannak ugyanis nagyon jó, világszínvonalú intézmények hazánkban, ahol adott esetben Nobel-díjra esélyes kutatások is folynak, ha ezek valójában szigetszerűen működnek. A gazdasággal szorosabb kapcsolatot tartó modell talán alkalmas lehet arra, hogy az egyetemek végre ki tudjanak törni ebből az állapotból – mondta. A kormánybiztos kiemelte: alapvető feltétele a versenyképességnek, hogy minőségi tudástermelő intézményeink legyenek. Egy olyan kis ország, mint Magyarország, rendkívül kiszolgáltatott a világgazdaság működésének, nagyon kevés saját erőforrással rendelkezik, ám az ész, a tudás talán az egyik legfontosabb tőkénk lehet. Ugyanilyen fontos a jó minőségű föld és víz megtartása.
A kormányzati szándékokból kiolvasható, hogy a kormány e három pillérnek szán kulcsszerepet az ország versenyképességének növelésében – mutatott rá. Stumpf István elmondta, a kormány nagymértékben akarja növelni az egyetemi oktatás ráfordításait. Ezt mutatja az az 1500 milliárd forintos csomag, amelyet a Helyreállítási Alapból az egyetemekhez terel különböző jogcímeken.
Innovációs parkok és laboratóriumok
Az új felsőoktatási működési struktúra és finanszírozás kialakítására 955 milliárd forint, a felsőoktatási képzési struktúraváltás és a felnőttképzési rendszer megújítására 172 milliárd forint, míg a tudományos és innovációs parkok és a nemzeti laboratóriumok létrehozására és komplex fejlesztésére 382 milliárd forint a tervezett forrás mértéke – közölte. Stumpf István úgy fogalmazott: „a magyarországi felsőoktatást ki kell szabadítani azokból a béklyókból, amelyek az elmúlt időszakban akadályozták. Ne feledjük, hogy a nagy intézmények, különösen vidéken, a nemzeti identitásnak is fontos tartópillérei, emellett egyben a legnagyobb foglalkoztatók is.”
(MTI)
Fotó: Mandiner
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
Utódja minden bizonnyal Andy Burnham, Manchester népszerű polgármestere lesz. Rajcsányi Gellért írása.
„Nem fogadhatjuk el, hogy mostantól a Fidesz és a Mi Hazánk a Tisza egyetlen ellenzéke.”
