Ökocentrum, strand és kikötő: elkezdődött a fejlesztés a Fertő-tónál

„A Fertő tóról az elmúlt időszak számos álhírt is felszínre hozott. A baloldali megszólalásokat a tájékozatlanság kategóriájába sorolnám” – nyilatkozta még tavaly szeptemberben a Mandinernek Sopron polgármestere, Farkas Ciprián, aki szerint az a terület, amely megújulása a kormány több tíz milliárdos támogatásából valósul meg, egy mesterségesen kialakított, a 60-70-es években emberi kéz munkája által feltöltött strandterület. Ezt fontos rögtön tisztázni. Amikor a magukat „környezetvédőnek” állító politikai szereplők helyrehozhatatlan károkozásról beszélnek, akkor valójában nincsenek tisztában a tényekkel, magyarázta a városvezető.

Valóban: a Fertő tó hazai oldalán decemberben megkezdődött a kivitelezési folyamat.

Ennek kapcsán kerestük meg Barcza Attila országgyűlési képviselőt és Kárpáti Bélát, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját. Mindketten helyiek. Kárpáti Béla édesapja, Kárpáti László a tó madárvilágából doktorált, az itteni nemzeti park alapítója és első igazgatója volt, elkötelezett természetvédő, igazgatósága alatt, 2001-ben az UNESCO döntése alapján a Fertő-táj bekerült a világörökségi helyszínek sorába, mint kultúrtáj. Barcza Attila pedig a tó déli partján található Sarródon nőtt fel. Ez a település a nemzeti park szíve, itt van a nemzeti park központja, a Kócsagvár is.

Közösségi cél, turisztikai vonzerő

Összefoglalóan: a fejlesztés hivatalos célja, hogy az egykori vízitelep a beruházásnak köszönhetően „magas színvonalú, közösségi célú turisztikai vonzerőt jelentsen a helyi, a hazai és a külföldi látogatók számára egyaránt”. Közösségi terek, új utak, kikötők, horgászhelyek épülnek majd, teljesen megújul a strand – tiszta vízzel, medencékkel, az osztrák oldalon elérhető standokhoz hasonló mintára és minőségben. A vitorlások számára új, korszerű kikötők állnak majd rendelkezésre, közösségi sportközpont épül, az egyik leglátványosabb elem pedig az Ökocentrum, illetve a 12 hektáros ökopark lesz. És természetesen különböző minőségű szálláshelyek is elérhetők lesznek: a szálloda mellett lesz kemping, sátrazási lehetőség, motel és bungalók is.

Barcza rámutat:

Negyven éven át – miközben az osztrák szakasz folyamatosan épült – a magyar rész látványos minőségromláson ment át. „A Fertő Part beruházásnak – és a kormány döntésének, valamint a Modern Városok Program keretében biztosított támogatásnak – köszönhetően végre a magyar oldalon is modern közösségi tér alakulhat ki, aminek köszönhetően a magyar embereknek nem kell majd az osztrák oldalra menniük, ha minőségi kikapcsolódást szeretnének” – magyarázza, megjegyezve, korábban az volt a tapasztalat, hogy rendre az osztrák oldalt választották a magyar családok is, sajnos kényszerűségből is, a jelentős minőségi különbség miatt.

Együttműködés a Nemzeti Parkkal

Kárpáti Béla is úgy véli, szükség van arra, hogy megteremtsük annak lehetőségét, hogy a Fertő tó magyarországi szakaszán is legyen minőségi kikapcsolódás, aminek

„Folyamatosan együttműködünk a Nemzeti Park szakembereivel, így volt ez a tervek elkészítésénél, és így van most is, a fejlesztés egyes létesítményeiben megjelenő, a természeti környezetre vonatkozó tartalmak összeállításában is segítségünkre vannak. Szakmailag igen hozzáértő, igen nagy tapasztalattal és tudással bíró partnerrel dolgozunk együtt azon, hogy megóvjuk a táj egyedülálló szépségét” – részletezte.

Ellenzők és ellenzék

Barcza szerint azok, akik támadólag, a beruházás ellenzőjeként lépnek fel, rendszerint közös rendezvényeken, közös platformokon szólalnak meg az ellenzék – Jobbik, MSZP, DK, Momentum –  képviselőivel. Vagyis nehéz szétválasztani a civil és a politikai megnyilvánulásokat a projekt körül.

Kárpáti Béla: „Jelenleg a fejlesztés első üteme zajlik, amely 8,9 milliárd forintból valósul meg, átfutási ideje legfeljebb 16 hónap. Ez idő alatt történnek meg a területrendezési földmunkák, a kotrási és víziközmű építési munkálatok. Iszaptározók, szikkasztók jönnek létre, partfalrendezési munkák kezdődnek, megtörténik a belső vízhálózat kiépítése.”

A környezetvédelmi aggályok kapcsán a vezérigazgató megerősítette: a beruházás a vízitelep területére korlátozódik, a tó magyarországi partszakaszán ez az egyetlen olyan, mintegy 2 kilométeres rész, ahol a nyílt víz megközelíthető idegenforgalmi célból. Csak itt, ezen a mesterségesen feltöltött szakaszon lehetett a múltban is és lehet ma is idegenforgalmi beruházást, tevékenységet végezni, hiszen ez a terület eredetileg is erre a célra lett létrehozva. A fejlesztési terület meghatározásánál elsődleges cél volt, hogy a beruházás hatására

– teszi hozzá Kárpáti.

Ami a további részleteket illeti: a télen-nyáron látogatható Ökocentrumban három szinten történik majd a természeti kincsek és látnivalók bemutatása. A legalsó szint egy hatalmas akvárium, ahol azokat a víz alatti különlegességeket lehet majd látni, amelyek eddig kevésbé voltak ismertek. A nádas szintjén élményeken keresztül kapnak betekintést a családok a nádas élővilágába, míg egy szinttel feljebb a madarak világához érünk. Lesz egy oktatólabor is, ahol a térség iskolásai kihelyezett tanórák keretében ismerhetik meg a természeti csodákat. Interaktív, élményalapú tanulásra lesz lehetőségük, azt gondolom ma már ez a leginkább vonzó a fiatalok számára – sorolja Kárpáti Béla.

100 tonna illegális szemét

A Fertő Part beruházás a Sopron-Fertő turisztikai térségben zajló fejlesztések csúcsa, legfőbb attrakciója, s fontos, hogy az egyes látnivalók jól megközelíthetők legyenek. Ezt segíti a kerékpárutak fejlesztése, de ennek egyik kiemelt pillére, a térség megközelítését nagyban segítő beruházás az M85-ös út megépülése is – fűzi hozzá Barcza.

Kárpáti Bélánál külön rákérdeztünk arra a kritikára, miszerint szakszerűtlenül zajlott le a nádvágás. A beruházó cég vezetője elmondta, ez egy tipikusan megalapozatlan, szakmaiatlan kritika, hiszen a valóság az, hogy a területelőkészítés során került sor a nádaratásra, amely természetvédelmi szempontból is indokolt volt, többéves, rossz állapotban lévő növényzetről volt szó, amit évek óta nem is arattak.

„A Fertő tó magyarországi részén több, mint 6 ezer hektárt borít nád, ennek legnagyobb része annyira szigorúan védett, hogy szinte senki sem léphet be. A vízitelep területén a szeméttel teli és rossz állapotú nádat aratták le. Az eljárás során több mint 100 tonna illegális szemetet szállítottunk el, ami az évtizedek alatt halmozódott itt fel. Ezek között több konténer veszélyes hulladék is volt. A beruházás nem érint értékes élőhelyet, ellenkezőleg egy elhanyagolt rész természetvédelmi szempontból is szükségszerű megóvása megy végbe” – húzza alá Kárpáti Béla.

A fejlesztő cég vezetője kitért a cölöpházak kérdésére is. Elmondta: ezek az építmények állami területen álló bérlemények. Egy állami forrásból megvalósuló beruházás pedig nem finanszírozhatja magánnyaralók rekonstrukcióját, ráadásul olyan építményekét, amelyek nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak. Emellett Kárpáti szerint fontos azt is tudni, hogy a cölöpházak nem képviselnek épített világörökségi értéket. Ezt megerősíti a tervezési időszakban készített világörökségi hatásvizsgálat, valamint a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület és az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) nemzetközi szakmai civil szervezet állásfoglalása is.