Addig nem alakul ki nyájimmunitás, amíg nem lesz nagyobb az oltási hajlandóság

Nem alakulhat ki nyájimmunitás olyan országban, ahol a lakosság nagy része vonakodik beoltatni magát, és amíg a 16 év alatti fiatalok egyelőre még nem kaphatnak vakcinát, írja az Euronews.

A nyájimmunitás az a jelenség, amikor a népesség magas hányada elér egy bizonyos betegséggel szembeni „sterilizáló” védettséget. Az immunisok saját képességükkel oltalmazzák a közösség sérülékenyebb tagjait. Sterilizáló védettségben a kórokozó nem fertőz, nem okoz betegséget és nem terjed immunis egyén révén.

A koronavírus ellen kifejlesztett vakcinák egyike sem szavatol jelenleg 100 százalékos sterilitási védelmet, de lényegesen csökkentik a koronavírus terjedését. Az eddig végzett kutatások a következőket igazolják, hogy a beoltott, fertőzött vírusterhelése lényegesen alacsonyabb a be nem oltott, fertőzött személyek vírusterhelésénél, a vírus terjedése és a fertőzés súlyossága közvetlenül összefügg az egyén vírusterhelésével, a beoltott egyén immunválasza idővel erősödik a második dózis beadása után.

Azaz minél több ember kap oltást, és minél több idő telik el a második oltás beadása után, annál inkább csökken a beoltottak vírusterhelése. Ezzel a közösséget is óvják, hisz minden egyes beoltott személy növeli a közösség védelmét, beleértve azokat is, akiket nem oltanak be. A Covid-19 fertőzés esetében népesség legalább 70, de inkább 90 százalékát kell beoltani a nyájimmunitás eléréséhez. A nyájimmunitás kialakulását két tényező befolyásolja: ha a vírus mutálódása semlegesíti a vakcina vagy fertőzés kiváltotta immunitást, ha a vakcina vagy fertőzés kiváltotta immunitás nem eléggé hatásos a sterilizáló immunitás kiváltásához.