Gyermekek nemi szervein végzett műtétekről gyűjt adatot a Háttér Társaság

A Háttér társaság közérdekű adatigényléssel fordult a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz – tudta meg a Magyar Nemzet. Az adatigényléssel az LMBTQI szervezet többek között a kisgyermekek nemi szervi beavatkozásairól kíván információkat szerezni.

Egy jelentés elkészítéséhezkellenek az adatok

A fenti indokolásként a szervezet közleményt adott ki, amelyben azt írják, hogy olyan projekt megvalósításában vesznek részt, amely az interszexuális emberek hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelmet, illetve szükségleteik magasabb fokú kielégítését segíti elő.

A Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentumból az derül ki, hogy a jelentés elkészítéshez a Háttér Társaság elsősorban azt derítené ki, hogy 2015 és 2020 között hány személyen végeztek a hím ivarszerveket, a női nemi szerveket, továbbá azok rendellenességét, illetve a petefészek, a méh, illetve a herék megbetegedését írintő egészségügyi beavatkozást.

Kiskorúakról is adatot gyűjtenének

A melegjogi szervezet arra is kíváncsi, hogy 2010 és 2020 között hány kiskorú és egyévesnél fiatalabb csecsemő esetében végeztek nemi szerveket érintő műtétet. Emellett azt is tudni akarják, hogy az említett ebavatkozások milyen diagnózisokhoz kapcsolódtak.

A napilap megkérdezte Dombos Tamást, a szervezet ügyvivőjét arról, hogy a Háttér Társaság milyen szükségleteket mérne fel a kisgyermekekre irányuló adatigényléssel. Dombos azt válaszolta, hogy a projekt részeként készülő jelentésben általánosságban tárnák fel az interszexuális felnőttek és gyermekek magyarországi helyzetét. Hozzátette, hogy ebben nagy jelentősége van annak, hogy a kiskorú interszexuális személyeken végeznek-e Magyarországon, és ha igen, milyen jellegű beavatkozásokat.

A szülők ne szóljanak bele

Dombos Tamás elmondása szerint sok az olyan szülő, aki elképzelhetetlennek tartja, hogy interszexuális jegyekkel születő gyermeke interszex emberként nőjön fel. Kiemelte azonban, hogy a Háttér Társaság szerint egyetlen szülő sem hozhat a gyermek életében olyan döntéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az milyen nemű emberként nőjön fel, illetve milyen egészségügyileg nem szükséges beavatkozást végezzenek rajta.

Az LMBTQI szervezet ügyvivője hozzátette: Egy szülő döntési joga arra terjedhet ki, hogy a gyermek érdekeit szolgáló ügyekben határozzon. Mint mondta, természetesen vannak olyan beavatkozások, amelyek egy interszex gyermek esetében szükségesek lehetnek, de ezek száma elenyésző.

Kik az interszexek?

Az interszex emberek számáról, arányárról nincs statisztikai nyilvántartás. A 2008-ban megszűnt Intersex Society of North America (Észak-Amerikai Interszex Társaság, ISNA) maga úgy becsülte, hogy 1500-2000 emberből egy születik interszexnek, ami 0,05-0,07 százalék; hazánkra alkalmazva ez öt-hétezer embert jelent. 

Dr. Laura Hayes klinikai szakpszichológus, az amerikai National Task Force for Therapy Equality és az International Federation for Therapeutic and Counseling Choice egyik vezetője 2020 tavaszán azt mondta lapunknak: „A valóság az, hogy az emberek 99,98 százaléka egyértelműen férfi vagy nő. A társadalomnak pusztán 0,02 százaléka tartozik abba a kategóriába, amit a közvélemény interszexnek nevez.” 

Az LMBTQ-mozgalom gyakran annak bizonyítására használja fel az interszexek létét, hogy úgymond nem csak két biológiai nem létezik. Hayes ezzel kapcsolatban azt mondta: „Az interszex emberek nem alkotnak harmadik nemet. Nincs ugyanis harmadik fajta reprodukciós rendszer, ami alkalmas volna az élet továbbadására. Csak kétféle reprodukciós rendszer van, s ezért csak kétféle nemről beszélhetünk.”

Címlapképen: Dombost Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője

Kép forrása: Facebook