A formavilág őrzi a régmúlt hagyományait, kiegészülve a jelenkor technológiai újításaival.
A világon elsőként fejlesztette ki és építette meg a zongora vasöntvény tartószerkezetét kiváltó új, kompozit erőközpontot Bogányi Gergely és csapata. A technológiai vívmány célja, hogy biztonságosan és stabilan tartsa azt a 21-22 tonna feszítőerőt, ami ránehezedik. Mindemellett a hangzás stabilitásában is jelentős szerepe van.
„Csodazongora”
Bogányi Gergely zongoraművész és a konstruktőrök csoportja egy új elképzelés és technológia alapján immáron hat éve
„Nemcsak a zongora lelkét, a rezonánst reformáltuk meg, amit fa helyett karbon-kompozitból készítünk, hanem a hangszer más alkatrészeit is. Ezek összességének köszönhető a nagyon tiszta, erőteljes, felhangdús hang” – így mutatta be a tervező-zongoraművész nevét viselő, magyar fejlesztésű új hangszert anno Bogányi Gergely, aki azért kezdett bele egy újfajta hangszer megalkotásába, mert nem találta azt a hangzást, ami a legjobban megfelelne ízlésének.
Cziffra Fesztivál nyitókoncert (Fotó: Asszonyi Eszter)
A megvalósításhoz szakembereket keresett maga mellé,
amely 2015 januárjában debütált. A kivitelezésben többek között Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező-dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember működtek közre.
Újabb mérföldkő
Azóta több prototípust is fejlesztettek, mára eljutottak oda, hogy a rezonánslap és a külső borítás mellett a korábbi öntöttvas keretet is kompozitból készítik. A technológiai vívmány célja, hogy biztonságosan és stabilan tartsa azt a 21-22 tonna feszítőerőt, ami ránehezedik. Mindemellett a hangzás stabilitásában is jelentősen szerepe van. Az újdonság tervezésében és megvalósításában részt vettek többek között Szász Csaba gyártásvezető, Csinádi István, Sándor László, Reseterics Péter kompozitmérnök, Üveges Péter formatervező.
Futurisztikus látvány
A Bogányi-zongora futurisztikus, csak kompozitból megvalósítható formavilága is zenei indíttatású, nem csupán szemet gyönyörködtető. A hangszer felfelé, de lefelé is szól: a lábaknak ugyanis akusztikus funkciójuk is van, hangvetőként a publikum felé terelik azt a hangmennyiséget, ami lefelé egyébként „elveszne”.
A hagyományos háromláb helyett alkalmazott két lábas struktúra ugyanakkor fantáziadús külsőt kölcsönöz a hangszernek. Az új erőközpont súlya egyharmada a vasöntvényének – a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szerkezet 200 kilóval könnyebb –, azonban háromszor olyan erős. Emiatt könnyű a hangszer tárolása, szerelhetősége, mozgatása és szállítása.
„Lépésenként haladunk. Először a hangszer lelkét, a rezonátort fejlesztettük ki modern, karbon-kompozit anyagokkal. Az új forma lendületes megújítása pedig a hangzást is segíti; egészen új dimenzióba emelve a több száz éves formát, mégis megtartva a hagyomány tiszteletét. Itt volt az ideje a zongora legsúlyosabb, ősi technológiáján alapuló vasöntvény globális kiváltásának” – vallja az egyedülálló magyar sikerről Bogányi Gergely zongoraművész.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
A hívő ember számára a szentség a Teremtő megnyilvánulása, a teremtő istenség jelenlétének a megérzése, átélése. Ehhez elegendő lehet egy darab kő a jeruzsálemi Golgotáról, egy durván összetákolt fakereszt.
Öreg gyerekek és fiatal öregek társadalmában élünk, ahol az senki nem találja a helyét. Keith Haywarddal beszélgettünk arról miként infantilizálta a társadalmat a nyugati kultúra.
„Közösen teremtünk rendet a káoszban” – mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője.
Mehringer Marci szerint szomorú, hogy a Beatrice egykori frontembere már nem lázadó.
Vérforraló előadás hangzott el Magyar Péterék müncheni rendezvényén: elvennék az erdélyi magyarok szavazati jogát, Trianon Magyarország régi álma volt, a magyarországi erdélyiek pedig a „nem lopós” románok.
Így reagáltak az új amerikai nagykövet személyéről szóló hírre.
