„Fontosnak tartom, hogy a Vas utcában található központi épület a református egyházhoz kerüljön. Figyelemmel arra a tényre, hogy az eredeti építtető az egyház volt” – írta 2015-ben M. Tóth Géza, az SZFE korábbi rektora a református püspöknek.
Lapunk korábban beszámolt arról, hogy már az előző SZFE-vezetés alatt tervben volt az Ódry Színpad lebontása. Ahogyan írtuk, 2019-ben az egyetem akkori vezetése egy megvalósíthatósági tanulmányt rendelt meg; a kiadványban többek között az is szerepelt, hogy lebontanák az Ódry Színpadot, és a helyére egy sportlétesítmény kerülne.
Most újabb érdekes dokumentum került napvilágra. A református egyház egy 2015-ös levelet tett közzé a honlapján, amelyet a Színház- és Filmművészeti Egyetem akkori rektora, M. Tóth Géza írt dr. Szabó István református püspöknek. A levélben a rektor felajánlja, hogy visszaadnák az egyetem Vas utcai épületét az egyháznak.
A Keresztyén Ifjúsági Egyesület egykori székházát az 1950-es években a Színművészeti Főiskola kapta meg átmeneti használatra.
Végül a 2020. évi LXXII. törvény alapján a Vas utcai épület a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére átadásra kerülő ingatlanok között volt található – írja a Magyarországi Református Egyház.
Vas utca 2/c (Kép: reformatus.hu)
A levél így szól:
„Tisztelt Püspök úr!
Ez úton térek vissza korábbi személyes megbeszélésünkhöz, amelynek során bemutattam önnek az egyetemünk új elhelyezésére vonatkozó elképzelésünket. Ennek lényeges eleme a felszabaduló ingatlanok hasznosítása. Amint azt a találkozásunkkor is kiemeltem,
fontosnak tartom, hogy a Vas utcában található központi épület a református egyházhoz kerüljön.
Figyelemmel arra a tényre, hogy az eredeti építtető az egyház volt” – írja M. Tóth Géza, majd hozzáteszi, hogy mellékelten megküldi a magyar állam tulajdonában álló Vas utca 2/c, illetve a Józsefvárosi Vagyonkezelő Kft. tulajdonát képező egyetemünk által bérelt Vas utca 2/d címek alatt található épületek műszaki rajzait, a helységek felsorolásával.
„Tisztelettel kérem püspök urat, szíveskedjen a jelzett ingatlanok hasznosítására vonatkozó előzetes tervet elkészíttetni, és azt számomra megküldeni” – folytatja a korábbi rektor –
„ez jelentős segítséget nyújt a döntéshozók meggyőzésében, a mi közös érdekünk”.
M. Tóth Géza korábbi SZFE rektor levele a püspöknek (Kép: reformatus.hu)
A Vas utcai épület története
A Vas utca 2/c alatti, Keresztyén Ifjúsági Egyesület székháza népi adakozásból épült fel 1943-ban. A Közületeket Elhelyező Bizottság 1950-ben határozatot adott ki, amely szerint az épületet a Budapest-Klauzál téri Református Egyházközség veheti bérbe (amely már évek óta használhatta az épületet istentiszteleti és gyülekezeti programjai alkalmával). Ezt a határozatot soha nem hajtották végre – ismerteti a református.hu.
A Vallás- és Közoktatási Minisztérium a Színművészeti Főiskola részére utalta ki az épületet átmeneti használatra, egy új, számukra építendő, korszerű épület ígérete mellett.
A Magyarországi Református Egyház a korábbi gyülekezeti használata és egyházi kötődése miatt 1993-ban kérvényezte a rendszerváltás után a Vas utca 2/c címen található ingatlan egyházi tulajdonba helyezését.
Az SZFE Vas utcai épülete (Kép: Földházi Árpád)
A Miniszterelnöki Hivatal 1996-ban (a baloldali vezetés idején) ezt a kérést elutasította. Az ingatlant használó Színház- és Filmművészeti Egyetem akkori rektora 2015-ben megkereste a Magyarországi Református Egyház Zsinatának vezetését, felajánlva a Vas utcai ingatlant a Református Egyház részére.
Nyitókép: Földházi Árpád
Valami történik, a hitehagyott Nyugaton egyre többen szomjazzák a transzcendenciát. A vallásosság nemcsak hasznos, de észszerű választás is, itt az ideje, hogy a hívők megragadják az alkalmat, és beszélgetni kezdjenek a bizonytalanokkal – mutat rá a változó korszellem kínálta esélyre Ross Douthat.
A modell sikerének ellenére a Magyarországon történő bevezetés számos kihívást rejt magában.
Sokáig „tótnak” hitték őket, de a kutatások is bebizonyították, Derenken egykor lengyelek, gorálok éltek. Rémiás Tibort, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatóját kérdeztük.
„A magyar népzene és a néptánc tudja legjobban bemutatni a nemzeti karakterünket” – hangsúlyozta Rosonczy-Kovács Mihály annak kapcsán, hogy a csárdás hagyománya felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Az elnök családjának étkezési szokásai azonban változatos képet mutatnak.
Nem nézhetjük tétlenül közösségeink kétségbeesett küzdelmét önazonosságuk megtartásáért.
A migrációt támogató, illetve a háborúpártiak magukat zárták karanténba − itthon legalábbis.
A Fidesz frakcióvezetője is reagált a brüsszeli túlélőkészletes tervekre.
