Nem illik a tartalomhoz, elvonja a figyelmet a megemlékezésről – véli a hatásvadász képről Megyeri A. Jonatán és Radnóti Zoltán.
A Mandiner is beszámolt a kiugrott KDNP-s, jelenleg a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországában politizáló Lukácsi Katalin szerdai posztjáról, amely nagy visszhangot váltott ki.
„A holokauszt nem a zsidóságról szól” – többek között erről is írt közösségi oldalán Lukácsi, aki bejegyzéséhez egy meztelen fotót is csatolt. Ezzel nem mindenkinek nyerte el tetszését.
„Nyilván tudta, hogy megbotránkoztatja az embereket ezzel a nagyon erős „művészi eszközzel”, tehát éppen ez volt a célja, de egyáltalán nem tartom alkalomhoz illőnek a képet” – így kommentálta a Vasárnap című lapnak Megyeri A. Jonatán rabbi, a Neokohn főszerkesztője Lukácsi magamutogatását. Radnóti Zoltán főrabbi szerint a tények megéléshez és megértéséhez nem segít ez a kép és nem segíti a méltó megemlékezést.
„A holokauszt nem a zsidóságról szól, de hívő emberként nem tartom véletlennek, hogy éppen a zsidósággal történt meg” – idézte Lukácsit Megyeri A Jonatán rabbi, majd hangsúlyozta, hogy az istengyilkosság miatt, vagyis azért, mert megölték a keresztény Megváltót.
„Ez két évezredes antiszemita toposz” – nyilatkozta a lapnak a rabbi.
„Ráadásul annak a szenvedésnek, ami hatmillió emberrel megtörtént, köztük másfél millió gyerekkel, semmilyen racionális értelme vagy magyarázata nem lehet! Ugyanis ha valaki racionálisan magyarázza meg ezt a dolgot, azzal önmaga válik nácivá, ahogy erre Elie Wiesel Nobel-díjas író is rámutatott. A keresztény Megváltó halála és a hatmillió ember halála között semmiféle párhuzamot nem lehet vonni!” – szögezte le.
„Nyilván tudta, hogy megbotránkoztatja az embereket ezzel a nagyon erős „művészi eszközzel”, tehát éppen ez volt a célja, de egyáltalán nem tartom alkalomhoz illőnek a képet” – tette hozzá Megyeri A. Jonatán.
Radnóti Zoltán főrabbi a lap érdeklődésére elmondta Lukácsi Katalin feltűnő, hatásvadász képe a test kihangsúlyozásával elvonja a figyelmet az emléknap az üzenetéről Úgy vélekedett, Lukácsi Katalin képhez írt emlékező gondolatai az ő oldaláról láttatják a történelmet, amit egy zsidó ember teljesen másképpen lát.
„Látom, hogy nincsenek unokatestvéreim, hogy a vidéki városokban és településeken már nincsenek zsidó közösségek, és a vallásos zsidó kultúra végletesen elhalványult” – magyarázta a holokauszt hatásait, majd hozzátette: ezen tények megéléshez és megértéséhez nem segít ez a kép és nem segíti a méltó megemlékezést sem.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Selma van de Perre, aki október végén 103 éves korában hunyt el majdnem nyolcvan évet várt arra, hogy könyv formában is elmesélje a történetét.
Köves Slomó szerint Bóka János személye reménykedésre ad okot.
Az ügy kapcsán a Magyar Nemzet megkereste a Tisza Párt sajtóosztályát, akik válaszoltak is...
Sokakat felháborított a döntés.
Skoroszów templomának festményei tragikus vallomást rejtenek: 1945-ben hónapokig itt bujkált négy, Erdélyből elhurcolt magyar zsidó nő. A lengyelek szeretnék megtalálni a leszármazottaikat, hogy közösen emlékezhessenek.
Ordas hazugságnak nevezte korábban az agrártámogatások megvágásáról szóló brüsszeli terveket.
„Az volt a kérdés, hogy ki az, aki ebben nem hajlandó részt venni. Ez három ország volt: Szlovákia, Csehország és Magyarország.”
