Még nem volt rá példa a magyarság történetében, hogy keresztény alapok nélkül tudtunk volna sikerperiódust építeni. Interjú.
„Miért kell egy államtitkárnak könyvet írnia? Nem bízták meg a választók elég feladattal?
A Miniszterelnökségen vezetek egy csapatot, amelynek feladata, hogy a nemzetközi trendeket vizsgálja, és tágabb kontextusban gondolkodva készítsen elemzéseket. Ennek a munkának a lenyomata a könyv. Úgy gondoltam, az embereket közös gondolkodásra kell hívnunk. Nekünk is meg kell írnunk a dilemmáinkat, ahogy elődeink tették, hogy néhány évtized múlva az utókornak egyértelműek legyenek a szándékaink.
A könyvéhez írt ajánlásban Orbán Viktor kifejti, a jó nemzetstratégiához saját recept kell. Mi volt a baj azzal, amit korábban használtak?
Mi, magyarok a mohácsi csatavesztés óta olyan nemzetközi helyzetben voltunk, hogy a szuverenitásunk vagy korlátozott volt, vagy legalábbis a nemzetközi determinációk olyan erősek voltak, hogy ellehetetlenítették a stratégiai gondolkodást. Az első világháború után például a trianoni döntés orvoslásának igénye teljesen meghatározta a magyar politika mozgásterét. Történelmünkben sokszor könnyű volt a nemzetstratégiát meghatározni, mert mindig volt egy külső szereplő, akihez viszonyítva igyekeztünk növelni a mozgásterünket. A rendszerváltás után ismét teljes lett a szuverenitásunk, de mégsem lendült föl a stratégiai gondolkodás, mivel ezeket az évtizedeket a hidegháborút megnyerő félhez való igazodás határozta meg, az euroatlanti integráció volt a cél. Mostanra viszont már beszélhetünk arról, hogy nem valamilyen mintát szeretnénk követni, hanem az ezeréves magyar államnak a működési logikáját helyreállítani és azt a 21. század körülményei között alkalmazni. Ha csak a nyugati recept másolásában akarnánk világelsők lenni, akkor elbuknánk. A saját utunkat kell járnunk.
Az ezeréves magyar állam működési logikáját említette. Mit ért ezalatt?
Egy állam esetében nehezebb megmondani, hogy mik a belső tulajdonságai, mint egy embernél, de miként nekünk is vannak jellemzőink, úgy a nemzeteknek is vannak olyan karakterjegyei, amelyeket a lehető legjobban meg kell határoznunk. Ha nem vagyunk ezekkel tisztában, nem fogjuk érteni saját magunkat. Mindennapi életünkben a saját tulajdonságainkból kiindulva igyekszünk úgy rendezni az eseményeket, hogy azok számunkra előnyösek legyenek. A nemzet esetében is erre kellene törekedni. Szerintem az úgynevezett szellemtörténeti megközelítésben kell vizsgálni a történelmünket, és nemcsak az eseményeket végigtekinteni, hanem azokból – modern szóval élve – narratívát alkotni. Bizonyos tulajdonságok és adottságok azonosíthatóak a történelmünkben: a keresztény kultúrához való viszonyunk, a politikai megosztottságunk, a különleges – egyszerre egységes és szabadságalapú – államszerkezetünk is ilyen.”
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Hamarosan kezdődik az év egyik legfontosabb versenye.
Volt, aki csak annyit kérdezett, „miért hagyják, hogy törvénytelenségre oktassa a hallgatókat?”.
A Winston Marshall Show-ban a Fidesz kampányfőnöke a „nemzetek koráról”, a migrációról és az ukrajnai háborúról beszélt, majd odaszúrt Európának. Szerinte a győzelem egyetlen neve a megállapodás.
Burkolt vádak, kémügyek és következetes ukránbarátság: Rácz András, a „szakértő”, aki következetesen hazánkkal ellenében foglal állást.
2026 első Mestertervében szakértőinkkel mi is kiemeleteztük a beszélgetést és azt is, hogy hol csúszott meg a Tisza elnökének számítása.
A magyar sajtótörténet első nagyinterjúja az izraeli miniszterelnökkel – exkluzív beszélgetés a Mandineren.
Ehhez kell Kapitány István, egy multi, a Shell volt globális alelnöke, „a magyar Jockey Ewing”.
Amíg Orbán Viktor Miskolcon a bosodiak bérének emeléséről beszél a helyiekkel, addig Magyar Péter egy globalista menedzserrel diskurál a liberális gazdaságpolitika előnyeiről.
