A könyvéhez írt ajánlásban Orbán Viktor kifejti, a jó nemzetstratégiához saját recept kell. Mi volt a baj azzal, amit korábban használtak?
Mi, magyarok a mohácsi csatavesztés óta olyan nemzetközi helyzetben voltunk, hogy a szuverenitásunk vagy korlátozott volt, vagy legalábbis a nemzetközi determinációk olyan erősek voltak, hogy ellehetetlenítették a stratégiai gondolkodást. Az első világháború után például a trianoni döntés orvoslásának igénye teljesen meghatározta a magyar politika mozgásterét. Történelmünkben sokszor könnyű volt a nemzetstratégiát meghatározni, mert mindig volt egy külső szereplő, akihez viszonyítva igyekeztünk növelni a mozgásterünket. A rendszerváltás után ismét teljes lett a szuverenitásunk, de mégsem lendült föl a stratégiai gondolkodás, mivel ezeket az évtizedeket a hidegháborút megnyerő félhez való igazodás határozta meg, az euroatlanti integráció volt a cél. Mostanra viszont már beszélhetünk arról, hogy nem valamilyen mintát szeretnénk követni, hanem az ezeréves magyar államnak a működési logikáját helyreállítani és azt a 21. század körülményei között alkalmazni. Ha csak a nyugati recept másolásában akarnánk világelsők lenni, akkor elbuknánk. A saját utunkat kell járnunk.
Az ezeréves magyar állam működési logikáját említette. Mit ért ezalatt?