Kevesen próbálnak menekülti státust szerezni hazánkban

Megírtuk: a Soros György és az EU által is pénzelt Helsinki Bizottság friss jelentése szerint Magyarország továbbra is visszakényszeríti Szerbiába az illegális migránsokat. Annak ellenére, hogy ezt a gyakorlatot az Európai Bíróság, az Európai Bizottság (EB) által indított kötelezettség-szegési eljárás keretében, az uniós joggal ellentétesnek mondta ki. A tavaly decemberi döntés kapcsán akkor Varga Judit igazságügyi miniszter közölte: a kormány a jövőben is megvédi Magyarország és Európa határait, valamint mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a nemzetközi „migránsfolyosók” kialakulását.

Kitért egyúttal arra is, hogy okafogyottnak tartja a magyarországi menekültügyi eljárással és a tranzitzónákkal kapcsolatos döntést, hiszen már nem állnak fenn azok a körülmények, amelyekről az eljárás szólt. Hiszen

Előzetesen ugyanis a luxembourgi székhelyű uniós bíróság arra jutott, hogy a magyarországi tranzitzónák működését, valamint a menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokat érintő jogszabály alkalmazásával Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a területén jogellenesen tartózkodó nem uniós állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit.

A Helsinki Bizottság mostani kezdeményezése nyomán az EB a minap hivatalos levélben kért magyarázatot Magyarországtól – írta az EUobserver. A kormány erre úgy reagált, hogy hazánk ismét „különleges jogrendet” vezetett be, mely szigorú határvédelmi intézkedéseket is magába foglal, aminek szükségességére a koronavírus-járvány is rávilágított.

Beszámoltunk arról is, hogy az NGO támogatói között a szervezet saját, 2019-es pénzügyi jelentése szerint megtalálható az EB, a migránsokat segítő ProAsyl Alapítvány, valamint a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány is, amely adományozóként „általános támogatást nyújt a szervezetnek a jogállamiság megóvása, a kínzás megelőzése, a sérülékeny csoportok jogainak erősítése, valamint a szervezet saját hatékonyságának erősítése céljából”. A szervezet az így kapott forrást felhasználhatja a munkatársak fizetésének biztosítására, általános működési költségek fedezetére, de akár jogi tanácsadás, vagy ügyvédi képviselet biztosítására is.

„A Soros-hálózat által finanszírozott, bevándorláspárti Helsinki Bizottság gyakorlatilag azt kifogásolja, hogy egy szuverén állam védi a saját és egyben az Európai Unió határait” – reagált a fejleményekre a Mandinernek Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Felvetette továbbá: „Megkérdezném, hogy például Görögország esetében a görög-török határvédelem kapcsán vagy a Spanyolországhoz tartozó Ceután, ahol több méteres kerítéssel védik a határt az illegális migránsok ellen, miért nem emelnek semmilyen kifogás?

és miért nem veszik tudomásul, hogy a Schengeni Egyezmény jogot ad nekünk az uniós határvédelemre, a belső jogszabályok pedig a magyar határ védelmére?”

A miniszterhelyettes szerint „gyakorlatilag ők egy határok nélküli liberális világban gondolkodnak, alapvető jognak tekintik azt, hogy mások hazáját elárasszák az idegenek. Ha ők valóban jogvédő szervezet, akkor miért nem védik a magyarok, Magyarország jogait? Ha ezt tennék sokkal hitelesebbek lennének és akkor talán érdemes lenne odafigyelni arra, amit mondanak.”

Ismeretes, a tranzitzónák tavaly májusi felszámolását követően a menedékjogi kérelmeket már csak hazánk külképviseletein lehet leadni, ám ezt a megoldást is támadás érte Brüsszelből: az EB újabb kötelezettség-szegési eljárást indított. Megkeresésünkre az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tudatta, hogy a tranzitzónák bezárása óta, azaz 2020. május 20. napját követően 2021. január 13-ig

Közölte továbbá, hogy „26 személyt érintően került a külképviseletekről szándéknyilatkozat felterjesztésre a menekültügyi hatóság részére”. A szándéknyilatkozatra tett hatósági javaslat nyomán, a szükséges okmány birtokában több személy is beléphetett Magyarországra, ahol az érintettek benyújtották a menedékjogi kérelmüket. Ilyen külföldiek esetében azonban egyelőre még egyetlen döntés sem született, eljárásuk jelenleg is folyamatban van.

A főigazgatóság közlése szerint egyébként 2020-ban összesen 126 fő menedékjogi kérelmét bírálta el pozitívan a menekültügyi hatóság, vagyis ennyi személy részesült a nemzetközi védelem valamilyen formájában. Megjegyezték, az ügyek számottevő része még a 2020-as évet megelőzően indult.

nyitókép: az Európai Unió nyugati országaiba igyekvő illegális bevándorlók élelemért és meleg italért állnak sorban a Bosznia északnyugati részén, Bihács közelében lévő, részben leégett lipai befogadótáborban 2021. január 11-én. (MTI/AP/Kemal Softic)