Gyurcsány, Fleck, Magyar: az Alaptörvény megkerülésének variációi

A koronavírus-járvány tavaszi kitörése, és a koronavírus-törvény elfogadása óta feltűnően megszaporodtak azok a balliberális megnyilvánulások, melyek szerint az ellenzék esetleges, egyszerű többséges 2022-es győzelme után is lehetne megoldást találni arra, hogy megváltoztassák az alaptörvényi szabályokat – ezek ugyanis kétharmados többséget igényelnének.

Forradalom vagy katonai diktatúra?

A sort Fleck Zoltán, az ELTE jogszociológusa kezdte, aki még tavaly kijelentette: „Nagy valószínűséggel egy 22-es ellenzéki győzelem után ideiglenesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után”. Ezzel kapcsolatos véleménycikkünket itt olvashatja.

Később, a decemberi Alaptörvény-módosításkor a hadsereg civilek elleni bevethetőségéről értekezett.

A témában megszólalt a baloldali sztárügyvéd, Magyar György is, – aki 2018-ban egyéni képviselőjelöltként is indult a választáson, nemrég pedig megalapította az Ellenzéki Együttműködést, (ELEGY) amely szervezet az ellenzék felkészülését hivatott segíteni a 2022-es választásra.

Ő a balliberális oldal 2022-es győzelme utáni jogalkotásról a következőket mondta: „Van egy nagyon fontos elképzelésünk. Ha sikerülne az ellenzéknek akár csak egyszerű többséghez is jutni, azonnal hozzá kell nyúlni négy nagyon fontos jogi felülethez. Az egyik az alkotmánymódosításnak az a része, ami vadhajtás, és le kell nyesegetni, és ezt természetesen egy esetlegesen módosított új alkotmányt népszavazással kell legitimálni, nem vonaton kell alkotmányt írni. A pártfinanszírozás, és itt most visszatérek arra, amiről szerintem beszéltünk, hogy most elvonnak pénzt, de én meg látom annak a lehetőségét, hogy egy pártfinanszírozással összefüggésben az így elvont pénzeket esetleg majd vissza lehet kapni rendelkezések folytán. Választójogi törvényt kell tisztességesen, kétfordulóst létrehozni, és nagyon fontos, ami a leglényegesebb szinte: a független intézmények függetlenségének visszaadása. Akkor működik egy jogállam, akkor működik demokrácia” – jelentette ki Magyar.

A probléma csak annyi, hogy a sztárjogász által említett területek újraszabályozása

Kétharmados a pártok gazdálkodásáról szóló törvény is, és minősített többség kell az alkotmányos intézmények – a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék, a Legfőbb Ügyészség, és a bíróságok – átalakításához is. Magyar György azonban hozzányúlna a teljes berendezkedéshez egyszerű többség esetén is.

Ha ez így történne, az nemigen felelne meg az ellenzék – köztük is az egyik leghangosabban Magyar György – által oly sokat hangoztatott „jogállami elveknek”.

Megszakítani az időt

Úgy tűnik, a holdudvar után már a politikusok is nyíltan beszélnek a fenti forgatókönyvekről. Legutóbb például Gyurcsány Ferenc tett erre utaló megjegyzéseket, aki a Zoomolj Ferivel című, fiatalokat célzó beszélgetésén a következőket mondta arra a kérdésre, hogy mit lehetne tenni az alkotmányos viszonyokkal egy esetleges kormányváltás után, de kétharmad híján: „Abban hiszek, hogy elő lehet állítani egy olyan helyzetet, ahol elég erős népakarat van ahhoz, hogy megszakítjuk a történelmi-politikai időt egy pillanatra.”

Bár a legerősebb ellenzéki párt elnöke ősszel meghirdette a szeretet nyelvén való politizálást, emlékezetes, hogy nyáron még Vidnyánszky Attila földönfutóvá tevéséről írt.