Bíróság előtt a zuglói korrupciós botrány szocialista vádlottjai
Baja Ferenc, Horváth Csaba és Molnár Zsolt is a vádlottak padjára ül.
A Jézust és Müller Cecília országos tisztifőorvost ábrázoló gúnyrajz 2020 áprilisában jelent meg a Népszavában.
Társadalmi viták eldöntése nem a bíróság feladata – szögezte le szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében a Fővárosi Törvényszék a Jézust ábrázoló karikatúrával kapcsolatban.
A Jézust és Müller Cecília országos tisztifőorvost ábrázoló gúnyrajz 2020 áprilisában jelent meg a Népszavában. A karikatúra miatt Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese személyiségi jogi pert indított a lap ellen az alaptörvény és a polgári törvénykönyv alapján.
Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke szerdán az MTI-nek nyilatkozva felháborítónak nevezte, hogy a bíróság kedden első fokon elutasította Vejkey Imre keresetét. Veres András úgy értékelt: a karikatúra blaszfémikus ábrázolásával a keresztény értékrendszert gúnyolta ki, emellett a pandémia alatt munkáját végző, keresztény tisztifőorvost is gúny tárgyává tette
A Fővárosi Törvényszék közleményében azt írta: az ítélet szóbeli indoklásában elhangzott, bárki számára egyértelműen megállapítható, hogy a perben kifogásolt rajz műfaját tekintve karikatúra, ezért azt annak műfaji besorolását figyelembe véve kellett a bíróságnak megítélnie.
Az eljárás során a bíróság azt vizsgálta, hogy az átlagos tájékozottságú olvasó a karikatúra megjelenési idejére és az aktuális közéleti eseményekre tekintettel mire asszociál a képi megjelenítés alapján. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a karikatúra készítője a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos aktuális eseményekre reflektál, a karikatúra központi témája nem vallási, hanem közéleti vonatkozású.
"A karikatúra tehát nem a keresztény vallás ellen irányult, nem a keresztény közösséget gúnyolta, nem akadályozta a keresztény embereket a szabad vallásgyakorlásban, ezért a keresztény közösséget, így a felperest nem érte olyan súlyú jogsértés, amely a személyiségi jogi szankciók alkalmazását, illetve a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság korlátozását indokolná" – emelték ki.
Megjegyezték továbbá, hogy a bíróság – mint minden hasonló eljárásban, úgy ebben az ügyben is – kizárólag jogkérdésekben foglal állást, s teszi ezt oly módon, hogy ítélkező tevékenysége során tartózkodik személyes véleményének kinyilvánításától. Az elsőfokú, nem jogerős döntéssel szemben rendes jogorvoslattal élhet az azt kifogásoló peres fél – közölte a törvényszék.
(MTI)