A kilépésre vonatkozó vádakat a baloldal kedvenc játékszerének nevezte az államtitkár.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár csütörtökön interjút adott a Kurier című osztrák napilapnak, és ebben egyebek között a lengyel-magyar vétó kapcsán kialakult, a nemzetközi porondon is nagy port kavart vitáról beszélt, mely az uniós támogatások és a jogállamisági mechanizmus összekapcsolása miatt folyt az elmúlt hetekben.
Kifejtette, hogy Lengyelország és Magyarország közös álláspontja szerint ezek az új követelmények megkerülik az uniós szerződéseket, melyek világosan fogalmaznak az uniós pénz felhasználását illetően. A közép- és kelet-európai országok megnyitották piacaikat a többi tagállam előtt, és a pénz ennek kompenzációjaként szolgál, tehát „nem egy adomány- vagy ajándékozási rendszer” – fogalmazott az államtitkár.
A jogállamisági mechanizmus a politikai játszma része
A jogállamisági mechanizmusról úgy vélte, hogy az csak nevében szól a jogállamiságról, valójában a politikai játszma része. Nem tartalmaz világos definíciókat és kritériumokat, ráadásul az uniónak jogi kérdésekben már van „mechanizmusa”, nincs szüksége újabbra – érvelt. A jogállamiság értelmezése emellett minden rendszerben eltérő, országonként gyakorlatilag egyszerűen képtelenség összehasonlítani.
Összefügg az uniós költségvetés és a migráció
A lap azon kérdésére, hogy Magyarország miért kapcsolja folyton össze az uniós keretköltségvetést és a gazdasági helyreállítási támogatásokat a migráció kérdésével, Kovács Zoltán kifejtette: Soros György tervei rövid időn belül politikai valósággá válnak Európában, és ez a terv azt feltételezi, hogy Európa jövője a migrációtól függ, a szolidaritás nevében bevándorlókat kell befogadni. Brüsszelben úgy vélik, a bevándorlók emberi joga a szabad átjárás az európai határokon – hangoztatta. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott: „Ne nézzenek minket idiótának!”
Kovács Zoltán hozzátette: a brüsszeli íróasztalfiókokban ott van a bevándorlók elosztására vonatkozó kötelező mechanizmus. Arra a felvetésre, hogy a keresztény értékrendet sértő botrányok – a lap itt Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő esetére hegyezte ki a kérdést – a kormány hitelességébe kerülhetnek, Kovács Zoltán így reagált: „Konzervatív, keresztény, demokratikus társadalom vagyunk. Ez az ügy politikai értelemben le van zárva. Emberileg pedig tragikus.” A koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy Magyarország nemcsak Kína és Oroszország felé tekint, hanem minden irányba, így Ausztria felé is.
Nem akarunk kilépni
Kovács Zoltán figyelemre méltónak tartja, hogy a már nem uniós tagállam Nagy-Britannia hamarabb kezdte meg az oltások beadását, mint Európa. A lapnak arra a kérdésére, hogy esetlegesen opció-e Magyarország számára az unióból való kilépés, Kovács Zoltán azt mondta, hogy a magyar kormányban ezt senki sem fontolgatja, és a feltételezést fikciónak nevezte. „Ez a hazai ellenzék és az európai baloldal kedvenc játékszere” – tette hozzá az államtitkár.
(MTI)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
Különben úgy járnak, mint az olasz fasizmus, amire ránézett Göbbels doktor, és azt mormogta magában, hogy ez félmunka.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
Hajrá, TISZA, lássuk, milyen ezzel szemben egy valódi kormányzati siker! Francesca Rivafinoli írása.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
A francia hatóságok bejelentették a nyilvános alkoholfogyasztás és -értékesítés tilalmát Párizsban, hogy enyhítsék a főváros kórházaira nehezedő nyomást a hőhullám idején.
Az állásfoglalás egyelőre nem képezi a hivatalos Etikai Kódex részét.
