A vakcina csak eszköz, a megoldást az immunrendszerünk jelenti – Letoha Tamás a Mandinernek

A tavasszal bevezetett veszélyhelyzet végén azt mondta, Magyarország legyőzte a járványt, de a koronavírus velünk marad. Olyan volt ez a kijelentés, mint az okos lány ajándéka a mesében. Igaza is lett, meg nem is.

A járványnak különböző fázisai vannak. Május végére az első hullám véget ért. Ilyenkor ősszel, a párásabb, nyirkosabb időben a légúti megbetegedések kockázata mindig magasabb, és – ahogy más kollégák is hangsúlyozták – velünk maradt egy vírus, vagyis törvényszerű volt, hogy újra megemelkedik a fertőzések száma.

Még mindig tartja a véleményét, hogy a médiahisztéria veszélyesebbnek mutatja a vírust, mint amilyen az valójában?

A valódi probléma, hogy pánikhangulat keletkezett, és ebben nagy szerepe volt annak, hogy a média bemutatta ugyan a koronavírust – legalábbis azt, amit akkor tudtunk róla – annak minden veszélyével együtt, de nagyon keveset mutatott meg abból, hogy az orvostudomány mennyire felkészült, milyen gyorsan tud erre a kihívásra tudományos válaszokat, megoldást adni. A vírus elleni védekezésnek két racionális módja van: a kialakult fertőzés kezelésére szolgáló gyógyszerek és a preventív célú oltóanyagok. Mindkét területen

Ez egyébként többek között az elmúlt évek, évtizedek fejlesztéseinek köszönhető. Gondoljunk csak a világhírű magyar kutatónő, Karikó Katalin kutatásaira, amik lehetővé tették a Pfizer-vakcina nem egész 10 hónap alatt történő kifejlesztését. Az orvostudomány fejlettségi szintje, felkészültsége tehát egyáltalán nem jelent meg a médiában. A lakosság nagy része januárban találkozott az első koronavírussal kapcsolatos hírekkel. A szakma képviselői valamivel hamarabb, már 2019 végén értesültek a kórokozóról, és mire mi eldöntöttük, hogy ezzel a vírussal szeretnénk dolgozni, addigra kínai partnereink már laboratóriumi körülmények közt előállították a vírus egyes alkotórészeit. Tehát februárra már olyan szintet ért el a biotechnológia, hogy nem csak molekuláris szinten ismertük az új koronavírust, de az egyes alkotórészei már kereskedelmi forgalomba is kerültek. Ez óriási eredmény, a médiában mégsem ez jelent meg, hanem, hogy „jön a vírus, és mind meghalunk”. Ez félrevezetés.

Optimista?

Abszolút. Olyan vállalatokkal, kutatókkal dolgozom együtt, akik pár évvel ezelőtt racionális tudományos eszközökkel legyőzték az Ebola-járványt. Ezek a nagy gyógyszercégek, a Sanofi, a Pfizer és a többiek, olyanok, mint egy hadiipari gyár. Látom, ahogy csatarendbe áll egy ilyen, százezer szakembert foglalkoztató, hihetetlen financiális és szakmai háttérrel rendelkező gépezet, eldönti, hogy vakcinát fejleszt, és minden energiáját erre fordítja. Ezt nem lehet megállítani, már tavasszal sem volt kérdés, hogy belátható időn belül hatékony vakcina lesz. Ezt látva engedtessék meg, hogy optimista legyek a vírus elleni győzelmünk esélyeivel kapcsolatban. 

„Mire eldöntöttük, hogy ezzel a vírussal szeretnénk dolgozni, kínai partnereink már laboratóriumi körülmények közt előállították egyes alkotórészeit.”

A politikai vezetők – köztük a magyar miniszterelnök – a világ minden részén arról beszélnek, hogy az oltóanyag a megoldás. Így van?

Egyrészt természetesen igen, hiszen a prevenció megakadályozza a további fertőzések kialakulását. Másrészt összetettebb a kérdés, hiszen az oltás a szervezet kondicionálása a vírussal szemben. Az emberi szervezetbe juttatunk egy vírus-antigént, „megkóstoltatjuk” az immunrendszerünket egy fertőzésre képtelen vírusrészecskével. Ezzel figyelmeztetjük a kórokozóra, elérve, hogy amikor egy fertőzőképes vírussal találkozik, akkor gyors, és hatékony immunválaszra legyen képes és legyőzze. Nagyon fontos azonban tudatosítani, hogy

A koronavírus nem csinált mást, csak felszínre hozta, hogy a társadalomban nagyon sok rossz egészségi állapotú, krónikus beteg ember él. Nem véletlen szakemberek már nem pandémiának, hanem szindémiának hívják a koronavírus-járványt. Mégpedig azért, mert a krónikus alapbetegségre rakódó koronavírus-fertőzés szinergikus hatással okoz súlyos megbetegedéseket. Akkor lesz a tömeges oltás hatékony, ha olyan vakcinát választunk, amely a krónikus alapbetegségben szenvedő emberek esetén is biztonságosan alkalmazható. Ha csak az egészséges embereket tudjuk beoltani, a társadalom húsz-harminc százalékában továbbra is terjedni fog és súlyos fertőzésekhez vezet a vírus.  

Van jó és rossz vakcina? Az orosz, vagy az amerikai, netán a kínai a jobb?

Természetesen ez is összetettebb kérdés. Mi az, hogy jó vakcina? Különböző vakcinák vannak, amelyek különböző platformokra épülnek. Sajnos a társadalom nagyon polarizált, és az emberek a Facebookon már azon veszekednek, hogy melyik a jó vakcina. Ráadásul az oltóanyagok kérdés már a politikai viták középpontjába került. Ezt így nem lehet. Kell beszélni a vakcinák hatékonyságáról és mellékhatásairól, de ehhez egy magas szintű szakmai párbeszéd szükséges, és nem az, ami most van, hogy egymást jelentgetjük fel. Lesznek olyan védőoltások, amik az egyik személy esetén az adott egészségi állapottól függően biztonságosan alkalmazhatók, a másik ember esetében pedig nem. Vagy ott van például a közismerten biztonságos technológián, azaz az inaktivált, tehát fertőzésképtelen vírus használatán alapuló kínai vakcina esete.

Sokan támadják a kormányt, hogy Kínából és Oroszországból is rendelnek oltóanyagot. Lehet a kormányt sok dolog miatt bírálni, néhányszor hibáztak is a koronavírus-járvány elleni védekezésben, de

Egyrészt Kína orvostudományi fejlettsége semmilyen szinten nem marad el a világ többi részétől, másrészt onnan indult az egész járvány. Kínában izolálták először a vírust, februárban már olyan szinten ismerték a tulajdonságait, mint sehol a világon. Tehát egyáltalán nem rossz ötlet velük a vakcinák ügyében egyeztetni. 

Biontech német biotechnológiai cég által kifejlesztett koronavírus elleni vakcina (kép: MTI/Biontech SE/EPA)

Mi a különbség a vakcinák között?

Többféle vakcina létezik, eltérő a hatásmechanizmussal. Eleinte például az úgynevezett vírus alapú vektorvakcinákat helyezték előtérbe. Ezek egy betegséget nem okozó adenovírust használnak a koronavírus-tüskefehérje génjének szervezetbe juttatására. Ennek hatására az emberi szervezet elkezdi termelni a koronavírus tüskefehérjéjét, ez ellen pedig kialakul az immunválasz. Ezek nagyon hatékonyan immunizálhatnak, de az adenovírus önmagában aktiválhatja az immunrendszert, ezért relatíve kockázatosnak tekinthetők, hiszen nem lehet azoknak beadni, akik krónikus alapbetegségben szenvednek. A másik fejlesztési irány, amit például az amerikai Pfizer követ, amikor egy úgynevezett lipidhordozóval juttatnak a szervezetbe egy koronavírus tüskefehérjét kódoló RNS-szakaszt, amit a szervezet nagyon gyorsan lebont, vagyis nem kell attól félni, hogy hosszú távon megváltozik a szervezet genetikai állománya.

Ennél a megközelítésnél sokáig inkább az volt a szakmán belül a kérdés, hogy sikerül-e megfelelő immunizálást elérni, azaz képes-e elég ideig a szervezet sejtjeiben maradni a vakcinaként bejuttatott mRNS, hogy átíródjon az immunrendszert hatékonyan aktiváló tüskefehérjévé. A Pfizer klinikai kipróbálásainak eredményei alapján igen. A lényeg, hogy a kockázatokat és előnyöket mérlegelve

Ehhez viszont szakmai egyeztetés és racionális párbeszéd szükséges. Az, hogy az oltóanyagok hatékonyságáról vagy épp potenciális mellékhatásairól nyíltan beszélünk, még nem vakcinatagadás. A Pfizer gyógyszergyár vezetésével épp most indult el egy huszonötmillió eurós fejlesztési projektünk, amelyben azt vizsgáljuk, hogy tudunk javítani különböző vírusalapú génhordozók hatékonyságán, és hogyan tudjuk kiküszöbölni a potenciális mellékhatásokat. Tudom, hogy morbid, de számunkra a koronavírus egy nagyon jó modell volt, mivel relatíve gyorsan terjed és nagyon immunogén. Tehát ha megvizsgáljuk, hogy a koronavírus miért ennyire immunogén és olyan génhordozókat készítünk, amely mentes a koronavírus effajta hatásaitól, az számunkra nagy előrelépés.

Mi a helyzet az orosz oltóanyaggal? A Szputnyik elnevezésű vakcináról elég ijesztő dolgokat lehet hallani.

Az oroszok Szputnyik-5 néven először adenovírus-alapú oltóanyagot fejlesztettek, éppúgy, mint a brit AstraZeneca. Az adenovírus 5 szerotípusnak koronavírus-vakcinaként történő használata a korábbi klinikai vizsgálatok eredményei alapján elég kockázatosnak tűnt. A következő fázisban kifejlesztett orosz oltóanyag már a vírus fehérjeburkából izolált vírus-antigénekkel immunizál, vagyis nincs adenovírus-mediált génbevitel, és ennek köszönhetően kevesebb mellékhatással is bír. De ahhoz, hogy ezt kifejlesszék, az első oltóanyag, azaz a Szputnyik 5 fejlesztése adta az alapot, ehhez pedig komoly szakmai hozzáértésre volt szükség.

Az új orosz vakcina elég biztonságosnak látszik. A világ egyik legrégebbi oltóanyag-fejlesztője, a legnagyobb európai cég, a Sanofi is egy vírus-antigénekkel történő immunizálás elvére alapozott oltóanyagot fejleszt, de ők a „nyugodt erő” elvén csak akkor állnak elő a termékükkel, amikor az a kockázati csoportba tartozó idősebb korosztály esetén is kiemelt hatékonyságot mutat. Ez a cég már lassan egy évszázada fejleszt vakcinákat és a legkiválóbb szakemberek dolgoznak náluk. A Sanofi gyártja például az általánosan alkalmazott influenza elleni oltóanyagot is.

„A koronavírus felszínre hozta, hogy a társadalomban nagyon sok a rossz egészségi állapotú, krónikus beteg.”

Mikor várható, hogy tömeges oltáshoz megfelelő mennyiségű megbízható vakcina áll majd rendelkezésre? 

A nagy gyártók folyamatos kapcsolatban állnak a gyógyszer-engedélyeztető hatóságokkal. A több tízezer emberen végzett kísérletek alapján 95 százalékos hatékonyságú Pfizer oltóanyag Angliában és az USA-ban már elérhető. Itthon így valószínű, hogy 2021 első hónapjaiban már lehetséges lesz a tömeges immunizáció.

A kilencvenöt százalékos hatékonyság mennyire számít jónak? Létezik száz százalékban hatékony oltóanyag?

Nem, ilyen nincs. A kilencvenöt százalékos hatékonyság egy óriási eredmény, ez egy nagyon hatékony immunizálást jelent. Persze ez esetben sem lehet száz százalékban kizárni a mellékhatásokat, főként azoknál, akiknél egyéb allergiás megbetegedésben szenvednek. Attól félek, hogy nem a szakmai párbeszéd érvényesül, hanem egy vakcina-hidegháború alakul ki. Egy biztos, nincs tökéletes standardja a koronavírus elleni vakcinának, hiszen

Az emberek három csoportra oszthatók abból a szempontból, hogy hogyan reagál a szervezetük a koronavírus-fertőzésre. A legnépesebb csoport, a többség, tünetmentes vírushordozó, aki különösebb tünetek nélkül vészeli át a betegséget. A második egy makroszkóposan is jól diagnosztizálható csoport, ide tartoznak a krónikus alapbetegségben, például szívbetegségben, vagy diabéteszben szenvedők, valamint – és ez fontos tudni – az elhízott, túlsúlyos emberek is, hiszen az ő állapotuk védettség szempontjából nagyon hasonló a cukorbetegekéhez. A harmadik csoport tagjai szabad szemmel, makroszkóposan nem, csak molekuláris vizsgálatok eredményeként kiszűrhetők, ők azok, akiknek valamilyen autoimmun folyamat blokkolja a szervezet vírus elleni immunreakcióját, és ezért alapbetegség hiányában is súlyos fertőzés alakulhat ki bennük. Ez utóbbit viszont csak egy nagyon költséges tudományos vizsgálattal lehet felderíteni. Épp ezért van szükség a lehető legkevesebb mellékhatás kockázatával rendelkező oltóanyagra.

Ezekkel a vakcinákkal minden évben újra be kell oltatnunk magunkat a megfelelő védettséghez?

Egyelőre minden optimizmusom mellett ezt kell mondanom,

Nem szerencsés jósolgatni, de ezek az oltóanyagok a koronavírus esetében hosszú időre adhatnak immunitást. De persze azt még senki sem tudja, milyen új vírusokkal nézünk még szembe.

Ezek szerint a koronavírus nem fog végleg eltűnni, de az oltóanyaggal kellőképp vissza tudjuk szorítani.

Igen. A vírus továbbra is jelen lesz, mert százmilliós nagyságrendben élnek a világon krónikus betegségben szenvedő emberek, akik sokkal jobban ki vannak téve a fertőzés veszélyének. Meg kell értenünk, hogy az orvostudomány fejlődésével meghosszabbodott átlagéletkor nem azt jelenti, hogy csak fitt és ép immunrendszerű emberek élnek a világon, hanem az történik, hogy az egészségügyi rendszer rengeteg rossz egészségi állapotú embert tart életben. Félreértés ne essék, ez alapvetően egy jó dolog, a fejlett civilizáció alapjait jelentő orvostudomány egyik legnagyobb vívmánya. De épp ezért rendkívül fontos, hogy egészségesen éljünk, hiszen az oltás csak eszköz, a súlyos fertőzést pedig csakis az egészséges immunrendszer tudja legyőzni.