Körbejártuk a kormány által javasolt, ám a Volner János-féle változtatásokkal tovább szigorodó listaállítási szabályozást. A kamupártok esélyei bizonyosan lecsökkenek, az ismét Gyurcsány által fémjelzett baloldalra gyakorolt hatásról azonban megoszlanak a vélemények.
A jövőben csak az a párt állíthat országos listát, amely legalább 9 megyében 50 egyéni jelöltet képes állítani a 106-ból – ez lenne a legfontosabb változás a választási törvényben, ha a parlament elfogadja az erről szóló kormányzati javaslatot. Sőt, könnyen lehet, hogy a kritériumok még szigorúbbak lesznek, hiszen jelen állás szerint a Fidesz-KDNP is támogatja az exjobbikos, immár független parlamenti képviselő Volner János módosító indítványát, amely 71-re emelné a listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek számát.
Az ellenzék szerint ezzel közös listaállításra „kényszerítené” a kormány a kormányváltást akaró pártokat,
Kétségtelen: minél keményebbek a feltételek, annál nehezebb bizniszpártként indulni a választáson, s megszerezni az ezzel járó állami támogatást. „Évek óta szigorítást követelnek. Most ezt megvalósítjuk” – szólt vissza az ellenzéknek a Mandinernek nyilatkozva Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese.
Kamupártok alkonya
Megkeresésünkre Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője ugyancsak elmondta: a törvénymódosítás eredeti célja az úgynevezett „kamupártok” elleni küzdelem. Szerinte a további, Volner-féle szigorítással bizonyosan sokkal nehezebb lesz egy bizniszpárt indulását levezényelni, hiszen immáron 71 választókerületben, illetve 14 megyében és Budapesten is rendelkezni kell valós társadalmi támogatottsággal.
„A DK-tól a Jobbikig tartó, a Momentumot, az MSZP-t, az LMP-t és a Párbeszédet magába foglaló koalíció számára – mely már deklarálta a 2022-es választásokon való közös indulási szándékát –
nincs közvetlen negatív következménye a további szigorításnak.
Ez csak akkor érintené őket hátrányosan, ha mégsem gondolnák komolyan a közös indulást. Mivel azonban már jó ideje közös miniszterelnök-jelöltről és egy az egy ellen induló jelöltekről beszéltek, elméletben ez a szabályozás inkább kedvez nekik” – magyarázta az elemző. Nagy Dániel úgy látja, a módosítás hatására tisztul majd a kép, a „mismásolás” időszaka lejár az ellenzéki oldalon: 2022-ben egy Orbán Viktor által vezetett lista fog szemben állni egy Gyurcsány Ferenc fémjelezte listával.
A Political Capital elemzése is arra jutott, hogy a módosítás az ellenzék egy tömbbe terelésének ösztönzése – ami ettől függetlenül is már jó ideje zajlik. Sőt, azóta be is következett.
Viszont a szigorítás indokolatlan mértékben megnehezíti a „politikai arénába való belépést”, a legnagyobb vesztes pedig szerintük Kétfarkú Kutya Párt lehet. Ám ha az új feltételrendszer eltántorítja őket az önálló indulástól, az egyébként aligha a Fidesznek kedvez – mutattak rá elemzésükben.
Fókuszban a Kutyapárt
Volner javaslata Nagy Dániel szerint is a „kétfarkúakat” hozza nehéz helyzetbe, mivel a viccpárt elnöke, Kovács Gergely korábban kijelentette: azokban a választókerületekben akarnak jelöltet indítani, ahol az ellenzéki összefogásnak kevésbé ártanak. Mivel egy választási győzelemhez legalább 50, de az sem kizárt, hogy 60 egyéni választókerületben kellene nyernie az ellenzéki pártoknak, ez azt jelenti, hogy 20-30 olyan helyen is indulnia kell a Kétfarkúaknak, ahol győzelmi kényszerben van a Gyurcsány-koalíció. „Ez már komolyabb problémát okozhat ellenzéki oldalon, bár
az sem biztos, hogy a Kutyapárt szavazói egyáltalán voksolnának, vagy ha mégis, akkor az ellenzéki összefogásra szavaznának
abban az esetben, ha pártjuk nem indítana jelöltet, esetleg el sem indulna a választáson” – részletezte a Nézőpont elemzője.
A Kutyapártot egyébként a többi ellenzéki párt, leghangosabban a Momentum a közös listához való csatlakozásra buzdítja, igen határozott stílusban. Megkerestük a Kovács Gergő vezette viccpártot, mit szólnak a fenyegetőzéssel felérő megnyilvánulásokhoz, ám mindezidáig nem reagálta. Kovács ugyanakkor Facebook-oldalán ezt írta: „Szomorú, hogy egy MSZP-vel, Jobbikkal összefogó Momentum lett a Momentumból, de ez maradjon az ő bajuk. De amúgy tényleg, hogy jönnek politikai szereplők ilyen pökhendi dumákhoz? Szerintem meg a Momentum csak a Kisgazdapárttal együtt indulhat!” Ebből az következik, aligha csatlakoznak a közös ellenzéki listához.
Vagyis a Fidesz-KDNP és a közös baloldali lista mellett jelen állás szerint a Kutyapárt mellett még a Mi Hazánk és a Volner Párt tervez önálló országos listát állítani 2022-ben.
Talányos indíték
Volner János indítéka a módosítás kapcsán éppen ez lehetett – folytatta az elemző –, hogy ha a Kétfarkú Kutya Párt a balliberális médianyomás hatására mégsem indul a választásokon, akkor a protestszavazatokat az újonnan alakult, saját magáról elnevezett pártja fel tudja majd szívni. Ez nem egy ördögtől való gondolat, mivel a Jobbik táborában kifejezetten, de en bloc az ellenzéki oldalon is még mindig jelentős a Gyurcsány-ellenesség, így a közös lista esetén lemorzsolódó szavazókat nem a viccpárt, hanem a relatív magas ismertséggel rendelkező volt jobbikos politikus pártja tudná becsatornázni – véli Nagy Dániel.
A Volner-féle újabb szigorítás pedig a kamupártok esetében „szűrhet valamennyire, de továbbra sem fogja megszüntetni a jelenséget” – mondta a Telexnek elemzőjük, László Róbert. A kormánypárti motiváció háttere kapcsán a Political Capital – és mások mellett Török Gábor politológus is – részéről úgy látják, annak célja még inkább abba az irányba terelni az ellenzéket, hogy egyetlen közös listán induljanak. Hogy miért? Mert így „Gyurcsány Ferenc taszító ereje tömegeket tart távol majd a szavazástól”.
Egyelőre egyébként a Volner-javaslatot, de még magát az eredeti kormányzati indítványt sem fogadta el az Országgyűlés, ám úgy tudjuk, erre még az idén sor kerülhet.
fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Érdemes egymás mellé tenni a számokat.
Az Alapjogokért Központ felmérése szerint hárompárti parlament alakulna, ha most vasárnap lennének a választások.
„Oroszországnak éreznie kell a nyomást annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, és látnia kell, hogy lehetetlen éket verni Európa, Ukrajna és az Egyesült Államok közé” – fogalmazott Roberta Metsola.
Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások.
Magyar Péterék még mindig tagadják, pedig egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy brutális megszorítócsomaggal készülnek a választásra. Az európai Unió elitjének megfelelő adóemelés minden magyar ember életét megnehezítené. Az önét is, bárkire tervez szavazni jövőre.
Nagy Ervin az „unalmas” Bajnai-korszakot siratja, azt az időszakot, amikor családok százezrei szenvedtek megszorításoktól. Jövőre Magyar Péterrel ugyanez térne vissza.
Bart De Wever az Orbán Viktor által is emlegetett fekete humorral és szarkazmussal osztotta ki az őt lejáratni akaró Politicót.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
