Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Magyar Kétfarkú Kutyapárt által indított perében hozott ítélete miatt nem lehet megtiltani a szavazólapok lefotózását – tette egyértelművé Völner Pál. Áttekintettük a választási törvény módosítása ellen felhozott alapvető ellenzéki kritikákat.
Amennyiben a Nemzeti Választási Bizottság sem a jogszabályban előírt határidőn belül, sem a Kúria utasítására nem állapítja meg az országgyűlési választás eredményét, azt rövid határidőn belül a Kúria állapítja meg – az erről szóló javaslatot a fideszes Kósa Lajos nyújtotta be nemrég a választási törvény módosításáról szóló kormányzati indítványhoz. Az Országgyűlés az általános vitát már lefolytatta, jön a részletes vita, majd december folyamán a zárószavazás.
Kósa felvetésére a Kúria döntése elleni alkotmányjogi panasz a döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz, amelynek szintén három napja lesz elbírálni azt. Ennyiben tehát alighanem még változik majd az eredeti törvényjavaslat, melyet megjelenése óta heves viták öveznek. Áttekintettük a legfontosabb kritikákat!
Lehetséges a több lista
„Több listán is indulhat majd az ellenzék a választáson, bármelyik párt állíthat országos listát, ha ötven egyéni jelöltet képes leigazolni. Tényleg nem értem, mi a probléma a változtatással” – nyilatkozta a Mandinernek a kamupártok elleni fellépést szolgáló választási törvény módosítása, illetve a parlamenti vitában elhangzott ellenzéki vádak kapcsán Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese.
Az LMP-s Keresztes László Lóránt és mások is felhozták, hogy a kormány hatalomtechnikai megfontolásokból akarja átírni a szabályozást, nehezítve a listaállítást, amelyhez eddig elég volt huszonhét egyéni jelölt. A baloldali pártok szerint ez abba az irányba tereli őket, hogy egy közös listát állítsanak 2022-ben – amit amúgy is terveztek. A minap be is jelentették, hogy így fognak tenni.
„Eddig azt hangoztatták, hogy a rendszer megkönnyíti a kamupártok dolgát, megnehezítve ezzel az ellenzékét.
Évek óta szigorítást követelnek. Most ezt megvalósítjuk,
hiszen megkétszerezzük a követelményt az indulások tekintetében” – szögezte le Völner Pál. „Megjegyzem, azért a demokráciában még az esélyteleneknek is joguk van megmérettetni magukat” – tette hozzá a politikus, különösen visszásnak nevezve, hogy az a Momentum is „osztja az észt”, amelynek 2018-ban még a parlamenti küszöb megugrása sem sikerült.
Jogorvoslatok időben
Szilágyi György a Jobbik részéről azt tartotta aggályosnak, hogy a szavazólapokat és a választáshoz kapcsolódó dokumentumokat a voksolás utáni kilencvenedik napon meg kell semmisíteni. Csakhogy Völner szerint ez eddig is így volt, ráadásul a jogorvoslati eljárások ennél jóval rövidebb idő alatt lezajlanak. Az Alkotmánybíróságnak például három napja van a befogadásra, és még három a kérelmek elbírálására.
Vitatott fényképek
A szaktárca parlamenti államtitkára nonszensznek nevezte a párbeszédes Szabó Tímea és társainak állítását, miszerint azért akarja legalizálni a kormány a szavazólapok lefényképezését, hogy az „oligarcháik által kiszolgáltatottságban tartott” közmunkásokat rábírja voksuk megmutatására, igazolására. A miniszterhelyettes felidézte: a láncszavazást 2002-ben éppen a baloldalon találták fel, az üres szavazólapok kicsempészével, majd visszajuttatásával. Egy fotóval azonban nem lehet bizonyítani a leadott voksot, ez képtelenség – jegyezte meg.
De ami a lényeg: a Magyar Kétfarkú Kutyapárt a strasbourgi emberi jogi bíróságig vitte el ezt az ügyet, a magyar állam pedig elbukta a pert, a fellebbezés nyomán még a bíróság Nagykamarája előtt is. Ezek után nem kerülhet a szavazólap lefényképezését tiltó rendelkezés a törvénybe, ám az ilyen felvételt csakis magáncélra lehetne felhasználni – tette egyértelművé a politikus.
„Gondolkozzanak, mit akarnak: szegjük meg egy nemzetközi bíróság határozatát?”
– vetette fel Völner.
Félreértett szándék
Szintén kritika az ellenzék részéről, hogy a módosítás valódi célja a kormány hatalmának bebetonozása. „A kormány nem akarja bebetonozni a hatalmát, ám kétségtelen, a kormánypártok is meg akarják nyerni a választást. Ezt a célt pedig jó kormányzással lehet elérni, olyan intézkedésekkel, mint például az adócsökkentés, a munkahelyteremtés, a családtámogatási rendszer folyamatos bővítése” – fogalmazott a miniszterhelyettes.
Változtatás még időben
A vitában az MSZP-s Harangozó Tamás az időzítést kifogásolta, amely kapcsán a Völner Pál megint csak értetlenségének adott hangot. Az országnak működnie kell, törvényalkotás a járvány idején sem állhat le – húzta alá. A választási törvény módosítására pedig csak 2021. január 1-jéig van lehetőség a következő választás előtt, ezért került kidolgozásra most a javaslat.
Azzal kapcsolatban, hogy kilencedik Alaptörvény-módosítást a minap Soros György is kritizálta, Völner úgy fogalmazott, van egy diszkrét bája, hogy egy nemzetközi spekuláns beszél a közpénzzel kapcsolatban. Franciaország, Anglia, Magyarország – csak néhány példa, ahol tőzsdemachinációival Soros problémát okozott az adott állam közpénzügyeinek. Ami az átláthatósági záradékot illeti, az alapvetően egy régóta esedékes fogalmi tisztázás, az egységes joggyakorlat érdekében. A baloldal kormányzása idején ilyen nem volt, nem lehetett adatokat megtudni a közpénzekről – mondta az államtitkár.
S nem várt fordulatot hozott az Országgyűlés igazságügyi bizottságának mai ülése. Volner János független képviselő a választási törvény újabb tervezetéhez benyújtott egy módosító javaslatot, amely szerint pártlistát csak az a párt állíthat, amely – legalább 14 megyében és a fővárosban – minimum 71 egyéni választókerületben önállóan jelöltet indít. A kormánypártok képviselői egyhangúlag, 8 igennel szavazták meg a javaslatot, míg a 4 jelenlévő ellenzéki képviselő nemmel voksolt. A kormány még nem jelezte, hogy támogatja-e a módosítást.
fotó: MTI/Balogh Zoltán
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Utódja minden bizonnyal Andy Burnham, Manchester népszerű polgármestere lesz.
A globális nagytőke agresszív nyomulása Magyarországon eddig nem látott koalíciókat eredményezhet, véli Schiffer András. A volt képviselő szerint a „mikroadományozók” már készülnek a Tisza szekerének elnehezülésére. Arról is kérdeztük, visszatér-e a politikába.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
Annak idején ők és szellemi felmenőik voltak azok, akik vérrel-vassal küzdöttek a szovjet emlékmű Szabadság téren való megmaradásáért.
A volt miniszterelnök az Indexnek adott egy órás interjút.
Az elviselhetetlen fájdalom már nemcsak a menstruációja alatt, hanem egy idő után a két ciklus között is kitartott.
A brit miniszterelnök a lemondása után már ki is nézte az új pozícióját.
