Dobrev Klára hamis információt közölt – lengyel újságíró a Mandinernek

A wPolityce.pl nevű lengyel jobboldali portálon kedden jelent meg Grzegorz Górny cikke, amelyben Dobrev Klára Lengyelországgal kapcsolatos kijelentéseit értékelte – írta meg a Magyar Nemzet nyomán a Mandiner. A Demokratikus Koalíció EP-képviselője YouTube-on megjelenő hirdetésében azt álítja, hogy míg az EU pénzügyi támogatással segít a tagállamokon, addig Magyarország cserben hagyja állampolgárait. Gyurcsány Ferenc felesége azt állítja a videóban, hogy a lengyel családok Brüsszelből százhúsz euró értékében kapnak támogatást. Górny azonban cáfolta ezt az információt, és azt írta, hogy a lengyel családok nem kaptak ilyen támogatást.

***

Hogyan látja a lengyel–magyar tandem helyzetét az Európai Unió jelenlegi politikájában?

A jelenlegi magyar és lengyel kormányok hasonlóan értelmezik a nemzeti érdekeiket Európában. Hasonló módon látják a nemzetállamok szerepét az Európai Unióban, ennek eredményeként pedig sok területen és kérdésben ugyanazt az álláspontot képviselik. Szembeszállnak például Brüsszel centralizációs törekvéseivel és az egységes európai szuperállam – ismertebb nevén Európai Egyesült Államok – létrehozásának kísérleteivel. Szintén érdemes megemlíteni, hogy Varsó és Budapest az EU bevándorlási politikájának is ellentart, amely kötelező befogadási kvótákat írna elő az európai uniós tagállamok számára.

ezeknek az alapja a keresztény hagyomány, a család, a házasság és az identitásunk meghatározása – ma Európában ezek az értékek erős támadás alatt állnak. Sok kulcsfontosságú kérdésben egy a lengyelek és a magyarok hangja.

Dobrev Klára nemrég megjelent videójában egy lengyel családtámogatást próbál eladni uniós támogatásként, ön szerint azonban ez hazugság. Miről van szó pontosan?

Az említett segítség, amely a lengyel családok számára nagyjából havi 120 eurót jelent, nem más, mint az úgynevezett „500+ program”. Ez azonban  nem az Európai Unió támogatásának eredménye, ahogyan azt Dobrev Klára állítja a videójában, hanem a Jog és Igazságosság 2015-ös választási programjának része. A lengyel kormány 2016-ban vezette be ezt a programot, és a családtámogatásoknak semmi köze sincsen az Európai Unióhoz. Dobrev Klára tehát hamis információkat közölt Lengyelországról, csak azért, hogy támadja Orbán Viktort.

A Dobrev-videóra adott reakciója leleplezte a hazugságot. Az efféle hamis hírek milyen mértékben tudják megfertőzni a politikai környezetet?

Sajnos nemzetközi szinten sok álhír és hamisság terjed Lengyelországról, amelyet politikusok terjesztenek. A legnagyobb, mondhatni

hiszen ezekről a „zónákról” az európai miniszterek, képviselők és újságírók még mindig úgy beszélnek, mintha léteznének. Mindeközben kevesen tudják, hogy ez Bart Staszewski LMBTQ-aktivista provokációja, aki fiktív táblákat fúrt fel „LMBTQ-mentes zóna” felirattal Lengyelország különböző városainak határában, majd fényképeket készített, és feltöltötte azokat internetre. Bár az egész hamisítvány, több nemzetközi közösség mégis a lengyel homofóbia bizonyítékaként mutogatja.  

Brüsszel mégis mintha nagylelkű lenne a lengyelekkel, hiszen Varsó kapja a közös hétéves költségvetés és helyreállítási alap egyik nagy szeletét. Miért? És hogyan használják fel a lengyelek az EU pénzét?

Tudvalevő, hogy a Lengyelországnak a jövőben folyósítandó európai uniós pénzek egy jelentős részét, közel 30 százalékát az energiapiac átalakítására kell elkülöníteni, környezetbarát és zöld technológiákat alkalmazva, mert ez az Európai Unió egyik fő feltétele. Így aztán könnyen kiderülhet, hogy a Lengyelországnak szánt pénz végül Németországba vagy más nyugati országokba kerül vissza, mert ezek az országok rendelkeznek energiatakarékos, zöld technológiákkal és más hasonló vívmányokkal. Ezért tartom nagyon fontosnak például a saját energiaiparunk fejlesztését úgy, hogy az illeszkedjen az uniós Green Deal modelljéhez és feltételrendszeréhez. 

A magyar-lengyel szövetség határozott politikai fellépést mutatott a jogállamisági mechanizmus ellen is. Merre tovább?
 
A politikai szövetségünk nagyban függ attól, hogy ki kormányoz Varsóban és Budapesten. Csak, hogy konkrét tényeket említsek:

amikor Donald Tusk volt a lengyel kormány feje, hét év alatt csak egyszer látogatta meg Magyarországot. Most más a helyzet. Szerencsére a nemzeteink közötti kapcsolatok mindig barátságosak voltak, még akkor is, amikor a kormányok közötti légkör kevésbé szívélyes. Ebben a helyzetben pedig különösen fontos szerepet játszanak a közös intézmények, amelyeknek köszönhetően a következő generációkban sem a Duna, sem a Visztula mentén nem lesz kérdéses a lengyel-magyar barátság és szövetség mibenléte.  

Grzegorz Górny (rosikonpress.com)

Nyitókép: MTI/Mohai Balázs