Elengedhetetlen a béremelés a háziorvosoknál is – érdekvédő a Mandinernek

„Bölcs döntés volt a kormány részéről, hogy a háziorvosi praxisok bérfejlesztését is napirendre vette, máskülönben az alapellátás megroppanásával kellene szembenéznünk” – mondja lapunknak Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója annak kapcsán, hogy a miniszterelnök bejelentette: zajlanak az egyeztetések a háziorvosi ellátás új szabályainak kialakításáról. 

Mint ismert, a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) béremelésre vonatkozó javaslatát, az intézkedést tartalmazó egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényre pedig október 6-án egyhangúlag, 165 igen szavazattal rábólintott a parlament.

A jogszabály november 18-án lépett hatályba, legtöbb rendelkezését azonban csak január elsejétől kell alkalmazni, így az érintettek jogviszonya is ekkora alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá. A rendelkezés szerint az orvosok bére három lépcsőben, 120 százalékkal emelkedik, és 2023 januárjáig éri el a teljes mértéket. Ez azt jelenti, hogy egy kezdő rezidens jövőre bruttó 481 ezret keres majd, ami egy év múlva bruttó 619, három év múlva pedig 687 ezer forintra emelkedik.

Praxisközösségek és béremelés

Amióta Orbán Viktor a régóta várt orvosbéremelést közösségi oldalán bejelentette, sokan azt latolgatták, vajon a háziorvosok miért maradtak ki az intézkedésből, és mikor rendezik az ő bérüket. A béremelés második hullámáról Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a parlamentben, még az említett egészségügyi törvényjavaslat vitájában. Ekkor azt mondta, az új szabályozás a háziorvosok esetében is a jelenleginél kedvezőbb bérekre ad majd lehetőséget, erről hamarosan döntést is hoz a kormány. Október közepén Orbán Viktor miniszterelnök is megnyilvánult az ügyben, azt mondta, zajlanak az egyeztetések a háziorvosi ellátás új szabályainak kialakításáról. Mint fogalmazott, „a kormány célja az, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre, üres praxis Magyarországon ne legyen, a helyi ellátás színvonala pedig emelkedjen, amelynek pénzügyi feltételeit meg fogjuk teremteni”.

Régóta várat magára a probléma rendezése

Örömmel fogadták a háziorvosok a bejelentést, miszerint ők is részesülnek a bérfejlesztésben – mondja lapunknak Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója. Úgy véli, az alapellátásban tevékenységet végző orvosokat, szakdolgozókat az ellátórendszer egyéb szintjein dolgozó kollégáikkal hasonló mértékű bérezés illeti meg. Nem beszélve arról, hogy „a probléma rendezése már régóta várat magára”. Mint mondja, az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény októberi elfogadását megelőző években is jelezték, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozásából nem volt kigazdálkodható az a bértömeg, mely a kórházakban, szakrendelőkben dolgozó kollégák bértáblájában szerepelt.

Emellett szerinte azért is fontos az új szabályozás mielőbbi kialakítása, mert „az alapellátást leginkább a korfa kedvezőtlen szerkezete sújtja”, a háziorvosok 43 százaléka már hatvan év felett praktizál, „emiatt pedig félő, hogy

a fiatalok számára pedig még kevésbé lesz perspektivikus a családorvosi hivatás választása”. 

„Javaslataink szerint az alapellátó kollégák számára is külön feltételek nélkül kell biztosítani a béremelést, máskülönben az ellátórendszeren belüli feszültséget okozna a döntés” – szögezi le Békássy arra a kérdésünkre, van-e tudomása arról, hogy milyen feltételekkel kapják meg majd a béremelést. Mint mondja, több egyeztetés alkalmával szóba került, hogy a növekményt csak praxisközösségi együttműködésben szerepet vállaló kollégák számára biztosítanák. Ezt azonban az érdekvédők nem akarják kötelező érvényűvé tenni.

Szükség van ösztönzőkre

Békássy a béremelésen túl szerkezeti átalakításról is egyeztetett Pintér Sándor belügyminiszterrel. Ennek kapcsán azt mondja, hogy a „praxisközösségi együttműködés, mint az alapellátás lehetséges új modellje, általunk is támogatott ellátási forma, ugyanakkor az abban való részvételt csak önkéntes alapon tudjuk elképzelni”. Hozzáteszi, az egyeztetések során az alapellátás finanszírozási struktúrájának átalakítása is napirendre került, hiszen „a praxisokból kigazdálkodható bérek garantálása mellett egyértelműen igény van olyan finanszírozási ösztönzők bevezetésére, átalakítására, melyek a minőségi munkavégzést díjazzák”.

A magyar egészségügyi ellátórendszer átalakításával kapcsolatos régi törekvés ugyanis az érdekvédő szerint, hogy a közismerten

a drágább kórházi ellátásoktól az alap- és járóbeteg szakellátások irányába.

Ehhez pedig nélkülözhetetlen egy, az integrált irányítást leíró végrehajtási rendelet. Erre azért is van szükség, mert a háziorvosi, házi gyermekorvosi, foglalkozás- és iskolaegészségügyi, valamint az alapellátó fogorvosi szolgálatoknak nincs módszertani központja, irányító hatósága. Erre lenne alkalmas az önálló Országos Alapellátási Főigazgatóság felállítása, felhatalmazása és mielőbbi beindítása is, elősegítve az egységes módszertani és szakmai támogatást az ágazatban. Mindez a teljes ellátórendszer teljesítményét is javítaná. 

„Az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény mellékletében szereplő bérek valóban nagy előrelépést jelentenek az orvostársadalom anyagi megbecsültségét illetően” – válaszolja arra a kérdésünkre, mit szól az orvostársadalom a november 18-tól hatályos béremeléshez. A jogszabály vitatott pontjai kapcsán pedig azt mondja, hogy a passzusok felpuhításával, vagyis azzal, hogy a kormány száz napban maximálja a kirendelés időtartamát, 2023. január 1-jéig pedig nem kell engedély a másodálláshoz, megnyugtató megoldás születhet az orvosok utánpótlásának és itthon tartásának kérdésében is.

fotó: MTI/Czeglédi Zsolt