Klímaügy. Melyik égetőbb kérdés napjainkban: a migráció vagy a klímaváltozás?
Mindkettő fontos. A kettő valamelyest össze is függ, hiszen lehetnek olyan részei a világnak, ahonnan a klímaváltozás hatásai miatt kerekednek fel az emberek egy élhetőbb élet reményében. A klímavédelemmel annyiban van könnyebb dolgunk, hogy annak veszélyeiről nem kell mindenki mást meggyőznünk. Igaz, az EU ezen a téren meg túlteljesít, nagyjából kéthavi rendszerességgel jelöl meg új célokat ahelyett, hogy az eddigi vállalások valóra váltásán dolgozna.
A legutóbb Ursula von der Leyen bizottsági elnök kérte fel a tagállamokat, hogy az eddigi, átlagosan 40 százalékos cél helyett 2030-ra 55 százalékkal csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátásukat saját 1990-es szintjükhöz képest. Ez reális?
Először minden ország végezze el a feladatát! Az eredeti vállalás az volt, hogy 2050-re 95 százalékkal mérsékeljük a szennyezést az 1990-es szinthez képest, vagyis lényegében érjük el a klímasemlegességet. Utóbbi azt jelenti, hogy a környezet el tud nyelni annyi káros anyagot, amennyit kibocsát. Ám vannak országok, amelyek nemhogy csökkentették volna, hanem lényegesen növelték a szén-dioxid-kibocsátásukat, ilyen például Spanyolország, ott 25 százalékos volt a növekedés. Így nem lehet elérni a klímasemlegességet uniós szinten. Az nem megoldás, hogy annyi erdőt telepít például Németország és Magyarország együtt, amennyi képes elnyelni a spanyolok növekvő kibocsátását. Mi úgy végezzük el a feladatunkat, hogy közben – a szerkezeti átalakításoknak köszönhetően – a gazdaságunk is növekedik. Korszerűsítjük a Mátrai Erőművet, a lignitégetést fokozatosan kivezetjük, kötelezzük az energiaellátásban részt vevő vállalatokat a nekik meghatározott energiamegtakarítási célok elérésére.
Az EU nagyjából kéthavi rendszerességgel jelöl meg új klímacélokat ahelyett, hogy az eddigi vállalások valóra váltásán dolgozna”
A járványkezelés hogyan befolyásolta az év elején elfogadott klíma- és természetvédelmi akcióterv végrehajtását?
Tény, hogy a koronavírus-járvány elvonta a figyelmet róla, de haladunk előre, és teljesítjük a vállalásokat, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és környezetet szeretnénk. Vállaltuk, hogy minden évben valamennyi megszületett gyermek után ültetünk tíz fát. Megállapodtunk az erdőgazdálkodókkal, odaadtuk a forrást, zajlik a telepítés. Ezenkívül a kormány támogatja az olcsó elektromos gépkocsi megjelenését. Részben ennek eredményeként az év első felében az uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a forgalomba helyezett alternatív hajtású autók száma. Több mint kétezer tisztán elektromos gépkocsi és robogó beszerzéséhez nyújtottunk 6 milliárd forintot. Már több nagyvárosban megkezdődött az elektromos buszok bemutatkozása, próbaüzeme, 2022-től már csak elektromos buszokat lehet forgalomba állítani a városi közlekedésben. Ehhez 36 milliárd forintot folyósítunk tíz év alatt. 2030-ig elérjük a hat gigawattos napenergia-termelő kapacitást, ami nemcsak környezetbarát, hanem olcsó energiát is kínál majd a magyar családoknak. A kormány 32 milliárd forinttal támogatja a kis- és a középvállalkozások megújulóenergia-termelését is. Bár először szokás szerint elindult a pánikkeltés, az Országgyűlés végül egyhangúlag elfogadta az egyszer használatos műanyagok betiltását jövő év júliusától. Megegyeztünk az iparági szereplőkkel, és idén 10 milliárd forintot adtunk az egyes műanyagtermékeket helyettesítő készítmények gyártására.
Korábban úgy volt, hogy júliustól a törvénytelenül kihelyezett szeméthalmok felszámolására hulladékgazdálkodási hatóság alakul. Miért nem jött még létre?
A kormány a klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltaknak megfelelően megkezdte az illegális hulladéklerakók felszámolását. Ez többéves folyamat lesz, erre a célra idén 13 milliárd forint fordítható. Együttműködést alakítunk ki a rendőrséggel, a polgárőrséggel, a vadőrökkel, a halőrökkel. Ősszel várható a törvénymódosítás, akárcsak az illegális hulladéklerakásra vonatkozó jogszabályok elfogadása. A Tisztítsuk meg az országot! program első szakaszában azonosítottuk az illegális hulladéklerakás helyszíneit, mennyiségét. A tesztidőszakban a Magyar Közút, a MÁV és az állami erdészetek, nemzeti parkok az általuk feltérképezett 1200 helyszínen több mint 70 ezer köbméter hulladékot találtak. Emellett rendkívül fontos az is, hogy az emberek támogassák az illegális hulladékok felszámolását, és segítsék az újratermelődés megakadályozását.
Zajlik a járványkezelés, ám másképp, mint tavasszal. Az első hullámban kevés volt az esetszám, de szigorúak a korlátozások, most fordított a helyzet. Hogyan hat ez a gazdaságra?
Az első hullámban a legsúlyosabban érintett ágazat a turizmus volt, ám miután a magyarok belföldön nyaraltak, nyár végére, szeptember elejére vidéken magához tért az ágazat. Budapest továbbra is szenved a külföldi turisták hiánya miatt. A gazdaság többi része, az ipar, a kereskedelem elkezdett helyreállni, és a magyarok készpénzállománya nőtt az utóbbi időben. Augusztusban ismét 4,5 millió felett alakult a foglalkoztatottak száma, a regisztrált álláskeresőké pedig folyamatosan csökken, a munkanélküliségi ráta jócskán elmarad az uniós átlagtól. A nagy autógyárak és a beszállítók beszámolói szerint annyira visszaerősödött a piac, hogy jelentősen megnövekedett a munkaerőigény. Bízzunk benne, hogy hamarosan lesz vakcina, ám mivel az őszi–téli időszakban egyszerre lesz jelen a koronavírus és az influenza, addig is nagyon fontos, hogy mindenki – nem csak a veszélyeztetett korúak – oltassa be magát utóbbi ellen, és persze viseljen maszkot, tartsa a távolságot. Az emberek elfogadták, hogy együtt kell élni a vírussal, ha pedig elég fegyelmezettek leszünk, továbbra is tudjuk kezelni a járványt.
Palkovics László
1965-ben született Zalaegerszegen. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karán végezte. 2007-től az MTA műszaki osztályának levelező, 2013-tól rendes tagja. Dolgozott a Knorr-Bremse magyarországi leányvállalatának fejlesztési igazgatójaként, majd európai elektronikai fejlesztési igazgatóként Németországban. 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért, majd oktatásért felelős államtitkára, 2018 májusa óta innovációs és technológiai miniszter. Nős, három gyermek édesapja.
1965-ben született Zalaegerszegen. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karán végezte. 2007-től az MTA műszaki osztályának levelező, 2013-tól rendes tagja. Dolgozott a Knorr-Bremse magyarországi leányvállalatának fejlesztési igazgatójaként, majd európai elektronikai fejlesztési igazgatóként Németországban. 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért, majd oktatásért felelős államtitkára, 2018 májusa óta innovációs és technológiai miniszter. Nős, három gyermek édesapja.Címlapkép: Földházi Árpád