Az igazságügyi bizottság támogatja Varga Zsolt András Kúria-elnökké választását

Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége a testület csütörtöki ülésén támogatta Varga Zsolt András megválasztását a Kúria elnöki posztjára. Varga Zsolt András jelölti meghallgatásán kiemelte: az alaptörvény ruházza a Kúriára a jogegységesítés feladatát, és ennek felelősségét a Kúria nem ruházhatja át, oszthatja meg, terítheti szét. A jogegységért viselt felelősséget a bírói szervezeten kívül és azon belül is viselni kell – szögezte le. Hozzátette, hogy a Kúria ezt a feladatát csak akkor tudja ellátni, ha állandó, érdemi és valódi kommunikációt folytat a bíróságon belül. A jelölt kitért arra is, hogy végtelenül fontos a Kúria elnökeként a szakmai és igazgatási feladatok elválasztása, hogy „talárban vagy talár nélkül nyilvánulunk-e meg”. Mint mondta, a Kúria elnökként igazgatási feladatot lát el és nem befolyásolhatja az ítélkezést, ítélkező bíróként pedig álláspontja egy a döntés meghozatalában résztvevő többi bíró álláspontja között.

Megjegyezte: a bírói függetlenség minden bíró személyes tulajdonsága és személyes feladata, a politikai befolyásnak pedig könnyű ellenállni, mert az törvénysértő. Hangsúlyozta: a Kúria elnökének az egyes ítéletekre roppant kevés befolyása van, és ez így helyes. Nem az elnöknek van Kúriája, hanem a Kúriának elnöke – emelte ki. Varga Zsolt András szólt arról is, hogy a Kúriának meg kell tartania az alaptörvényt és a jogszabályokat, de kötelessége az európai uniós és nemzetközi jog alkalmazása is. Ez azonban nem feloldja, hanem megerősíti a Kúria és a Kúria elnöke működésének feltétlen kötöttségét az alaptörvényhez – jegyezte meg. Mint mondta, bíró hatalmának forrása és mércéje az alaptörvény, ezért követeli meg az alaptörvény, hogy a bíró a jogszabályokat az alaptörvénnyel összhangban értelmezze. Ugyanakkor – jegyezte meg – „külső erőtérként” hat a bírói igazságszolgáltatásra az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai bírósága, valamint az Alkotmánybíróság. 

Varga azt mondta, esküt Magyarország Alaptörvényre, és nem saját tudományos meggyőződésére kell tennie

„Mindkét erőtérre figyelemmel kell lenni, kiegyensúlyozásuk, az úgynevezett alkotmányos párbeszéd az elkövetkező évtized talán legnagyobb kihívása nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában” – jelentette ki. Hozzátette: „éppen ez az a feladat, amely miatt számomra megérte megfontolni a Kúria fölötti alkotmányos kontrollban ellátott szerep felcserélését a Kúria igazgatási vezetésével”, vagyis „a mindig kényelmesebb külső kritika helyett” a nehezebb feladatot választani. Megismételte az alkotmánybírói kinevezése előtt mondottakat, hogy volt és vélhetően ezután is lesz személyes véleménye a különböző közjogi kérdésekről, esküt azonban Magyarország Alaptörvényre, és nem saját tudományos meggyőződésére kell tennie, ha az Országgyűlés megválasztja. 

Sebián-Petrovszki László (DK) jogegységre vonatkozó kérdésére elmondta, a jogegységi panasz intézményének bevezetése előtt is – leginkább informális eszközökkel – biztosítható volt a jogegységesítő feladat ellátása, ám úgy látja, „az alkotmányosság pontosan azt viseli nehezen, ha egy bíróságokra bízott feladat informális eszközökkel biztosítható”. Hozzátette: a közelmúltban bevezetett jogegységi panasznál már nem a bíróságokra, hanem a felekre van bízva a kezdeményezés, és formális eljárásban születik döntés. Úgy vélte, a Kúria jelenlegi ügyelosztási rendje teljes mértékben rendben van, kiküszöböli a külső befolyást, de nincs kifogása a teljesen automatikus ügyelosztással szemben sem. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, valamennyi kritikát a bíróknak is tűrniük kell, de véleménye szerint a bírói függetlenséget az intézményes politikai támadás sérti, ez ellen pedig kinevezése esetén fel fog lépni. 

Cáfolta, hogy gyerekkori barátság fűzné Polt Péter legfőbb ügyészhez, de munkakapcsolatuk természetesen nyomot hagyott személyiségén, ahogy mások is, akikkel együtt dolgozott. Az ítélkezési tapasztalatát firtató kérdésre elmondta: az Alkotmánybíróság jogorvoslati fórumként is működik, vagyis ítélkező tevékenységet végez, ő maga az elmúlt hat évben több mint ezer alkotmánybírósági ügy eldöntésében vett részt, ebből kilencszáz bírói ítélet elleni panasz volt. Kérdésre válaszolva elmondta, nem híve a különbíróságoknak, és személy szerint nem kedveli a közigazgatási bíróságot, „de ha lett volna, jól működhetett volna és nem sértette volna a jogállamot”. 

A jelölt szerint az, hogy a társadalom igazságérzetét felerősíti a nyilvánosság, nagyon nagy teher a bíróságnak

Bajkai István (Fidesz) kérdésére közölte: kötelességének érez mindent megtenni az „alaptörvénykomfort” ítélkezés megvalósulásáért. Varga László (MSZP) Varga Zsolt Andrásnak az Alkotmánybíróság tagjaként hozott határozatait firtatta, ezekkel kapcsolatban a jelölt hangsúlyozta: egyetlen döntést sem az előadó bíró hoz, az Alkotmánybíróság döntései testületi döntések, amelyeket vita előz meg. Vitányi István (Fidesz) kérdésére elmondta, az, hogy a társadalom igazságérzetét felerősíti a nyilvánosság, nagyon nagy teher a bíróságnak. Megjegyezte: ha minden bírói ítélet tökéletes lenne, nem lenne szükség jogorvoslati eszközökre, márpedig ezek köre egyre bővül. Mivel emberek által, emberek magatartására, emberek által alkalmazott szabályokról van szó, mindig bennük lesz a tévedés lehetősége, de fontos, hogy a bíró ne szakadjon el az alaptörvénytől – tette hozzá. 

Varga-Damm Andrea (független) azt kérte a jelölttől, hogy a jogegységi döntések ne legyenek ellentétesek a jogszabályok valódi rendelkezésével, ne alkosson új jogszabályt. A devizahiteles perekkel kapcsolatban pedig úgy vélte, a Kúriának egységes joggyakorlattal kellene megváltoztatnia a szerződések feltételrendszerét, hogy kiegyenlítődjön a szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékegyensúlya. 

A testület 9 igen szavazattal, két nem szavazattal alkalmasnak találta Varga Zsolt András megválasztását.

(MTI)