Varga Judit: Európa veszélyes vizeken hajózik

Bár a béke partjairól indult útnak Európa, jelenleg veszélyes vizeken hajózik – jelentette ki az igazságügyi miniszter egy hétfői, a kontinens jövőjéről szóló webináriumon. Varga Judit nyitotta meg az Országházban tartott, részben azonban online Dialogue on the future of Europe: How to build a more effective and genuinely strong Union? (Párbeszéd Európa jövőjéről: hogyan építsünk hatékonyabb és valóban erős uniót?) című, angol és francia nyelven meghirdetett konferenciát, amelyet az Igazságügyi Minisztérium és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet szervezett.

A tárcavezető azt mondta: bár lehetett tudni, hogy jönnek majd kihívások, senki nem volt képes felmérni azoknak a nehézségeknek a nagyságát, amelyeket az utóbbi tizenöt évben tapasztalt meg a közösség.  Először a gazdasági világválság, majd a migrációs krízis és a britek kilépése (Brexit) okozott gondot, jelenleg pedig a koronavírus-járvánnyal kell szembenézni – sorolta a kihívásokat.

„A múlt hegeit továbbra is hordozzuk. De tanulhatunk is a tapasztalatainkból. A reflexió egy gyakran elfeledett összetevője a sikernek” – fogalmazott a miniszter. Bár a koronavírus-járvány átrendezte a fontossági sorrendeket, nem szabad elhanyagolni az erősebb Európa létrehozásának tervét. „Kötelezettségünk van az állampolgárainkkal és kötelezettségünk a gyermekeinkkel szemben. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy még tovább várjunk, párbeszédet kell folytatnunk Európa jövőjéről” – hangoztatta. A magyarok mindig nyitottak voltak a közös elmélkedésre az „egység a sokféleségben” mottó jegyében. A magyar álláspont az, hogy miközben azonosítjuk az együttműködés kölcsönösen előnyös területeit, tiszteletben kell tartanunk a hagyományos különbözőséget és a szellemi függetlenséget is. A különbözőség nem probléma, hanem érték, ezért hűnek kell maradni az Európai Unió (EU) eredeti jellegéhez.

Az európai intézményeknek tanulniuk kell a tagállamoktól

Az unió csak akkor lehet erős, ha tagállamai erősek, és csak egy ilyen, cselekvőképes EU tudja kiállni az idők próbáját - jelentette ki Varga Judit. A Brexit megmutatta, hogy az állampolgároknak határozott véleményük van, és azt figyelembe kell venni. Mégis növekszik a szakadék a lakosság és az európai intézmények között. A szubszidiaritás elvét tiszteletben kell tartani. A koronavírus-járvány megmutatta, hogy a válságot leggyorsabban és leghatékonyabban tagállami szinten lehet kezelni – vélekedett a tárcavezető. Az európai intézményeknek tanulniuk kell a tagállamoktól. A magyar kormány szoros kapcsolatot ápol az állampolgáraival, rendszeresen nemzeti konzultációt tart – mondta. A miniszter arról is beszélt, hogy Európának hosszú távon kell gondolkodnia, a bővítés a stabilitás alapvető eszköze.

Dubravka Suica demokráciáért és demográfiáért felelős biztos, az Európai Bizottság alelnöke szerint ez a konferencia is lehetőséget ad arra, hogy kapcsolódjanak az állampolgárokhoz. Úgy fogalmazott, hogy a demokrácia nehéz időket él meg manapság. Az emberek hibáztatják a rendszert, pedig az a létező legjobb találmány. A demokráciát ugyanakkor nem szabad adottnak tekinteni. Az állampolgárok jobban részt akarnak venni a politikában, ezért erre lehetőséget kell nekik biztosítani. Bevonásuknak ugyanakkor együtt kell járnia a kritikus gondolkodás terjesztésével, mivel az álhírek és a populizmus világát éljük – mondta Dubravka Suica.

Szájer József: amikor az EP Magyarországról tárgyal, soha nem ad ugyanannyi időt a másik félnek, hogy az megvédje magát 

Szájer József fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő egy panelbeszélgetésen azt hangoztatta, hogy válságok mindig vannak, emiatt azonban nem lehet várni Európa jövőjének megtárgyalásával, ha azt akarjuk, hogy hatékony maradjon az EU. Az uniónak a kölcsönös tiszteletre, a másik megértésére és tiszteletben tartására kell épülnie. Hatékony Európa csak az együttműködés talaján működhet – jelentette ki. Megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány egyik tagállami parlamentet sem bénította meg, mindegyik megtalálta a módját, hogy jogszerűen működjön. Az EP azonban erre nem volt képes, bár az ülések elmaradását az uniós képviselőkön kívül senki más nem érzékelte igazán – tette hozzá. A jogállamisággal kapcsolatban Szájer József arról is beszélt, hogy amikor az EP Magyarországról tárgyal, akkor soha nem ad ugyanannyi időt a másik félnek, hogy az megvédje magát.   Antonio Tajani, az EP alkotmányügyi bizottságának elnöke, a parlament korábbi elnöke úgy vélekedett, erős európai fellépés szükséges. Az EP-nek nagyobb hatáskört kell biztosítani – hangoztatta. A szervezők az esemény fő céljaként azt tűzték ki, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a jelenlegi problémákról és az állandó kérdésekről, valamint a jövő bizonytalanságairól.

Az elmúlt évtizedben az EU-ban tapasztalható folyamatos válságokból levont tanulságok alapján, a küszöbönálló kihívásokra való tekintettel a tagállamok és az uniós intézmények együttesen felelősek a hatékonyabb és valóban erősebb Európa kereteinek kialakításáért – írták.

(MTI)