Folytatni szeretném azt a munkát, amelyet édesapám elkezdett

„Kemény kampány van kibontakozóban: a baloldali összefogás jelöltje, Bíró László botrányról botrányra evickél, a másik baloldali jelölt, Tóth Ádám a támadásaival hallat egyre többet magáról. Mit várhat a választókerület, Tiszaújváros és Szerencs környéke, ha Koncz Zsófia fogja képviselni a helyieket az Ország­gyűlésben?

Folytatni szeretném azt a munkát, amelyet édesapám elkezdett. Ő egy felemelő politikai és erkölcsi hagyatékot hagyott rám és az itt élőkre. A konkrétumokhoz tudni kell, hogy a választókerület rendkívül heterogén összetételű, 42 településből áll. Ebből 38 település ötezer fő alatti lélekszámú, ami miatt pályázhattak és sikerrel pályáztak a Magyar falu programban elnyerhető fejlesztésekre. Bölcsődék, óvodák, közösségi terek, játszóterek jöttek létre és újultak meg, napelemparkot telepítettek, sok helyen javították a csapadékvíz-elvezetést, utak, kerékpárutak, járdák épültek a program segítségével.

Melyek térség legégetőbb problémái?

A térség egyik legfontosabb kérdése az infrastruktúra állapota, amelyben szintén jelentős előrelépések történtek: a 37-es út kétszer két sávosra bővül, az M30-as autópálya Szlová­kiáig történő megépítése új kapukat nyit Szikszónak és a Hernád menti településeknek. Tiszalúcon nemrég több mint kétezer aláírást gyűjtöttünk össze egy hét alatt, amelyet átadtunk a Magyar Közút vezérigazgatójának, hogy a településtől Nagycserkeszig tartó út megújulhasson. Úgy tűnik, megérte összefognunk, és a közeli hetekben elindul az útszakasz rendbetétele, ami a térség turizmusát is fel fogja lendíteni. Tokaj-Hegyaljára a következő két évben óriási fejlesztési csomag érkezik, a részletek kidolgozása folyamatban van. A térség nagyobb, ötezer fő feletti településeire a következő európai uniós költségvetési ciklusban is érkeznek források; Tiszaújváros, Szerencs, Szikszó és Tiszalúc kapcsán a következő időszakban is igyekszünk a leghatékonyabban megpályázni a felmerülő lehetőségeket.

A térségben komoly problémákat okozott, hogy 2008-ban, a Gyurcsány-kormány alatt bezárták a cukorgyárat Szerencsen, így a munkahelyteremtés továbbra is a legfontosabb feladatok között van.

Édesapám tíz éven át dolgozott azon, hogy a város környékén egy új gyárüzem jöjjön létre, munkájának és kitartásának köszönhetően a tárgyalások az elmúlt időszakban új lendületet kaptak. De a térségben aktívak a hazai nagyvállalatok is: Szikszón a Hell-csoport hatalmas fejlesztéseket hajtott végre, Tiszaújvárosban pedig a Mol végez beruházásokat.

A koronavírus-járvány nem várt problémahalmazt zúdított az országra. A térség hogyan viseli a járványt és következményeit?

Jól kezeltük az első hullámot, és a második hullámban is sikerült egyelőre elkerülni a tömeges megbetegedéseket. A kormány célzott kommunikációjának köszönhetően is ez segített beindítani a nyári belföldi turizmust a térségben, hiszen sokan lemondták külföldi nyaralásukat, és inkább hazai üdülési lehetőségeket kerestek. Tokajban van egy új nyaralós hajókikötő, ahol vízi közlekedésre alkalmas lakóhajókon lehet a Tiszán és a Bodrogon kikapcsolódni. Ahhoz képest, hogy a járvány ideje alatt nyitott meg ez a vállalkozás, nagyon sikeres lett: augusztusban 65 százalékos foglaltság volt a hajókra – hogy csak egy példát mondjak a sok közül.

A rendszerváltozás óta eltelt három évtizedben a régió a gazdag kulturális és természeti kincsei ellenére is talán csak az utóbbi tíz évben kezdett el magára találni gazdasági értelemben. Hogyan látja a térség jövőjét?

Az egyik legnagyobb kihívás a munkanélküliség problémája volt, amelyhez jelentős mértékben hozzájárult a már említett cukorgyárbezárás. Érdemes leszögezni: a közmunkaprogram nagyon sikeres volt. 2010 után a munkaalapú társadalom koncepciója nagy változásokat hozott, a közmunkaprogramba belépők fele ma már a versenyszférában dolgozik, azaz piaci alapon el tudott helyezkedni. Mindemellett az előbb említett nagyberuházások is számos munkalehetőséget teremtenek.”