Fentről figyel a mesterséges intelligencia

2020. szeptember 02. 18:01

A jövő egyik legfontosabb eszköze a drón – aki kreatívan és okosan használja, komoly üzletet építhet fel. Hobbijából harmincéves kora előtt teremtett dinamikusan növekvő céget Holman Ágoston társával, Gyarmati Krisztiánnal. Őrző-védő drónjaik okosabbak, mint hinnénk.

2020. szeptember 02. 18:01
null
Oláh Dániel
Oláh Dániel

Oláh Dániel írása a Mandiner hetilapban. 

A Loricatus Kft.-t Holman Ágoston és Gyarmati Krisztián alapította 2019-ben. A biztonságtechnikai cég fő profilja drónos rendszerek kiépítése polgári célú, főként vagyonvédelemmel vagy rendezvény-biztosítással kapcsolatos védelmi feladatok ellátására. A cég személy-
és vagyonőri jogosultságokkal rendelkezik, drónjai kültéri térfigyelő kamerának minősülnek, jogi besorolása különbözik a kereskedelmi forgalomban kapható drónok magáncélú használatának szabályozásától.

A budai Vár Oroszlános udvara felé sétálva a magasban egy helyben lebegő drónt pillantunk meg. „Ritkaságszámba megy, hogy egész nap ott tartjuk azt a gépet” – mutat rá Holman Ágoston, majd hozzáteszi, nem megy sehová, de leszállnia sem kell, mert a levegőben töltődik egy lelógó kábellel.

Ágoston tavaly alapította vállalkozását, és már az első évben 31 millió forintos forgalmat bonyolított le, amelyet idén akár meg is háromszorozhat. „Kicsit ijesztő is ez a növekedés” – ismeri el, hozzátéve, hogy visszaforgatják a cégbe a pénzt. Másra tereli a szót, mert mint megjegyzi, ő nem a pénzét, hanem a családját „éli”. A huszonnyolc éves férfi mára önállósodott a Holman család építőipari vállalkozásától. Régebben vitorlázórepülőkkel repült, aztán családot alapított, de a repülés szeretete megmaradt. Maga helyett mindinkább drónokat kezdett az égre küldeni – kezdetben csak hobbiként, a garázsban szerelgetve őket. A saját építésű eszközt aztán kihozta a garázsból, és tesztelni kezdte – akkor még úgy tervezte, egy horgászszéken üldögélve fogja majd reptetni a gépeit saját örömére.

Rá kellett azonban jönnie, hogy hobbiján keresztül olyan területre tévedt, ahol tudására óriási a kereslet, a kínálat viszont nehezen tart lépést. Persze nem drónból van hiány, és nem is drónokkal fotózó, filmező cégekből, hanem az eszközöket okosan, kreatívan használó, problémamegoldó szolgáltatókból.

Az Oroszlános udvar felett őrködő drón ugyanis nem csak fotózgat. Ágostonék „felokosították” – mesterséges intelligenciával kapcsolták össze –, így figyeli az építkezésen mozgó embereket, és szól, ha valaki nem viseli a munkavédelmi felszerelést, például sisakot. Sőt adminisztrációs terheket is levesz az alkalmazottak válláról, egész nap követi az építőanyagok ki-be mozgását, és számításokat végez. Az építők nem bajlódnak azzal, hogy QR-kóddal lássák el a szállítmányokat, hogy számolgassák és rögzítsék, miből mennyi fogyott, mennyi kell még. Felküldik helyette a drónt, hogy kövesse az eseményeket. „Most éppen erre használjuk” – jegyzi meg a vállalkozó.

Fotó: Ficsor Márton
Fotó: Ficsor Márton

Pilóta nélküli őrjárat

Holman Ágoston társa a Loricatus Kft.-ben a terrorelhárításban és felderítőként évtizedes tapasztalattal bíró Gyarmati Krisztián. Közösen kezdtek biztonsági feladatokat és elemzéseket végezni, s közben rájöttek, a drón a legjobb eszköz a munkájukhoz. Nem fejlesztenek saját szoftvereket, inkább átalakítják és okosabbá teszik a piacon megvásárolhatókat. Összeszerelik és összekapcsolják a drónokat a már meglévő biztonságtechnikai rendszerekkel. Például egy biztonsági kamerarendszert kiegészítenek egy felokosított drónnal, amely folyamatosan őrjáratozhat, nagyobb területet tekintve át a levegőből, vagy akár elrejtőzhet a felhőkben úgy, hogy csak a kamerája lóg ki. Az elvégezhető feladatok száma szinte végtelen, a piac hamar be is szippantotta a cégalapítót. A Loricatusnak alig akad versenytársa, egyetlen profi drónos csapat van még, amelynek viszont más a tevékenysége, így a két cég egymásnak is szolgáltat.

Fotó: Ficsor Márton
Fotó: Ficsor Márton

Holmanék eredeti elképzelése az volt, hogy a drónjaikkal fesztiválokon és nagy rendezvényeken segítik a biztonsági feladatokat, de a járványhelyzet felülírta az üzleti tervet. Ők viszont gyorsan reagáltak, és változtattak az irányon, fél év alatt máris számos újabb megrendelésük lett. A járványhelyzetre is van ötletük: ha úgy alakulna, a levegőből hőkamerával figyelni tudnák, hogy ki lázas egy tömegben.

„Egy projektben a sürgősségi vérszállítást valósítanák meg drónok segítségével”

Az építkezésen megtudjuk, hogy a terület felett lebegő gép a szoftverrel kiegészülve képes arra, hogy személyeket és autókat „kövessen”, vagy tárgyakat számoljon meg. A Vár feletti drón nemcsak ellát a Lánchídig, de felismeri, hogy a rajta mozgó alak épp egy fekete, kétkerekű, motor nélküli járművel közlekedik, és nem visel sisakot. Sőt akár meg is tudná jegyezni az embereket és az autókat arcról, rendszámról. „Megkérhetném, hogy listázza és mutassa meg az összes sárga taxit az utóbbi egy órából, hol voltak, merre mentek, mit csináltak” – érzékelteti Holman.

Arra is van lehetőség, hogy ha egy személy gyanús, a kezelő csak rámutat a monitoron egy emberre, és a drón képes követni bármilyen beavatkozás nélkül. A gép hőkamera alapján is tud követni személyeket, így éjjel járőrözhet, és elveszett embereket is kereshet. De hogyan járőrözhet egy drón? – tesszük fel a kérdést. A megoldás „annyi”, hogy előre be kell állítani egy útvonalat, egy területet, amit körberepül, és minden fontosabb ponton meg kell mondani neki, hogy mit tegyen – például amikor a bejárathoz ér, készítsen fotót az utcáról. A drón pedig addig ismételgeti a megadott feladatsort, amíg szükséges.

Nem meglepő, hogy számos érdeklődő érkezik beszélgetésünk közben is, például egy őrző-védő cég két képviselője. „Most valahogy nagyon megszaladt az üzlet. Egyre több társaság szeretne tőlünk ilyen rendszereket vásárolni. Megveszik a gépeket, a mesterséges intelligenciát, a jogi megoldásokat, az oktatást, a karbantartást, vagyis a teljes csomagot, mi betanítjuk őket, ők pedig üzemeltetik. Még a légtérengedélyeket is elintézzük, hiszen minden géphez kell engedély, akkor is, ha alacsonyan repül” – mondja Holman.

Fotó: Mandiner-Archív
Fotó: Mandiner-Archív

Balatontól Esztergomig

Az utóbbi időben számos új felhasználási területre is hívták őket. A Balaton Fejlesztési Tanács megbízásából a készülő építészeti arculati kézikönyvhöz körbe kellett fotózniuk a tavat. „Heteken át kísértük autóval a drónjainkat az 550 kilométernyi repülés alatt, igazán izgalmas munka volt” – mondja a cégvezető. Volt olyan projektje a Loricatusnak, amelyben a drónt egy temetőn küldték végig, hogy leolvasson minden sírkövet, majd kilistázza az összes elhunyt nevét és halálozási dátumát; nyolcezer sír, tizenegyezer elhunyt adatát sikerült így összeírni. Az esztergomi bazilikában pedig a katolikus főegyházmegye megbízásából a negyven méter magasból induló kupola beszkenneléséhez kértek tőlük segítséget. Kötélpályát kellett kiépíteni a drónok segítségével, amelyen aztán dolgozni tudott a lézerszkenner.

Fotó: Mandiner-Archív
Fotó: Mandiner-Archív

Sör helyett vér

A filmekben és a médiában sokszor valótlan kép alakul ki a drónokról – jelenti ki a cégvezető. Szerinte sört és pizzát a közeljövőben nem fognak házhoz szállítani, hiszen túl drága az eszköz az ilyen kis értékű szállításhoz, és sok a megoldatlan kérdés. Inkább a vállalatokon és intézményeken belüli, nagyobb értékű szállítmányokat viszik majd ezek a gépek. Egy projektben a sürgősségi vérszállítást valósítanák meg drónok segítségével Holman Ágostonék, mivel a járvány alatt felértékelődtek az érintésmentes megoldások. A vállalkozó arra is rámutat, hogy a dróntechnológia új, jól fizető munkahelyeket teremt. Cégénél is vannak drón­pilóta alkalmazottak, akik irányítják, reptetik az eszközöket. Ugyan drónpilótaképzés még sehol a világon nincs, mégis kezdő mérnöki fizetést kapnak. Egy részük állami gondozott volt; Holman Ágoston nagy lehetőséget lát abban, hogy az életben sok területen küzdelemre kényszerülő, de az eszközt zseniálisan irányító fiatalok olyan fizetést kapjanak, amelyből rendesen meg tudnak élni.

Röviden megjegyzem

A drón pilóta nélküli, távirányított vagy önirányító légi jármű. Gyakran használják szállításra, elemzésre, filmezésre és katonai célokra is. A gyógyszerszállítástól az emberek keresésén és katasztrófa sújtotta területek felmérésén át a mezőgazdasági permetezésig végeláthatatlan a drónok hasznosítási lehetőségének köre – ezt a lesifotósok és a csempészek példája is mutatja. 2019. szeptember 14-én például drónokkal mértek csapást a szaúdi állami tulajdonú Saudi Aramco olajcégre – a támadás következtében a királyság olajkitermelése átmenetileg a felére esett vissza.

Címlapkép: Ficsor Márton

 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.

 

 

 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!