A gazdasági kilábalás már megkezdődött, a veszélyhelyzet utáni újraindítás a költségvetésből továbbra is komoly forrásokat igényel – közölte a minisztérium.
A gazdaságvédelmi intézkedések és a védekezési kiadások következtében 2020 első hét hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2165 milliárd forintos hiánnyal zárt – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) az MTI-vel pénteken. Ezen belül a központi költségvetés 1841,4 milliárd forintos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok 12,7 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 336,3 milliárd forintos hiányt értek el. Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 352,7 milliárd forintot tett ki. Kiemelik: a költségvetés továbbra is maradéktalanul biztosítja a járvány elleni védekezés kiadásait.
Idén júliusban a központi alrendszer 328 milliárd forintos hiánnyal zárt, szemben a 2019. évi azonos havi 37,2 milliárd forintos többlettel – közölte a tárca. Mint írták, a gazdasági kilábalás már megkezdődött, a veszélyhelyzet utáni újraindítás a költségvetésből továbbra is komoly forrásokat igényel. A kormány szándéka az, hogy minden segítséget megadjon a magyar vállalkozásoknak, és annyi munkahelyet teremtsen, ahányat a járvány megszüntet. A PM rámutatott: 2020 júliusában nem érkezett uniós bevétel a költségvetésbe, így a 2020. évi első héthavi bevétel összesen 489,5 milliárd forintot tett ki. Ugyanakkor a 2020. évi, július végi uniós kiadások megközelítették az 1274,9 milliárd forintot. A tájékoztatás szerint a járvány elleni védekezéshez szükséges forrásokat – így a szükséges eszközök beszerzésére kiadott több mint 520 milliárd forintot – és a gazdaság újraindításához szükséges forrásokat a kormány teljes mértékben a hazai költségvetésből fedezi.
A PM kiemelte, ezek mellett a 2020 végéig megvalósult hazai kiadások között a kiemelt közúti projektekre (140 milliárd forint), valamint a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra (123,1 milliárd forint) fordított forrásokat. Ezeken kívül fontos kiadásként megjelennek a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból (81 milliárd forint), a közúthálózat fenntartására és működtetésére (68,4 milliárd forint) kiadott források, valamint a Falusi Útalapból (57 milliárd forint), a közúthálózat felújítására (37,4 milliárd forint), a Modern Városok Program céljaira (29,1 milliárd forint) kifizetett összegek. Jelentős forrásokat fordított még a költségvetés a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatására is, 27,0 milliárd forintot. Kifizették továbbá a veszélyhelyzet során nyújtott kimagasló teljesítményük elismeréseként az egészségügyi és egészségügyben dolgozók egyszeri rendkívüli juttatását is, erre 101,3 milliárd forintot biztosított a költségvetés – ismertette a tárca.
(MTI)
Magyar Péter egyszerre utasítja el a migrációs paktumot és keres kompromisszumot az EU-val, miközben milliárdos bírság és befagyott források nehezítik a helyzetet. Az új kormány előtt kemény döntés áll: engedmény vagy konfrontáció Brüsszellel. De mi is az a migrációs paktum? Most mindent elmondunk!
Az anyagi többlet nem lesz tartós, de arra pont elegendő volt, hogy semlegesítse az európai szankciók hatását.
Családi nagygazdaság vezetője lesz a Tisza-kormány agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős minisztere.
Kijöttek a legfrissebb adatok.
Teljes brüsszeli fordulat és költségvetési konszolidáció lesz a Tisza Párt feladata.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a voksolás tétje a stabilitás és a változás között húzódik – a cikk azonban unalomig ismert narratívákkal dobálózik.
A Tisza Párt vállalásai nagyjából annyit érnek, mint az általuk publikált program egésze: szinte minden cél megjelenik benne, miközben a megvalósítás gazdasági korlátai alig kerülnek szóba.
Azonnal eredményeket akarnak kicsikarni az ukránok.
Kispesten és az Üllői úton is szétlövésben dőlt el az elődöntő.
