Szeptember 30-áig.
A cél, hogy csaknem háromezer új hely megteremtésével felszámoljuk a börtönbizniszt – fogalmazott az igazságügyi miniszter hétfőn Veszprémben, tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyainak közös átadórendezvényén. Varga Judit hangsúlyozta: a nem megfelelő börtönkörülményekre való hivatkozás, a fogvatartottak, illetve képviselőik részére fizetett milliárdos nagyságrendű kártalanítási összeg joggal sérti a társadalom igazságérzetét. A kormány ezért a kártalanítások jogalapjának megszüntetésével oldja fel ez a helyzetet – hangsúlyozta. Börtönt építeni egy demokráciában nem a legnépszerűbb intézkedések közé tartozik, mégis, a társadalmi igazságosság érdekében sokszor elkerülhetetlenné válik – jelentette ki Varga Judit.
A tettnek van következménye
Úgy fogalmazott: „bár az ellenzék arra számított, hogy a kitűzött jogpolitikai célt a kormány bűnözők szabadon engedésével éri el, bizonyára csalódottan veszik majd tudomásul ennek ellenkezőjét”. Hangsúlyozta: a kormány a klasszikus elvekben és rendszerben hisz, abban, hogy minden tettnek meg van a következménye. A szabadság emberi létünk egyik legfontosabb ajándéka, amelynek megvonása a jogállam legsúlyosabb büntetési eszköze a társadalmi egyensúly helyreállítása érdekében – emelte ki a miniszter. Emlékeztetett: már államiságunk kezdetén, első királyunk, Szent István is írásba foglalta, aki a törvény előírását megszegi, azt zárják el.
Felidézte: a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet elődje, a veszprémi várbörtön az évszázadok alatt egyetlen cellából bővült megyei börtönné. A kétezres évek elejére az egykori törvényszéki épületben helyet kapó intézet sok szempontból nem felelt meg a kor kívánalmainak, ezért új helyszínre költözött, és átadásakor az ország legmodernebb intézetének számított.
Visszavezetés a társadalomba
Az igazságügyi miniszter azt mondta, egy börtönnek a 21. században már más elvárásoknak kell megfelelniük, mint Szent István idejében. Egy „összetett” helyszín, mely egyszerre szól a büntetésről és arról, hogy az elkövetőt a büntetés letelte után visszavezessék a társadalomba. A munkáltatás, az oktatás, a jóvátételi programokban való részvétel mind ezt segíti – tette hozzá. Kiemelte: az elítéltek elzárásuk ideje alatt munkát végeznek, ez is biztosítja, hogy a börtön olyan helyszín legyen, amely tükrözi a társadalmi együttélés alapvető normáit, a rendet, a munkát és az egyéni, valamint a közösségi felelősségvállalást.
Varga Judit hangsúlyozta: a jogszabályi környezetnek azt is tükröznie kell, hogy a magyar kormány a sértettek és az áldozatok oldalán áll. Ezért hoztak meg a bővítésen kívül egy sor olyan intézkedést, amelyek elsődlegesen a sértettek érdekeit szolgálják. Döntöttek a kártalanítási összegek kifizetésének felfüggesztésről, törvényjavaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé a sértettek jogainak előtérbe helyezése érdekében, hogy már lezárt ügyekben is lehetőség legyen utólagos sértetti kártérítés igénylésére.
Áldozatvédelem
Ezzel párhuzamosan megkezdődött az áldozatvédelmi rendszer korszerűsítése: az áldozatvédelmi központok átadása, az ott elérhető ingyenes jogi, pszichológiai, pénzügyi segítség, az éjjel-nappal hívható, ingyenes segélyhívó szám és a védett házak rendszere mind azt szolgálják, hogy biztonságosabb országban éljünk – hangoztatta a miniszer. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának közleménye szerint Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110-110, Tökölön 220, Baracskán és Veszprémben 330-330, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Miskolcon pedig 550 fogvatartott – összesen 2750 ember – befogadására alkalmasak azok az új intézeti épületszárnyak, amelyek közös átadóünnepségét a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották.
További adatok
Azt írták: az elkészült beruházások szeptemberre a büntetés-végrehajtási intézetek telítettségét száz százalék alá csökkentik, a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló alapterület 25 950 négyzetméterrel bővült. A beépített acélszerkezet tömege 510 tonna, a kialakított gipszkartonfalak területe 18 ezer négyzetméter, a telepített csővezetékek hossza 29 ezer folyóméter, az épületek tetejét 28 ezer négyzetméter trapézlemez tető fedi és 941 klímaberendezést is beépítettek. A háromszemélyes zárkák alapterülete 12,5, a hatszemélyeseké 25,5 négyzetméter. Németh Éva, a veszprémi intézet parancsnoka elmondta, hogy a bővítéssel a zsúfoltságuk száz százalék alá csökken. Hangsúlyozta: az új objektum mind a személyi állomány, mind a fogvatartottak részére az uniós normáknak és előírásoknak megfelelő elhelyezést biztosít. A veszprémi parancsnok után a másik kilenc büntetés-végrehajtási intézet vezetője online közvetítés keretében adott tájékoztatást a bővítésekről.
(MTI)
„Arra buzdítunk mindenkit, hogy a politikai csatákat ne az NMPP-n keresztül vívják meg, hanem támogassák a program törekvéseit, segítsék a megvalósítását” – írták a közleményükben.
„Ha az emberi identitásrészek – a hit, a család, a nemzethez tartozás, a szerepeink – összhangban vannak, akkor nemcsak egyénileg, hanem nemzeti szinten is védettebbek leszünk” – fogalmazott a volt igazságügyi miniszter.
Június óta ez volt az első bejegyzése.
November 5-ig adhatjuk el voksunkat a tizenkét kategória 10-10 jelöltjére!
A Mandiner díjátadó gála november 26-án lesz a Várkert Bazárban.
Már egy miniszterrel is egyeztetett a korábbi tárcavezető.
Újabb teltházas Mandiner Klubest, bátor kérdésekkel és őszinte válaszokkal.
Az amerikai elnök szerint Magyarország azért működik jól, mert Orbán Viktor szigorú migrációs politikát folytatott – szerinte „nulla bevándorlót engedett be”.
