Szeptember 30-áig.
A cél, hogy csaknem háromezer új hely megteremtésével felszámoljuk a börtönbizniszt – fogalmazott az igazságügyi miniszter hétfőn Veszprémben, tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyainak közös átadórendezvényén. Varga Judit hangsúlyozta: a nem megfelelő börtönkörülményekre való hivatkozás, a fogvatartottak, illetve képviselőik részére fizetett milliárdos nagyságrendű kártalanítási összeg joggal sérti a társadalom igazságérzetét. A kormány ezért a kártalanítások jogalapjának megszüntetésével oldja fel ez a helyzetet – hangsúlyozta. Börtönt építeni egy demokráciában nem a legnépszerűbb intézkedések közé tartozik, mégis, a társadalmi igazságosság érdekében sokszor elkerülhetetlenné válik – jelentette ki Varga Judit.
A tettnek van következménye
Úgy fogalmazott: „bár az ellenzék arra számított, hogy a kitűzött jogpolitikai célt a kormány bűnözők szabadon engedésével éri el, bizonyára csalódottan veszik majd tudomásul ennek ellenkezőjét”. Hangsúlyozta: a kormány a klasszikus elvekben és rendszerben hisz, abban, hogy minden tettnek meg van a következménye. A szabadság emberi létünk egyik legfontosabb ajándéka, amelynek megvonása a jogállam legsúlyosabb büntetési eszköze a társadalmi egyensúly helyreállítása érdekében – emelte ki a miniszter. Emlékeztetett: már államiságunk kezdetén, első királyunk, Szent István is írásba foglalta, aki a törvény előírását megszegi, azt zárják el.
Felidézte: a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet elődje, a veszprémi várbörtön az évszázadok alatt egyetlen cellából bővült megyei börtönné. A kétezres évek elejére az egykori törvényszéki épületben helyet kapó intézet sok szempontból nem felelt meg a kor kívánalmainak, ezért új helyszínre költözött, és átadásakor az ország legmodernebb intézetének számított.
Visszavezetés a társadalomba
Az igazságügyi miniszter azt mondta, egy börtönnek a 21. században már más elvárásoknak kell megfelelniük, mint Szent István idejében. Egy „összetett” helyszín, mely egyszerre szól a büntetésről és arról, hogy az elkövetőt a büntetés letelte után visszavezessék a társadalomba. A munkáltatás, az oktatás, a jóvátételi programokban való részvétel mind ezt segíti – tette hozzá. Kiemelte: az elítéltek elzárásuk ideje alatt munkát végeznek, ez is biztosítja, hogy a börtön olyan helyszín legyen, amely tükrözi a társadalmi együttélés alapvető normáit, a rendet, a munkát és az egyéni, valamint a közösségi felelősségvállalást.
Varga Judit hangsúlyozta: a jogszabályi környezetnek azt is tükröznie kell, hogy a magyar kormány a sértettek és az áldozatok oldalán áll. Ezért hoztak meg a bővítésen kívül egy sor olyan intézkedést, amelyek elsődlegesen a sértettek érdekeit szolgálják. Döntöttek a kártalanítási összegek kifizetésének felfüggesztésről, törvényjavaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé a sértettek jogainak előtérbe helyezése érdekében, hogy már lezárt ügyekben is lehetőség legyen utólagos sértetti kártérítés igénylésére.
Áldozatvédelem
Ezzel párhuzamosan megkezdődött az áldozatvédelmi rendszer korszerűsítése: az áldozatvédelmi központok átadása, az ott elérhető ingyenes jogi, pszichológiai, pénzügyi segítség, az éjjel-nappal hívható, ingyenes segélyhívó szám és a védett házak rendszere mind azt szolgálják, hogy biztonságosabb országban éljünk – hangoztatta a miniszer. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának közleménye szerint Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110-110, Tökölön 220, Baracskán és Veszprémben 330-330, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Miskolcon pedig 550 fogvatartott – összesen 2750 ember – befogadására alkalmasak azok az új intézeti épületszárnyak, amelyek közös átadóünnepségét a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották.
További adatok
Azt írták: az elkészült beruházások szeptemberre a büntetés-végrehajtási intézetek telítettségét száz százalék alá csökkentik, a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló alapterület 25 950 négyzetméterrel bővült. A beépített acélszerkezet tömege 510 tonna, a kialakított gipszkartonfalak területe 18 ezer négyzetméter, a telepített csővezetékek hossza 29 ezer folyóméter, az épületek tetejét 28 ezer négyzetméter trapézlemez tető fedi és 941 klímaberendezést is beépítettek. A háromszemélyes zárkák alapterülete 12,5, a hatszemélyeseké 25,5 négyzetméter. Németh Éva, a veszprémi intézet parancsnoka elmondta, hogy a bővítéssel a zsúfoltságuk száz százalék alá csökken. Hangsúlyozta: az új objektum mind a személyi állomány, mind a fogvatartottak részére az uniós normáknak és előírásoknak megfelelő elhelyezést biztosít. A veszprémi parancsnok után a másik kilenc büntetés-végrehajtási intézet vezetője online közvetítés keretében adott tájékoztatást a bővítésekről.
(MTI)
Fenyegetőzés, személyi szabadság korlátozása és trágár gyalázkodás – ezekről mind említést tesz Magyar Péterrel kapcsolatban a Mandiner által nyilvánosságra hozott dokumentum.
Kormányt buktatott volna 2020-ban, idén mégis Mészáros Lőrincnél kopogtatott munkáért.
Korábban egy tompított verziót közöltek. Nem sokkal később a szerző és több munkatárs is bejelentette távozását.
Varga Judit drámai kiáltása: „Engedj el!!” Magyar Péter: „Az egész kormányt megbuktatom, ez lesz az évszázad válása, az ország botránya!”
„Bebizonyosodott, hogy hosszabb távon sem alkalmasságuk, sem tapasztalatuk, sem tehetségük nincs, úgy gondolom, hogy ebben az esetben is ez fog történni” – fejtette ki a kormányszóvivő Magyar elődjeiről.
Fél mázsa marihuánát találtak B. Gábor kocsijában és a Madridból érkező reptéri csomagjában.
Szóval Czutor Zoltán szerint a hazája nem más, mint egy bűzlő pokol, csak azért, mert nem a neki tetsző kormány van hatalmon.
