Sikerült meghatározni az Árpád-házi DNS-t

Árpád-házi királyok és királynék csontjain végzett genetikai vizsgálatokat az Országos Onkológiai Intézet és egy külföldi egyetem, az eredmények alapján megállapították a dinasztiára jellemző DNS-t – írja péntek délután a Magyar Nemzet.

Új módszer, régi viták

„Sikerült nyolcszáz éves csontokból meghatározni az Árpád-házra jellemző DNS-t és több magyar király csontjait, ezzel a magyarság eredetének tudományos megállapításához is közelebb jutottunk” – idézi a lap Kásler Miklóst, aki sajtótájékoztatón számolt be az eredményekről.

A Magyar Nemzet tudósítása szerint a miniszter felidézte: Magyarországon hosszú időn keresztül teljesen egységes volt a magyarság eredetének megítélése, amely főleg a hagyományokra, legendákra támaszkodott. Ez a szemlélet megváltozott az 1800-as évek második felében és később volt, aki a finnugor, volt, aki a türk rokonságot állapította meg.

Kásler azt is elmondta, hogy sok tudományág foglalkozott a magyarság eredetével, mindenki kialakította a saját véleményét: a tézisek mellett mindig megszülettek az antitézisek és a vita az érzelmi síkra terelődött, amikor már nem a tények alapján alakítottak ki álláspontokat. „Ebből a helyzetből ki kellett mozdulni, amiben segítséget nyújtottak a most megjelent eredmények, amelyek szinte természettudományos pontosságúak, ténynek tekinthetők” – emelte ki az EMMI vezetője.

„A magyarság viharos történelme azt eredményezte, hogy szinte helyrehozhatatlan károk keletkeztek, azt hittük, soha többé nem lehet azonosítani a nagy magyar királyokat és nem lehet ellátogatni a sírjukhoz” – jelentette ki Kásler Miklós. „Ez szülte azt a gondolatot, hogy genetikai módszerekkel, az örökítőanyag vizsgálatával, a korábban ismeretlen csontokból határozzák meg a személyeket” – folytatta a miniszter.

Vagyis a régi, nyolc-kilencszáz éves csontokból genetikai vizsgálatokat lehet végezni, hogy azonosítani tudják a személyeket – számol be a Magyar Nemzet. „Ebben a módszerben sokáig senki nem bízott, az elkezdett vizsgálat kivitelezése szinte lehetetlennek tűnt. A kormány húszmillió forinttal támogatta a kutatást, ezzel az új lendületet kapott” – jegyezte meg a tárcavezető.

III. Béla után II. Béla, Urál helyett Afganisztán

A tudósítás ezután ismerteti a kutatások hátterét. Mint ismert, eddig csak III. Béla személye volt ismert, ebből indultak ki, így megtalálták a csak az Árpád-házra jellemző DNS-kromoszómát. A kutatásba bevonták az MTA Régészeti Intézetét is, számottevő eredmény nélkül. „Végül az Országos Onkológiai Intézetben (OOI) és egy külföldi kutatóintézetben sikerült kivenni a DNS-t, így bebizonyosodott, hogy a csontváz valóban III. Béláé” – mondta Kásler Miklós. Kiemelte, a Göteborgi Egyetem és az OOI kutatásai párhuzamosan folytak, és az eredmények összecsengtek, így egymást hitelesítették.

„Nem sokkal később sikerült azonosítani az Árpád-házi DNS-t és Vak Béla csontjait is. Majd nagy bizonyossággal le lehetett zárni a vizsgálatokat úgy, hogy megvan két Árpád-házi király, két királyné és két csecsemő csontváza” – folytatódik a cikk.

Az eredményeket összegezve Kásler elmondta, hogy a kutatások megerősítették, az Árpád-dinasztia körülbelül a mostani Afganisztán északi részén alakult ki. Elindult egy lassú mozgás, és körülbelül kétezer évvel ezelőtt az Urálig jutott a család és a rokonsága.

„A Magyarságkutató Intézettel létrejött az a műhely, amely magas tudományos színvonalon működik, és csak tudományos eredményekre épül, így korrekt véleményeket tud megfogalmazni. A legkorszerűbb vizsgálati módszerekkel kimutatott eredmények számos további kérdést vetnek fel, de mivel egzakt következtetésekről van szó, nem érdemes minősíteni, legfeljebb vitatkozni vele” – zárta a tájékoztatót a miniszter.

(Nyitókép: Munkácsy Mihály – Honfoglalás (colored). Forrás: wikipedia.org)