Egyre kínosabb a helyzet: előkerült egy dokumentum, ami igazolja, hogy hazudott Magyar Péter (VIDEÓ)
Bizonyítékkal állt elő a Fidelitas elnöke.
Ki maradt mára Horn Gyula és Gyurcsány Ferenc egykori pártja mellett? Hová lett az MSZP egykor népes szavazótábora? Kik pártoltak el tőle és miért? Utánajártunk.
A bűvös 5 százalék alatt lenne egy mostani parlamenti választáson az MSZP-Párbeszéd szövetség a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatása szerint, azaz a pártszövetség
esetleges képviselőik pedig nem alakíthatnának frakciót.
A felmérés szerint az önkormányzati választáson közös jelölteket állító ellenzéki pártok (Momentum, DK, Jobbik, MSZP-P, LMP) összességében 43 százalékon állnak. Az ellenzéki pártok külön indulása esetén a Fidesz-KDNP 51 százalékot szerezne, azonban ha a Jobbiktól a DK-ig tartó közös lista lenne ellenzéki oldalon, akkor akár 56 százalékot is elérhetnének a kormánypártok.
2011 májusában az MSZP a Nézőpont Intézet adatai alapján 18 százalékon állt, 2018-ban 12 százalékot értek el (a Párbeszéddel közösen), jelenleg pedig 4 százalékos szinten vannak (a Párbeszéddel együtt).
Vajon hogyan alakult az MSZP tábora az előző években, s kik szavaznak még az egykor meghatározó erejű, mára összezsugorodott pártra, a valamikor 800 ezer tagot számláló MSZMP utódjára?
Az MSZP az országgyűlési választásokon
Nézzük, 1990 óta hogyan szerepeltek a szocialisták a különféle választásokon! A rendszerváltáskori első szabad választásokon, 1990-ben az MSZMP-utódpárt érthető módon leszerepelt: 535 ezren szavaztak rá az első, és 216 ezren a második fordulóban, ami 10,9, illetve 6,3 százalékot jelentett. A parlamenti mandátumoknak a 8,5 százalékra, 33 szék került a párthoz a 386-ból.
1994-ben viszont jött a nagy visszatérés: az első körben majdnem 1,8 millióan (33 százalék), a másodikban még többen, 1,9 milliónál is többen szavaztak a szocialistákra (45 százalék),
206 képviselői hely (ennek ellenére kétharmados koalíciót alakított az SZDSZ-szel, pedig eme abszolút többséggel egyedül is kormányozhatott volna).
1998-ra némileg csökkent az MSZP táborának nagysága: több mint 1,4 millióan szavaztak rá (32 százalék) az első fordulóban, míg a második fordulóban majdnem 40 százalékot kapott, ami majdnem 35 százalékot, 134 széket jelentett a parlamentben.
2002-ben aztán hatalmasat nőtt a szocialisták szavazótábora: 2,36 millióan támogatták az első fordulóban (42 százalék), és kétmillióan a másodikban (46 százalék). A parlamentben ez 46 százalékot, 178 széket hozott neki.
A 2006-os parlamenti választások első fordulójában érte el az MSZP történelme legnagyobb támogatottságát:
A második fordulóban már csak 1,5 millióan szavaztak rá, de ez is 46 százalékos támogatottságot jelentett. A parlamenti patkó 49 százaléka került a párthoz: 190 képviselői hely.
A 2002-2010 közti időszak viszont igen elhasználta a pártot: 2010-ben egymillió alá esett a támogatottsága, 990 ezer környékére az első fordulóban (19 százalék), és még lejjebb, 326 ezerre a másodikban (28 százalék). Mindez az Országgyűlésben 15 százalékra, 59 helyre volt elég.
2014-ben már egyfordulós volt az országgyűlési választás. Ekkor az MSZP 25,6 százalékot ért el, azaz 1,3 millióan szavaztak rá, ami a parlamenti helyek 14 százalékát, 29 széket jelentett. 2018-ban pedig 12 százalék, 682 ezer ember támogatta a szocialistákat, ami a parlamenti patkó 8 százalékára, 16 helyre volt elég.
Esések és remények
1994-től 2008-ig az MSZP egyértelműen néppárt volt.
azaz jellemzően a rendszerváltás vesztesei, illetve legnagyobb nyertesei szavaztak rájuk.
Tudvalevő azonban, hogy a követendő gazdaságpolitika ügyében mindig is vitái voltak a pártnak egyrészt állandó koalíciós partnerével, az SZDSZ-szel, másrészt a balliberális értelmiséggel. Ez végül oda vezetett, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon a 2008-as válságkezelés idején felmondta a szocialisták és járadékokkal ellátott szavazóik közötti kompromisszumot. Ennek következtében 2010-re az MSZP támogatottsága 20 százalékra esett.
A pártot Mesterházy Attila próbálta visszaépíteni, akinek voltak is a „körúton belüli értelmiséget” kritizáló mondatai, s 2012-re 30 százalék környékére vitte fel a pártot, de a balliberális elitet nem sikerült megnyernie. Attól kezdve pedig, hogy a párt környékén 2012 őszén feltűnt Bajnai Gordon, újra gyengülés következett. Ekkoriban rossz idők jártak a szocialistákra:
illetve 2014 elején a Simon-ügy. Végül a balliberális összefogás 2014 tavaszán mindössze 26 százalékot szerzett a választáson.
Az MSZP-n belül is tisztában voltak azzal, hogy valami nagyon baj van, s így vita indult az MSZP-ben a Jobbikkal való viszonyról, a rendpártiságról, a liberálisokkal ápolt régi kapcsolatokról és a vidék lehetséges megszólításáról. A pártnak ugyan volt jól kiépített vidéki struktúrája, de a balliberális értelmiség sosem tudta megszólítani a vidéket.
2014 májusában aztán a párt 11 százalékos eredményt érte el, ami nagy csalódást okozott, Mesterházy távozott az elnöki posztról. A párt Nyugat-Dunántúlon, Pest és Fejér megyében átlag alatt, Észak-Magyarországon, Szabolcsban és legfőképpen Csongrádban viszont átlag felett szerepelt.
Az elnöki széket Tóbiás József foglalta el, és az ő elnöksége idején valamelyest sikerült konszolidálni a párt helyzetét: amikor 2016 júniusában leváltották, a Nézőpontnál a párt 16 százalékon állt. Ezután Botka László szegedi polgármester 2017 januári kormányfőjelöltté választásával az MSZP némileg erősödő pályára állt. 2017 áprilisában az MSZP-nek nagyjából a 2010-es szintre, azaz 20 százalék közelébe sikerült visszaerősödni. Botka László népszerűsége ennél ekkoriban valamivel magasabb volt.
Kikből állt ez a 20 százalékos tábor? A szocialisták ekkoriban különösen a nyugdíjasok, az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők körében és a fővárosban voltak sikeresek,
Gyorsuló zuhanás
Ettől kezdve az MSZP megindult lefelé a lejtőn. 2017 május végén Botka László kerítésbontási terveiről nyilatkozott a Reutersnek. Ez rossz húzás volt, állásontja ugyanis az MSZP-szavazók körében is népszerűtlen volt, s mindezt tetézték a gazdagodásával kapcsolatos felvetések. Így kormányfői reményei 2017 őszére szertefoszlottak. Botka után az MSZP kormányfőjelöltje Karácsony Gergely, azaz a szövetséges Párbeszéd társelnöke lett, ami egyértelműen presztízsveszteség volt.
Karácsonnyal az élen a 2018-as MSZP-P közös lista belföldön 12,4, összességében 11,9 százalékos eredményt ért el. Budapesten ez 18, a megyei jogú városokban 14 százalékot jelentett. A Medián választási kutatásából kiderült azonban, hogy 30 alatt mindössze 6, 60 év felett viszont 22 százalékot kapott az MSZP-P lista.
A szocialisták népszerűsége az ezt követő egy évben stagnált, majd az EP-választás előtti hónapban zuhanni kezdett. Az EP-voksolás óriási kudarc volt, a szocialisták csak 6,6 százalékot értek el. A párt a községekben 5 százalék alá került, míg a fővárosban 9 százalékot szerzett. Különösen fájó volt, hogy egy ekkori háttérkutatás szerint
Tudomásunk szerint az MSZP-t a következő hónapokban már több nagyvárosban is az 5 százalékos küszöb környékén, esetenként az alatt mérték. A párt számára létkérdés volt a baloldali összefogás az önkormányzati voksoláson.
Míg 2019 őszén több fővárosi kerületben és megyei jogú városban győzött az MSZP-s (közös) polgármester-jelölt, így Salgótarjánt és Szegedet megtartották, Szombathelyt pedig megszerezték, a megyei közgyűlésekben ismét katasztrofálisan szerepeltek. Önállóan csak Csongrádban értek el 10 százalék feletti eredményt.
Az MSZP vidéki infrastruktúrája végelgyengülésben van, országos pártként a létük megkérdőjeleződött. Akinek ugyanis nincs infrastruktúrája, az nem nagyon éri el a vidéki szavazókat. A pártot a voksolás után elhagyta Botka László, majd két győztes kerületi polgármester is.
Jelenleg, a tisztújítás előtt az MSZP támogatottsága több mérés szerint is 5 százalék alatt van. A párt megint kényszerhelyzetben van,
Kik hagyták ott a szocialistákat?
Az MSZP már nem mondható az idősek pártjának. Míg 2011-ben még 42, 2018-ban 48, addig idén már csak a tábor 18 százaléka 60 évnél idősebb. Mindez azt jelzi, hogy az idősek jelentős tömegei hagyták el a pártot.
Azonban nem csak az idősek, hanem a diplomások is elpártoltak az MSZP-től. 2011-ben a párt szimpatizánsainak 14, 2018-ban 26, idén viszont már csak 6 százaléka rendelkezik diplomával. Viszont több mint kétharmaduk érettségivel sem (69 százalék).
Érdekes, hogy 2011-ben még több férfi szocialista szimpatizáns volt, mint nő (53-47), jelenleg viszont már az MSZP-tábor közel kétharmada nőkből áll (64-36 százalék).
A településtípus szerinti megoszlás esetében az érdekesség az, hogy szinte alig változott az utóbbi 10 évben: táboruk 15 százaléka fővárosi, de a kisebb településekről is 29 százaléknyi MSZP-szimpatizáns jön.
Miért változott az MSZP tábora?
A pártra és annak szavazótáborára a legnagyobb hatást egyértelműen a pártból kiváló, majd a saját pártját megszervező Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció jelentette – ennek tudható be az idősek kihátrálása is a párt mögül. Ugyanis
s ennek kicsúcsosodása a 2019-es EP-választás volt. Tetézi a dolgokat, hogy az ellenzéki táboron belül egyébként is jelentős az átszavazási hajlandóság a pártok között, ez pedig kiemelten igaz az MSZP és a DK esetében.
Míg az idősek a DK-hoz pártoltak, a fiatalok potenciális MSZP-szavazó rétege a Momentumban talált politikai otthonra.
Az európai parlamenti választások tehát duplán fontos fordulópontot jelentettek az MSZP számára, hiszen ekkor mutatkozott először jelentős előny Gyurcsány Ferenc pártja javára és a szocialisták hátrányára. Valószínűleg ekkor sokan szavaztak a DK-ra pillanatnyi, akár rövidtávú tényezők hatására, az EP-kampánynak, vagy Dobrev Klára szerepeltetésének köszönhetően olyan szocialisták is, akik egyébként nyitottak lennének továbbra is egy erős MSZP irányába.
Azonban az EP-választás megmutatta, hogy a DK már erősebb az MSZP-nél, így
Ma az MSZP-re főleg azok szavaznak, akik az egykori tábor keménymagját alkotják, s akiket valamiféle termék nélküli márkahűség jellemez: tűzön-vizen át az MSZP-vel tartanak, történjék akármi is.
Az MSZP jelentős problémákkal küzd, amiben bizonyára nem lesz segítségükre az, hogy korábbi masszív táboruk immár elsősorban nem velük szimpatizál. Ha nem fog bekövetkezni jelentős változás az MSZP-n belül, akkor könnyen a süllyesztőbe kerülhetnek; azonban nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az ellenzéki tábor egy jelentős része bármely párt irányába nyitott, így egy drasztikus változással akár régi szavazói visszacsábítása sem lehetetlen a szocialista párt számára.