Történelmi zöld fordulat az uniós energiapiacon?

Nemrég közölte éves jelentését az EMBER nevű, nemzetközi energiapiaccal foglalkozó think-tank. A jelentés szerint az Európai Unió szimbolikus és egyben történelmi fordulatot tudhat magáénak az energiapiacon: először vették át a vezetést a megújuló energiaforrások az európai villamosenergia-termelésben. A jelentés lényegi elemeinek szemléje után Tóth Edinát, a Fidesz EP-képviselőjét kérdeztük a régiónkra vonatkozó meglátásairól és a közép-európai, valamint magyarországi zöld fordulatról. 

Az idei jelentés négy fő elemet emel ki, amelyek a jövőben meghatározhatják az uniós energiapiac alakulását és forradalmi változásokat vetítenek előre. A zöld fordulat az energiapiacon ugyanis, a kezdeti szkeptikus hangok ellenére, valóban bekövetkezhet a kontinensen, a mostani trendek pedig akár gyorsíthatnak is a folyamatokon. 

Az első – és talán legfontosabb – momentum, hogy

A szén, a földgáz és az olaj eddigi uralmát a nap- és szélenergia törte meg, utat mutatva ezzel a jövőbeli fejlesztéseknek. 2020 első felében a megújuló energiaforrások az EU27 villamos energiájának 40%-át termelték, míg a fosszilis tüzelőanyagok 34%-ot tettek ki.

Ezzel párhuzamosan nem maradt el a fejlesztés és beruházás sem, hiszen a megújuló energiaforrások által termelt energia 11 százalékkal emelkedett. Ez nagyrészt az új szél- és napenergia-létesítményeknek, valamint a kedvező időjárási feltételeknek köszönhető. Önmagában a szél és a nap a teljes villamosenergia-termelés 21 százalékát adta, a versenyben pedig élen jár Dánia 64 százalékkal, Írország 49 százalékkal és Németország 42 százalékkal. Noha a villamosenergia-hálózatok jól megbirkóztak a rekord szél- és napenergia-penetrációval, a negatív árak rámutatnak a kínálat és a kereslet rugalmasságára, amelyet kezelni kell.

A zöld történelmi zöld fordulat vesztesei természetesen a fosszilis tüzelőanyagok, amelyek szerepe az uniós energiamixben 18 százalékkal csökkent. A fosszilis energia két fronton is veszített: nem tett neki jót a megújuló energiatermelés növekedése, valamint a villamosenergia-igény 7 százalékos csökkenése sem, amelynek oka a globális járvány és a pandémia által kiváltott kisebb kereslet. Az év első felében

A szén bezuhanása mellett a földgázalapú termelés is 6 százalékkal esett, jelezve, hogy 2019-ben a gázfelhasználás tetőzhetett és a jövőben a szénerőművek bezárása miatt kieső mennyiséget nem gázerőművekben, hanem a megújuló energiaforrásokkal termelhetik meg. 

A fordulat legnagyobb elszenvedője Németország volt, ahol a megtermelt energiamennyiség tekintetében következett be a legnagyobb visszaesés: 31 terawattóra, ami -39 százaléknak felel meg. Ezzel a zuhanással

 és az EU27-ben az első helyen áll a széntüzelésű villamosenergia előállítás területén Németország után. A legtöbb ország, beleértve Németországot, már tervezi a szénenergia fokozatos visszaszorítását, azonban Lengyelország még nem rendelkezik efféle tervvel – talán a jövőben várható fordulat! 

***

Miként vélekedik a szimbolikus zöld fordulatról? Milyen perspektívákat lát Közép-Európa számára a zöldenergia uralta jövőbeli uniós piacon? – kérdezzük Tóth Edinát.

Napjaink legnagyobb kihívása és egyben legnagyobb lehetősége is, hogy Európa 2050-re a világon elsőként klímasemleges kontinenssé váljon. Közép-Európában a megújuló energiaforrások alkalmazása várhatóan biztonságosabb energiaellátáshoz, az energiaellátás nagyobb diverzifikációjához, kisebb légszennyezettséghez, valamint – a környezetvédelemmel és a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó ágazatokban – munkahelyteremtési lehetőségekhez fog vezetni, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésén keresztül az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a zöld fordulatot is segíti. A közép-európai országok az unió kitűzött céljaival többnyire egyetértenek, mert ehhez megvan a cselekvési terv, és reményeink szerint elérhetőek lesznek a vállalások teljesítéséhez szükséges források is. Magyarországnak egyébként az uniós törekvésekhez képest is ambiciózusabb az elköteleződése, hogy

ezt a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével és a nukleáris kapacitások szinten tartásával kívánjuk elérni. 

Az EMBER jelentése szerint a szénerőművek bezárása nem dobja meg a földgáz iránti keresletet, mivel feltételezhetően a fogyasztás 2019-ben tetőzött. Milyen hatással van ez hazánkra, valamint az orosz gázimporttól függő régiónkra? 

Mivel az unióban több mint kétszáz szénerőmű működik, ezért nagyon fontos, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, melyek által a tagállamok a szénerőműveik bezárását vagy átalakítását követően is fenntartható, klímabarát módon tudjanak beruházni. Az EU méltányos átállást támogató alapja mozgósíthatja az uniós forrásokat, és olyan keretrendszert alakíthat ki, amely elősegíti és ösztönzi a klímasemleges, zöld és versenyképes gazdaságra való átálláshoz szükséges köz- és magánberuházások létrejöttét. Magyarország stratégiai céljai között szerepel az ország energiaimport-függőségének a csökkentése a hazai szénhidrogén- és megújuló erőforrások intenzívebb hasznosításával, a régiós áram és gázpiaci integrációk erősítése, valamint a földgáztárolói kapacitások jobb kihasználása révén.

a nem konvencionális (palagáz, homokgáz) kitermelés ösztönzéseivel, hiszen akár 1500 milliárd köbméteres földgázkészlet is kiaknázható lehetne hazánkban. 2030-ra évi közel 35 millió köbméter itthoni földgázra számítunk. A gázzal kapcsolatban fontos szempont a takarékoskodás is, a tervek szerint megfelelő energiahatékonysági intézkedésekkel teljes gázfogyasztásunk a jelenlegi évi 10 milliárd köbméterről 2030-ra közel 8,7 milliárd köbméterre csökkenhet. Ebben fontos szerep jut a fűtési célú gázfogyasztás csökkentésének, ami egyrészt a korszerű, más energiaforrással dolgozó zöld távhőrendszerekkel, másrészt energiahatékony lakóépületekkel érhető el. Szükség is van rá, hiszen jelenleg a magyar háztartások energiafelhasználásának háromnegyedét a fűtés teszi ki, ami döntően földgázalapon biztosított, az országos gázfelhasználás közel fele ugyanis lakossági felhasználás. 

Hazánkban a nap- és szélenergia együtt nem egészen 7,4 százalékkal részesedett a termelésből az idei első félévben a tavalyi egész évi átlagosan 4,95 százalékhoz képest, míg a megújulók összesen közel 12,5 százalékos súllyal képviseltették magukat a hazai áramtermelésben a 2019 egészében regisztrált 11,85 százalékot követően – a Mavir honlapján található adatokat a Portfolio összegezte. Ön egy januári Mandiner interjúban azt nyilatkozta, hogy Magyarország a klímabajnokok közé tartozik. A fenti adatok függvényében elmondható ez? Érdemes lehet a zöld fordulatot jobban ösztönözni a jövőben? 

A megújuló alapú energia felhasználás ösztönzésének szándéka már korábban is az Unió energetikai törekvései közé tartozott. Továbbra is úgy vélem, hogy a zöld fordulatért azonban nem szavakkal, hanem cselekvéssel lehet fellépni – s a magyar kormány így is tesz. A megfelelő ösztönzés valóban fontos:

a megújuló energiahordozó felhasználás növeléséhez, ami hozzájárul a megújuló technológiák és alkalmazásuk terjedéséhez, e technológiák hatékonyságának javításához, valamint társadalmi elismertetéséhez, népszerűsítéséhez elsődlegesen a piaci eszközökre, illetve a versenyre alapozva.

Kedvező a megítélése az új magyar megújuló energia támogatási rendszernek, belföldön és külföldön egyaránt. Milyen lehetőségeket tud nyújtani az új rendszer az egyszerű embereknek? Mi a cél az új támogatási rendszerrel? 

A magyar kormány többlet terhek helyett inkább az ösztönzést részesíti előnyben egy olyan támogatási rendszeren keresztül, melynek célja a tiszta, okos és megfizethető energetikai szolgáltatások biztosítása a magyar fogyasztók számára. Kiemelt célkitűzéseink továbbá az energiaellátás biztonságának megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, az energiaszektor klímabarát átalakítása, a gazdaságfejlesztési jelentőségű innovációs lehetőségek ösztönzése. E célokat a kormány különböző programok mentén szeretné elérni úgy, hogy középpontba helyezi a fogyasztót, klímabarát módon alakítja át az energiaszektort és támogatja az energetikai innovációkat.

A görbEUborka a Mandiner európai uniós történésekkel foglalkozó rovata. Pletykák, történeteket, elemzések, botrányok, hírek Brüsszelből, amik felrázhatják a magyar hétköznapokat is! Kattints a rovat összes cikkéért.

Nyitókép: Épülő napelempark a Zala megyei Bocfölde határában 2020. február 12-én. Az ország egyik legnagyobb, 54 hektáron elterülő, 24 megawatt teljesítményű erőműje körülbelül 15 ezer család teljes éves villamosenergia-fogyasztását tudja fedezni. Az erőmű várhatóan a tavasszal már termelni fog. MTI/Varga György