Buda Gardens: cserbenhagyja a lakókat a baloldali önkormányzat?

Az elmúlt években többször megjelent a sajtóban a Feneketlen-tó melletti volt ÉMI-telekre tervezett, Buda Gardens névre hallgató óriásberuházás ügye, ami ellen környékbeli – szentimrevárosi és gellérthegyi – civilek emelték fel a szavukat. Az érintett, nagyjából 12,5 ezer négyzetméteres ipari terület légvonalban legalább 300 méterre van a Feneketlen-tótól, onnan nézve el is takarja a Hotel Flamenco épülete. Az új terv szerint lakóépület helyett egy irodaház épül majd a telken. Hosszú ideje egyeztetések folynak az ügyben a lakók érdekvédelmi szervezetével, a Szentimrevárosért Mozgalommal. 

Vállalások a kampány idején

A 2019-es önkormányzati választás előtt a helyi, akkor még ellenzékben lévő baloldal a Szentimrevárosért Mozgalom kezdeményezésére írásban vállalta, hogy a volt ÉMI-telek beépítése nem haladja majd meg a Diószegi úti lakóépületek magasságát, illetve, hogy a túlzsúfolt Diószegi úti játszóteret a kétszeresére növelik. Az azóta megválasztott új ellenzéki városvezetés azonban annak ellenére, hogy a kampányban hangzatos ígéreteket tett arra, hogy olyan új szabályozást szeretne, amely a lakosság érdekeit tartja szem előtt,

Az 2019-es őszi kampány során többek között a DK-s László Imre is aláírta a Szentimrevárosért Mozgalom felé azt a nyilatkozatot, ami a telek beépítésével kapcsolatos vállalásokat tartalmazta a játszótér és a fák megőrzése érdekében. „A volt ÉMI-telek beépítése a Diószegi úti lakóépületek magasságát és sűrűségét ne haladja meg, a túlzsúfolt Diószegi úti játszóteret a kétszeresére növeljük akár kisajátítás árán is, korlátozzuk az új parkolók építését” – hangzott a DK-s polgármester ígérete. „Egyetértünk az Önök által megfogalmazottakkal. Az okmányt a terület kapcsán érintett két képviselőjelölt és jómagam írtam alá. Én személyesen is kötelezettséget vállalok mindazért, amivel hozzánk fordultak.”

Közvetlenül a választások után az új kerületi vezetés ismét elővette a követeléseket, László Imre frissen megválasztott polgármester megint a támogatásáról biztosította a mozgalmat, ők pedig felajánlották szakmai segítségüket. „Most mégis vészjelzést kell leadnunk, ugyanis fordulóponthoz érkeztünk a volt ÉMI-telken tervezett Buda Gardens-projekt ügyében!” – jelezték a bizalmukban megrendült civilek.

László Imre polgármester (DK) és Orosz Anna alpolgármester (Momentum)

A tárgyalások

Idén februárban a civil szervezet a befektetők jelenlétében tárgyalt az önkormányzat vezetésével. Ekkor a befektetők vállalták, hogy két hét alatt új beépítési javaslatot dolgoznak ki, és úgy tűnt, ez érdemi előrelépéshez vezethet. Ám a rendelkezésükre álló időt felélték, és a mozgalom csak májusban kapta kézhez a terveket. „Ezzel lényegében kész helyzetet teremtettek. Így velük tovább nem kívántunk tárgyalni. Terveiket – engedményeik ellenére – még mindig túlméretezettnek tartottuk" – írta a Szentimrevárosért Mozgalom.

Két hónappal ezelőtt László Imre jelezte a civilek felé, hogy az önkormányzat túl szigorú szabályozása esetén a befektető anyagi követelésekkel állhat elő kártérítés címén. A polgármester arra hivatkozott, hogy az önkormányzat pénzügyi mozgásterét viszont beszűkítették az elmúlt hónapok kormányzati intézkedései, így emiatt

Az egyeztetések során az önkormányzat 40%-kal csökkentette a maximális építhető területet,15%-kal feljebb alkudták a zöld terület nagyságát, illetve az épület magasságot is csökkentették, ugyanakkor ezek az értékek még mindig elmaradnak azoktól az elvárásoktól, melyeket a civilek támasztottak. „Mivel az eredeti építési szabályzat 2015-ben, az előző vezetés alatt született, ami kevesebb mint hét éve történt, ezért bármi nemű szigorítás az építési szabályzatban kártalanítási perhez vezethet, hiszen a tulajdonosnak így kevesebb haszna származik, ezért minden méter, amit csökkentünk az építési szabályzatban, az utána egy kártalanítási per során százmilliókban vagy milliárd forintban csapódhat le az önkormányzatnál” – nyilatkozta Orosz Anna alpolgármester a kerületi építési szabályzat körüli egyeztetések ügyében szervezett lakossági fórumon.

Később László Imre olyan kompromisszumos javaslatot várt a civilektől, amely még elfogadható számunkra. A csoport azonnal konstruktív beépítési javaslatot dolgozott ki az építési hely olyan kijelölésével, hogy a Diószegi-park gesztenyefasorának kellő védőtávolsága legyen, továbbá a beépítés a lehető legtöbb teljes értékű zöldterületet hagyja szabadon. Ragaszkodtak az 1,6-os szintterületi mutatóhoz, a 40 százalékos felszín feletti- és 50 százalékos felszín alatti beépítettséghez, és ahhoz, hogy az ígéretek szerint a játszótér felőli oldalkert nagysága 15 méter helyett a duplája, azaz 30 méter legyen.

Az ÉMI-telek (Forrás: Újbuda.hu)

A befektetőkkel való tárgyaláson azonban – ahová a civilek már úgy mentek el, hogy további alkuknak nincs helye – a befektetők nem fogadták el a javaslataikat, jelezték, hogy 1,9-es szintterületi mutató és 50 százalékos beépítettség alá nem kívánnak menni. „Zárt, belsőudvaros, a telekhatárt követő keretes beépítésben gondolkoznak, mely veszélyezteti a gesztenyefasort is, és kevés összefüggő zöldterületet hagy meg. (A fák védőtávolságának megállapítására eddig semmilyen vizsgálat nem készült.)” – állítja a mozgalom, ami szerint a befektetői álláspont elfogadhatatlan. További engedményekre nem látnak lehetőséget,

Be nem tartott ígéretek

„A kerületi vezetés éppen az írásban tett ígéretét tervezi nemes egyszerűséggel megszegni, ráadásul cinikus és hazug módon teszi ezt úgy, mintha a civilekkel egyetértésben fogadnák el az új építési szabályzatot, holott ennek szöges ellentéte zajlik” – fogalmazta meg közösségi oldalán Lengyel Domokos zöld-aktivista, a Centrumban Egyesület volt 11. kerületi polgármesterjelöltje.

László Imre polgármester Facebookon közzétett nyilatkozata ugyanis azt a látszatot kelti, mintha a Szentimrevárosért Mozgalom egyetértésével hozta volna meg döntését, mely szerint a beépítés mértékét 1,8-as szintterületi mutatóban kívánják az új szabályozásban megállapítani. Az önkormányzat döntése 23 ezer négyzetméteres épületet eredményez (irodaház-funkcióhoz tartozó kétszintes mélygarázzsal), vagyis az eredeti választási ígéretet nyolcezer négyzetméter alapterülettel túllépő irodaház építéséről sikerként tájékoztat a közlemény. „Ezért ezúton is kénytelenek vagyunk megerősíteni, hogy az elképzelésekben szereplő, környezetére érzéketlen beépítéstervezet még mindig jelentősen nagyobb épületet eredményez, mint amit a környezet adottsága és arculata megenged!” – írja a civil szervezet.

„A Mozgalom mögé bújni nagyon nem tisztességes akkor, amikor ők maximum 1,6-os mutatót követeltek, és már az is nagy kompromisszum az 1,2-höz képest! Ez itt 1,8! A játszótér növelését is megígérték, s a nagy léptékű beruházás csökkentését is!” – fogalmaz egy helyi a polgármester posztja alatt.

Újbuda Önkormányzatának ábrája a Buda Gardens szabályozásról

A mozgalom ezt követően nyomatékosan felhívta a zöld programot hirdető vezetés figyelmét arra, hogy az önkormányzat által támogatott beépítési javaslat komolyan veszélyezteti a korábban figyelemre sem méltatott meghatározó gesztenyefasort. A játszótér fasorain jelenleg nincs védettség, és a kerítés mentén húzódó hatalmas gesztenyefasor védőtávolsága sincs meghatározva. Szintén aggodalommal tölti el a környék lakóit, hogy az eddigi beépítési vázlaton a telek megőrzendő értékes fái sem jelentek meg adottságként.

„Az építési helyet 30 méterrel javasoltuk elhúzni a játszótértől, hogy e fákat a tervezett kétszintes mélygarázsépítés közbeni és utáni káros következményektől megóvjuk, és a tervezett irodaház és a játszótér között kellő, teljes értékű zöldfelületi védősáv alakulhasson ki.

az előző kerületi vezetéshez hasonlóan, már csak funkcióinak bővítéséről szól a vállalás” – állítja a szervezet.

Parkolás: nesze semmi, fogd meg jól?

„További kiemelkedő eredmény, hogy az Önkormányzat vezetése a korábbi 20-ról 35 százalékra növelte a minimális zöldfelület nagyságát, a mélygarázs parkolóhelyeinek számát pedig az eredetileg tervezett 500-ról csaknem felére, 260-ra csökkentette” – olvasható az önkormányzat sajtóközleményében. A lakók azonban tartanak attól, hogy a kevesebb autó a mélygarázsban nem jelent-e majd gondot a felszínen, a környék utcái ugyanis már most tele vannak. Félnek attól, hogy az óriásberuházás teljes közlekedési káoszt fog okozni a Bocskai-, Karolina-, Villányi-, Fadrusz- és a Bartók Béla utak által körbezárt területen. Úgy látják, nem lesz megoldható megnyugtatóan a sok, mélygarázsba érkező és távozó autó elvezetése.

„Teljesen le vagyok döbbenve, hogy a létező legrosszabb beépítést választották. Amennyiben az új tervek szerint itt nem lakóépület, hanem egy 26 ezer négyzetméteres irodaépület készül, akkor ha 20 négyzetmétert számolok egy irodára, az nagyjából 3000 ember. Hogy jön be ide 500 vagy 1000 autó?

Sem a Villányin, sem a Bocskain, sem a merőleges Dávid Ferencen, ráadásul Karácsony Gergely főpolgármester intézkedése által már csak egy autózható sáv van – sorolta H. György a Buda Gardens fejlesztési területet is magába foglaló KÉSZ 2. ütem partnerségi egyeztetésének keretében szervezett főépítészi fórumon.  – Nem beszélve arról, hogy itt a tűzoltóság. Ha történik egy tömegkatasztrófa mondjuk a Ménesin, vagy a Somlói úton, hogy mennek oda az autók? Fizikai képtelenség, pláne, ha visszaáll a vírus előtti állapot és több busz parkol majd, akkor hogy gondolják, hogy ide még ezer autót szeretnének?”

Orosz Anna elmondása szerint azonban „a Diószegi út kiválóan megközelíthető tömegközlekedéssel vagy kerékpárral, a cél az, hogy ne autóval járjanak ide az emberek, egyébként pedig hamarosan fizetős lesz a parkolás a környéken, ami csökkenteni fogja a felszínen parkoló autók arányát”.

A lakók játszóteret, óvodát és iskolát szeretnének

H. György – aki egyébként az ÉMI-telek szomszédságában lakik – a parkoláson kívül még számos dolgot kifogásolt. Az egyik a telekhatár. Elmondása szerint ugyanis a jelenlegi telekhatár (azaz ahol a kerítés húzódik) nem egyezik a térképen jelzettel. A lakó kifejtette, hogy az egyik kerítés három méternél van, a másik – a Henkelnél – pedig két méter 30 centinél. „Valaki ezt így határozta meg. Ezt kérjük visszaállítani! Kérjük a kilenc métert, ahogy a régi terveken szerepel. Az itt lévők nagy része tudja, hogy hol volt a régi telehatár. Vagy állítsák vissza, vagy fizessék ki piaci áron azt a hat méterszer 75 métert, mert a 24-es számú épület és az ÉMI-telek 75 méter hosszan határos egymással” – szögezte le.

A másik, amire kitért, az óvoda kérdése, hiszen „állítólag a jelenlegi polgármester úr azt ígérte, hogy óvodaférőhely-bővítés történik. A Villányi út 20-30. szám közti épület öt épülettömböt tartalmaz. 200 lakás, 100 fiatal, 200 gyerek. Jó lenne nem fordítva ülni a lovon. Önök vannak értünk, és nem fordítva. Legyen játszótér, óvoda, iskola, de semmiképpen se lakóépület vagy irodaépület ezer autóval” – tette hozzá.

Schreffer János főépítész és Orosz Anna alpolgármester a lakossági fórumon

Régi rossz emlékek

A fórumon még számos egyéb érdekes kérdés került a felszínre. A találkozón egyébként Orosz Anna városfejlesztésért felelős alpolgármester, Schreffer János főépítész, Bódis Csaba, a Főépítészi Igazgatóság osztályvezetője és a terv két készítője, Kerekes György és Verebély-Pap Tibor válaszolt a felmerülő kérdésekre és aggályokra. A befektető és a fejlesztő részéről nem volt képviselet. Orosz Anna elmondta, hogy a mostani vezetés megörökölte ezt a problémát az előzőtől, annak minden nyűgével-bajával. Úgy fogalmazott, az eredetihez képest mégis egy olyan tervet sikerült most elkészíteniük, ami „nem fogja agyonnyomni a környéket”, és amennyire csak lehet figyelembe veszi, hogy a szóban forgó terület egy nyugodt, zöld, családias környezet.

T. János, a környék egyik lakója szerint két irányból érdemes megközelíteni a problémát. Az egyik az eladás, ami már önmagában hiba volt. Az előző vezetés hibája. A másik pedig a megvalósítás. „Ez most van. Ez az önök felelőssége. Ez két külön dolog. A lakosság nem tudja, hogy mi vár rá. Egyszer már volt egy rossz példa, talán emlékeznek a Framenco-szálló esetére a szocializmusból. Felépítették ide ezt a szörnyet, ami elvette a panorámát az egész térségben. Valószínűleg akkor is ilyen öltönyös, intelligens urak hivatkoztak a mutatókra és a szabályozásra, kellemes, nyájas hangon. Ez még nagyobb lesz. Az igazság az, hogy ennek a környéknek vége” – világított rá. „Alpolgármester asszonyt idézem, »nem fogja agyonnyomni a környéket«. Nos, de, agyonnyomja.

Egy önkormányzatnak minden eszköz megvan a kezében, hogy kompromisszumot kössön a beruházóval. Na, és a zöld terület... Önök beszélnek arról, hogy növelik a zöld területet, de ez nem dicsőséges tett, mert nem ez a baj, hanem az, hogy az épület nagy. Hatalmas nagy. Elveszi a kertváros lakosságának életterét.”

A Diószegi úti játszótér

A befektetők érdeke érvényesül

Sz. Péter, a Szentimrevárosért Mozgalom egyik tagja szintén felszólalt a találkozón, aki szerint elfogadhatatlan a játszótér felé a 16 méteres párkánymagasság, maximum 12,5 méter lehet. „Ha már az ígéretek ellenére nem vásárolnak területet a játszótér számára, akkor az építési vonal érdemi eltolásával miért nem növelik a játszótér területét? Ez nem kártalanítási kérdés, hogy az építési vonal arrébb csúszik-e vagy sem. Mi nyeltünk egy nagyot, amikor a polgármester úr kimondta az 1,8-as szintterületi mutatót, mert nem akartuk milliárdos kártalanításba hajszolni az önkormányzatot, de ha arrébb vinnék a vonalat, akkor sok szentimrevárosi lakosnak a kedvére tennének. Nem kerül egy fillérbe sem.

– tette fel a kérdést, mire Orosz Anna annyit válaszolt, hogy az új beépítésnek is lesznek zöld felületei, amelyek kapcsolódni fognak a játszótér és a környék zöld területeihez. „Tehát ilyen formán megvalósul a bővítés” – zárta rövidre az alpolgármester.

***

A helyzet jelenleg úgy áll, hogy a fórum résztvevői ígéretet tettek arra, hogy az elhangzott észrevételek, kritikák és követelések közül az arra érdemeseket megfontolják, és igyekeznek beépíteni a Kerületi Építési Szabályzatba (KÉSZ). Több lakossági fórum várhatóan már nem lesz az ügyben, és a végleges KÉSZ-t ősz elején fogják elfogadni. A civilek továbbra is minden rendelkezésre álló csatornán keresztül próbálják emlékeztetni az önkormányzati vezetést a volt ÉMI-területtel kapcsolatos korábbi vállalásaikra.