Már hat éve nyújtják be az Országgyűlés tavaszi időszakára a következő évi költségvetési törvényjavaslatot – számolt be róla a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
A tavaszi költségvetések kiállták az idő próbáját a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerint, aki a Hír Tv Magyarország élőben című műsorában péntek este elmondta: már hat éve nyújtják be az Országgyűlés tavaszi időszakára a következő évi költségvetési törvényjavaslatot. Alapvetően nem az elfogadás időpontja határozza meg a költségvetés stabilitását, betarthatóságát – mondta Banai Péter Benő, hozzáfűzve: „emlékszünk a magyar gazdaságtörténetből olyan költségvetésekre, amelyek december utolsó napjaiban lettek elfogadva, majd a végrehajtás valami teljesen mást mutatott”. Kiemelte: az elmúlt években a gazdasági növekedés úgy alakult, ahogy a kormány számolta, vagy számos esetben kedvezőbben, illetve tudták tartani a GDP-arányos államháztartás hiány 3 százalék alatti értékét. Az adósságráta pedig csökkenő pályán volt.
Reményét fejezte ki, hogy a főbb költségvetési célkitűzések 2021-ben is érvényesülni tudnak: így jövőre 4,8 százalékkal tud nőni a magyar gazdaság, a hiány szintje a 3 százalékos uniós hiánycél alatti marad. A főbb számokon belül az alapvető prioritások változatlanok a közlése szerint. A 2021-es költségvetés a gazdaságvédelem költségvetése. A gazdaságvédelmi alap összege 50 milliárd forinttal nőtt, több mint 2600 milliárd forintot, a GDP több mint 5 százalékát teszi ki – ismertette. Megmaradt a járvány elleni védekezési alap, a gazdasági növekedésnek köszönhetően a családtámogatásokra, nyugdíjakra több fog jutni a kormány számításai szerint, ahogy nőnek a kultúrára vagy a honvédelemre fordított kiadások is – mondta Banai Péter Benő. Közölte: legalább 250 milliárd forint kiadással számolnak, amelyet az új uniós program területein lehet érvényesíteni. A kisadózók tételes adója (kata) szabályainak szigorítása nyomán 40 milliárd forint többletbevétel elérésével terveznek.
Kitért arra, hogy a baloldal több mint 800 módosító indítványt nyújtott be, ezek olyan tételeket tartalmaztak, amelyek „matematikailag végrehajthatatlanok”. Ha ezeket elfogadták volna, az államháztartás hiánya 15-17 százalékra nőtt volna, ami abszurd – fogalmazott Banai Péter Benő. Az államtitkár elmondta: az ideinél több mint 120 milliárd forinttal növeli az önkormányzatok támogatását a jövő évi költségvetés. A kötelező önkormányzati feladatok finanszírozását megemelték. A szolidaritási hozzájárulás rendszerével kiegyenlítik a gazdagabb és a szegényebb önkormányzatok közötti egyenlőtlenségeket, mert országon belül esetenként négyszeres különbség is előfordul az iparűzési adóbevételek mértékében az egyes települések között – mondta.
(MTI)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Valaki szóljon neki, hogy nyílt lapokkal nem igazán jó pókerezni.
Most az Európai Unió térfelén pattog a labda.
A hároméves költségvetési terv 2026-ra és 2027-re enyhe csökkentést irányoz elő a katonai kiadásokban.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
A 2025-ös büdzsé az új lehetőségek, az új gazdaságpolitika és a béke költségvetése lehet Varga Mihály pénzügyminiszter szerint.
A Ferencváros a legjobb formában lévő labdarúgója, az Európa-liga jelenlegi gólkirálya, Varga Barnabás nélkül lép pályára – és készül újabb bravúrra – csütörtökön a görög PAOK otthonában. Több mint 184 millió forint és a 16 közé jutás a tét Szalonikiben.
Most, hogy egy ismeretlen nő 20 ember (!) által lájkolt posztját már sikerült tényellenőrizni, akár a Tisza-vezér állításait is szemrevételezhetné valaki. Francesca Rivafinoli írása.
