Három éve nincs költségvetése Spanyolországnak, de ez nem jogállamisági probléma

Pedro Sánchez most utazik harmadszor egy érvényes költségvetés nélküli ország fejeként nyaralni.

Már hat éve nyújtják be az Országgyűlés tavaszi időszakára a következő évi költségvetési törvényjavaslatot – számolt be róla a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
A tavaszi költségvetések kiállták az idő próbáját a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerint, aki a Hír Tv Magyarország élőben című műsorában péntek este elmondta: már hat éve nyújtják be az Országgyűlés tavaszi időszakára a következő évi költségvetési törvényjavaslatot. Alapvetően nem az elfogadás időpontja határozza meg a költségvetés stabilitását, betarthatóságát – mondta Banai Péter Benő, hozzáfűzve: „emlékszünk a magyar gazdaságtörténetből olyan költségvetésekre, amelyek december utolsó napjaiban lettek elfogadva, majd a végrehajtás valami teljesen mást mutatott”. Kiemelte: az elmúlt években a gazdasági növekedés úgy alakult, ahogy a kormány számolta, vagy számos esetben kedvezőbben, illetve tudták tartani a GDP-arányos államháztartás hiány 3 százalék alatti értékét. Az adósságráta pedig csökkenő pályán volt.
Reményét fejezte ki, hogy a főbb költségvetési célkitűzések 2021-ben is érvényesülni tudnak: így jövőre 4,8 százalékkal tud nőni a magyar gazdaság, a hiány szintje a 3 százalékos uniós hiánycél alatti marad. A főbb számokon belül az alapvető prioritások változatlanok a közlése szerint. A 2021-es költségvetés a gazdaságvédelem költségvetése. A gazdaságvédelmi alap összege 50 milliárd forinttal nőtt, több mint 2600 milliárd forintot, a GDP több mint 5 százalékát teszi ki – ismertette. Megmaradt a járvány elleni védekezési alap, a gazdasági növekedésnek köszönhetően a családtámogatásokra, nyugdíjakra több fog jutni a kormány számításai szerint, ahogy nőnek a kultúrára vagy a honvédelemre fordított kiadások is – mondta Banai Péter Benő. Közölte: legalább 250 milliárd forint kiadással számolnak, amelyet az új uniós program területein lehet érvényesíteni. A kisadózók tételes adója (kata) szabályainak szigorítása nyomán 40 milliárd forint többletbevétel elérésével terveznek.
Kitért arra, hogy a baloldal több mint 800 módosító indítványt nyújtott be, ezek olyan tételeket tartalmaztak, amelyek „matematikailag végrehajthatatlanok”. Ha ezeket elfogadták volna, az államháztartás hiánya 15-17 százalékra nőtt volna, ami abszurd – fogalmazott Banai Péter Benő. Az államtitkár elmondta: az ideinél több mint 120 milliárd forinttal növeli az önkormányzatok támogatását a jövő évi költségvetés. A kötelező önkormányzati feladatok finanszírozását megemelték. A szolidaritási hozzájárulás rendszerével kiegyenlítik a gazdagabb és a szegényebb önkormányzatok közötti egyenlőtlenségeket, mert országon belül esetenként négyszeres különbség is előfordul az iparűzési adóbevételek mértékében az egyes települések között – mondta.
(MTI)