KDNP: Biztonságos és kiegyensúlyozott gazdálkodást tesz lehetővé a büdzsé

Tóth Csaba (MSZP) szerint a jövő évi költségvetés rendkívül nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat, holott még a feladatuk is nő. Azt nevezte a büdzsé egyik legsúlyosabb hibájának, hogy nem számol az önkormányzatok kötelezettségeinek felfutásával. Közölte: míg 2010-ben a GDP 11,6 százalékával gazdálkodhattak az önkormányzatok, 2019-ben már csak 6,9 százalékkal, jövőre pedig a javaslat szerint csupán 5,9 százalékkal. Mindeközben a többi között az emelkedő közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása is többletteher számukra, de az idénről átütemezett feladatok is jövőre jelentenek majd kiadásokat. Elmondta: a szolidaritási hozzájárulási adó emelkedése és a gépjárműadó önkormányzati részének elvétele is rontja a helyzetüket, miközben az adóbeszedés önkormányzati feladat marad. A kormány időt sem adott a helyhatóságoknak arra, hogy felkészüljön erre az elvonásra. Tóth Csaba szerint mindezek miatt például a fővárosi önkormányzat a költségvetés nettó befizetőjévé válik. „Elvárjuk, hogy az önkormányzatok kapják meg a kötelező feladataik ellátásához szükséges fedezetet” – szögezte le.

Fidesz: Az eddigi legnagyobb gazdaságélénkítő csomag jön

Bánki Erik (Fidesz) közölte: három év alatt mintegy tízezermilliárd forinttal, a bruttó hazai össztermék 20 százalékával támogatja a hazai gazdaság élénkítését a kormány csomagja. Elmondta: ilyen nagyságrendű programot csak Németország és Csehország hirdetett. Annak célja a gazdaság eredményeinek megőrzése. Mélyen elkeserítőnek ítélte, hogy az ellenzék csupán kritizálta a büdzsét, holott az „történelmi léptékű”. Valamennyi magyar nevében utasította vissza Gyurcsány Ferenc (DK) „cinizmusát”. Rámutatott: több mint 156 milliárd forinttal emelkedik az ideihez képest az egészségügy büdzséje jövőre, és több mint 900 milliárddal az utolsó szocialisták által készített költségvetéshez viszonyítva.

DK: A kormány gazdasági és társadalmi rendszere megbukott 

Varju László (DK) szerint a kormány tízéves gazdasági és társadalmi rendszere megbukott. Kijelentette: a béradatok meghatározásánál nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni az öt fő alatti vállalkozások helyzetét, mert így becsapják a társadalmat. Szerinte a kormány pártállami módon hozza a döntéseket, amelyen még komoly gazdasági válsághelyzetben sem változtat. A költségvetés visszavonását kérte.

KDNP: Biztonságos és kiegyensúlyozott gazdálkodást tesz lehetővé a büdzsé 

Szászfalvi László (KDNP) azt mondta: egy biztonságos és központi költségvetési gazdálkodást tesz lehetővé a jövő évi büdzsé. Sorolta azokat a tételeket, amelyekre több áll rendelkezésre jövőre, a többi között az oktatást és az egészségügyet említette. Szólt a nemzetpolitika területén eddig hozott döntésekről, amelyekről, mint mondta, egy-egy pártot leszámítva konszenzus van. Beszélt az egyházi programokról is, és stratégiai jelentőségűnek nevezte a határon túli gazdaságfejlesztő programokat. Fontosnak ítélte a nemzetpolitikai célú turizmusfejlesztési programot, amely 2 milliárd forintos keretösszeggel indul, és rámutatott arra is: jövőre 64 milliárd forint lesz nemzetpolitikai programokra. Egyházpolitikai támogatásokról is szólt. Kiemelte az egyházi közgyűjtemények céltámogatását, a hitoktatás vagy a külhoni egyházi személyek támogatását.

LMP: Az elmúlt tíz évben nőttek a társadalmi különbségek 

Keresztes László Lóránt (LMP) kifogásolta, hogy olyan tételek szerepelnek a büdzsében, amelyeknek nem ismert a tényleges értéke. Választ várt arra, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal milyen bevételt hoz az országnak. Arról beszélt, hogy az elmúlt tíz évben nőttek a társadalmi különbségek. A kormány még odáig se jutott, hogy megállítsa a természeti erőforrások pusztulását, az éghajlatváltozást – folytatta –, a forrásokat pedig, amelyek ezeket szolgálhatnák, feléli. Hadat üzentek a tudományos életnek, a felsőoktatásnak – fogalmazott –, a jövő évi költségvetés óriási vesztese lesz a felsőoktatás. Bírálta azt is, hogy a jövőre bekövetkező piacnyitásra a helyközi közlekedésben nem készítették fel a szektort.

„Önök kiszolgáltatták az országot, kiszolgáltatták a magyar közlekedéspolitikát” – jelentette ki, hozzátéve: a jövő évi büdzséből is hiányoznak a források ahhoz, hogy megfelelő minőségű közösségi közlekedési rendszert lehessen kialakítani. Szólt az alsóbbrendű utak felújításának fontosságáról, de a vízinfrastruktúra fejlesztésének szükségességéről is. Kijelentette: 65 ezer kilométernyi vízcsőhálózat várja az azonnali felújítást, 2012 óta duplájára nőtt a meghibásodások száma.

(MTI)