John O'Sullivan: A történelem újraértelmezése enyhe kifejezés arra, ami történik

Az Egyesült Királyság éppen, hogy kezd kijönni a koronavírus okozta veszélyhelyzetből, máris új sokkhatás érte a héten: Readingben egy terrortámadás keretei közt három embert meggyilkoltak, további hármat pedig megsebesítettek. A brit rendőrség egy napig habozott, majd terrortámadásnak minősítette az esetet. Az elkövető a feltételezés szerint egy 25 éves líbiai származású férfi, akit a múltban már többször is elítéltek, illetve a támadás előtt is frissen (17 nappal korábban) szabadult a börtönből. „Egyre több brit embert tölt el aggodalommal a terrorizmus mértéke és a késeléses támadások száma, illetve, hogy egyes vezetők nem veszik mindezt elég komolyan, különösen a londoni főpolgármester” – fogalmazott John O'Sullivan, a Danube Institute elnöke a Hirado.hu kérdéseire. A szakértő szerint az ilyen esetek mindig újra és újra megindítják a migrációról szóló vitát Nagy-Britanniában.

A konzervatív újságíró, aki korábban Margaret Thatcher néhai brit kormányfő tanácsadója is volt úgy véli Boris Johnsont azért szavazták meg az emberek ilyen határozott többséggel, hogy véget vessen az ehhez hasonló eseteknek, azonban most mégis haboznak, a kormányt a határozatlanság lengi körül. „Senki sem várja azt, hogy közvetlenül egyes etnikai csoportok ellen politizáljanak” – magyarázza John O’Sullivan – „de azzal szemben egyre csak fogy és fogy a türelem, hogy a rasszizmusra és az iszlamofóbiára hivatkozva nem tesznek semmit”. O'Sullivan úgy látja a rendpárti igények fűthették azokat a tüntetéseket is, amelyek átterjedt az Egyesült Államokból Nagy-Britanniába. Az egykori tanácsadó úgy látja kezdetben spontán tüntetések alakultak ki a járványhelyzet és a korlátozások okozta elégedetlenség, majd a George Floyd-ügy miatt, melyre fokozatosan rátelepedtek a radikális baloldali szervezetek, mint az Antifa, illetve a Black Lives Matter, melynek köszönhetően irányíthatatlanná vált a helyzet.

„A faji konfliktus mindig veszélyes” – vélekedik a Danube Institute elnöke – „ártatlan emberek elleni támadásokhoz vezet, amire válaszul más ártatlan embereken állnak bosszút, és ha nem tudjuk megfékezni, az egész egy háborúvá fajul, ahol mindenki mindenki ellen van”. Ugyanakkor biztatónak nevezte a tényt, hogy a tüntetések erőszakossá tételében érdekelt Antifát többen ítélik el, mint támogatják. „Csőcselékbe verődött embereknek soha nem lehet joguk arra, hogy erőszakot alkalmazzanak, majd utána tiltakozzanak, ha a rendőrség erővel állítja meg őket” – fogalmazott. A szakértő kiemelte, hogy a rendőrségnek csak akkor szabad erőt alkalmaznia, ha úgy vélik nincsen más módja a közrend fenntartásának, ugyanakkor úgy véli a rendvédelmi szervek felszámolása csak káoszhoz vezetne. O'Sullivan a „rendőrtérdeltetésről” is elmondta a véleményét, mely szerinte csökkenti a hatóságok tekintélyét, ami pedig növeli a felfordulást.

A beszélgetés kitért a szobordöntésekre is, valamint az általános műemlék-ellenes hangulatra. Míg az Egyesült Államokban már volt, hogy napi szinten dőltek különböző szobrok – melynek várhatóan Donald Trump új elnöki rendelete vet majd véget – addig az Egyesült Királyságban inkább a vandalizmus vált jellemzővé. A hatóságok a rongálók miatt kénytelenek voltak letakarni a nácik ellen harcoló Winston Churchill, az dél-afrikai feketék egyenlő jogaiért küzdő Nelson Mandela és az India függetlenségét békés eszközökkel elérő Mahatma Gandhi szobrát is. John O'Sullivan szerint ezt nem lehet elfogadni egyfajta „új normalitásként”, hiszen minden történelmi szereplőnek, még a legtiszteletreméltóbbnak is voltak hibái, melyek felett szemet kell hunynunk. Nemrég hazánkba is elért a vandalista-hullám: ismeretlen személyek megrongálták Winston Churchill budapesti szobrát. Az emlékműre festékszóróval a „BLM” (Black Lives Matter mozgalom) rövidítést, továbbá a „náci” és a „rasszista” szavakat firkálták fel. John O'Sullivan szerint a  történelem újraértelmezése enyhe kifejezés arra, ami történt ezzel a szoborral, mely szerinte egyszerűen az ostoba rosszindulat megnyilvánulásának formája.