A nemzeti konzultáció célja, hogy az intézkedések a lehető legtöbb magyar ember érdekében történjenek

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár volt a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának vendége. Kovács Zoltán a nemzeti konzultációk alapötletét és szellemiségét vázolva azt mondta: a nemzeti konzultációk sorozatának célja, hogy olyan politikát, intézkedéseket és jövőképet vázoljanak, amely találkozik a magyar emberek jövőről alkotott elképzeléseivel, a változások pedig a lehető legtöbb magyar ember érdekében és javára történjenek.

Kovács Zoltán kiemelte:

illetve úgy kezelte, hogy „egész Európa és a világ számára is példát mutatott”. Az elmúlt években az gondolták, hogy az illegális migrációs nyomás lesz a legnagyobb probléma, most azonban kiderült, hogy a koronavírus-járvány talán a legnagyobb kihívást jelenti a rendszerváltás óta, hiszen az utóbbi 10 év eredményei és intézkedései is veszélybe kerültek - mondta. Hangsúlyozta: akár európai, akár világszintű összehasonlításban Magyarország kormánya képes volt arra – az elmúlt tíz év eredményeit és tapasztalatait is figyelembe véve –, hogy kellő időben kellő intézkedéseket hozzon.

Úgy fogalmazott: némi büszkeséggel is mondhatják, hogy

Ez közös siker, ehhez szükség volt a kormány döntései mellett arra is, hogy a magyar emberek rendkívül fegyelmezetten vettek részt a védekezés folyamatában – tette hozzá. Nyilvánvalónak nevezte, hogy a járvány nemcsak az egészségügyet, hanem a gazdaságot is próbára tette. Ezért van szükség arra, hogy a nemzeti konzultáció a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a védekezés esetleges további hullámairól és gazdasági intézkedésekről is szóljon – mondta.

A nemzeti konzultációról Kovács Zoltán közölte: az első kérdések a koronavírus-járvány elleni intézkedésekre vonatkoznak, majd – látva, hogy az egészségügyi rendszer sok helyen még Nyugat-Európában is szinte pillanatok alatt omlott össze a terhelés alatt –, azt is megkérdezik, hogyan lehet fenntartani a járványügyi készültséget, hogyan tud Magyarország még hatékonyabban felkészülni. Tesznek fel kérdést a készletgazdálkodásról, illetve a digitális oktatásról is.

– sorolta.

Hozzátette: egy sor gazdasági intézkedésről is meg kell kérdezni a magyarokat, különös tekintettel az esetleges ellenséges felvásárlási szándékokra, valamint azokra a tervekre – köztük Soros György tervére – amely örök kötvények formájában az uniós tagállamokat hosszú időre, akár generációkra eladósítanák. Van miről beszélni, különös tekintettel arra, hogy

az ottani táborokban és menekültközpontokban tömeges fertőződések és betegségek jelentek meg – emelte ki Kovács Zoltán. Arról is beszélt: a konzultáció során megkérdezik újra a magyarok véleményét arról, hogy az illegális migrációval kapcsolatban mit gondolnak a 2015 óta tapasztalható fejleményekről.

(MTI)

(kép forrása: blog.iroda.hu)