A koronavírus itt marad, de a pánik indokolatlan

Pálfy Dániel Ábel interjúja a Mandiner hetilapban. 

Egyre kevesebb a fertőzött Magyarországon, feloldották a korlátozásokat, újraindult az élet. Túl vagyunk a járványon?
Igen, nagy valószínűséggel túl vagyunk a fertőzéshullámon. De ez nem ilyen egyszerű kérdés: az új típusú koronavírus szinte biztosan nem tűnik el, hanem velünk fog élni, csak az emberi szervezet valószínűleg hozzászokik majd. Előfordul, hogy azoknál, akiknek gyenge az immunrendszerük, vagy krónikus alapbetegségben szenvednek, illetve akiknek a szervezetében – egyelőre a tudomány által ismeretlen okból – allergiás reakciót okoz, súlyos szövődmények alakulnak ki. De hangsúlyozom, hogy a populáció nagy részét közel sem veszélyezteti annyira, mint amennyire nagy hírverés volt körülötte. Ezért én inkább a kevésbé korlátozó svéd modell híve vagyok a járványkezelésben. A covid-19 körül keletkezett médiahisztéria nagyságrendekkel veszélyesebbnek láttatta ezt a betegséget, mint amilyen valójában. Ennél jóval veszélyesebb vírusok is léteznek, például Afrikában újra aktiválódott az ebola, amely ha ide bekerülne, akkor nem interjút adnék, hanem valószínűleg keresnék egy jó menedékhelyet, ahová elbújnék, míg megszűnik a járvány, azzal tényleg nem lehet viccelni.

De ott van egy csomó más súlyos betegség, amelyben nagyon gyorsan meghalnak emberek, mégsem tolják mindennap az arcunkba őket, nem olvashatjuk napról napra a halálozások számát.

Mi volt az oka annak, hogy a média ennyivel veszélyesebbnek mutatta be ezt a vírust?
A média működése az utóbbi évtizedekben nagyon megváltozott. Az interneten rengeteg emberhez jut el nagyon gyorsan óriási mennyiségű, sokszor ellenőrizetlen információ. Ma gyakorlatilag minden egyes történésről perceken belül értesül a világ, így van ez a járvánnyal kapcsolatban is. A kattintásokért való versenyben a médiumok egymásra licitálva emelték mind magasabbra az emberek ingerküszöbét, ezért sokszor hatásvadász módszerekhez folyamodnak. A koronavírus-járványból médiaszenzáció lett, ráadásul a gazdasági hatások miatt a nagypolitikát és a különböző üzleti körök érdekellentéteit, hatalmi harcait is befolyásolta. Így kicsit öngerjesztő folyamattá vált, és rettegéshullámot eredményezett.

Mi lehet az oka annak, hogy Magyarország a jelenlegi adatok alapján viszonylag könnyedén átvészelte a járványt?
Több oka is van. Egyrészt az időben bevezetett, kellőképpen szigorú intézkedésekkel sikerült visszaszorítani a betegség terjedését, másrészt nagyon erős a népegészségügyi védőháló. A népegészségügyi szervek szerepe elsősorban nem azért fontos, mert mindenkinek elmondják, hogy rendszeresen és alaposan mosson kezet, hanem mert nagyon szigorú egészségügyi, higiéniai szabályok vannak a munkahelyeken, közterületeken, intézményekben. Vagyis ez relatíve tiszta ország: tiszta az ivóvizünk, nagy az élelmiszer-biztonság. A vírus ezért nálunk jóval kisebb eséllyel terjed, mint más, kevésbé higiénikus területeken. Nagy szerepe van az egyes országok tisztasági kultúrájának. Minden tiszteletem a kínaiaké, de ha bárki összehasonlítja a vuhani piacot a budapesti Fény utcai vagy a szegedi Mars téri piaccal, akkor azonnal érteni fogja, miről beszélek. Nálunk gyakorlatilag a földről lehet enni, Kínában viszont, ahol a piacon nyúzzák meg a denevéreket és a kutyákat, ezt senkinek nem ajánlom. Emellett Magyarországnak – szemben más országokkal – nem volt érdeke, hogy részben az EU-s pénzügyi segítség reményében manipulálja a járvánnyal kapcsolatos statisztikákat, így nem is történt ilyesmi.